Az MGYOSZ egyik tagszövetsége, a MESZ Magyarországi Exportálók Szövetsége 2000. október 18-án tartotta 2000. évi közgyűlését a Gazdasági Minisztérium Dísztermében.

 

A közgyűlés résztvevőit és a sajtó képviselőit Székely Péter elnök köszöntötte, majd Martonyi János külügyminiszter tartotta a bevezető előadást. Székely Péter elnök röviden szólt a MESZ tevékenységéről. Kiemelte a gazdasági tárcával, illetve a külgazdaság felügyeletének megváltozott rendszerében, Balás Péter helyettes államtitkár vezetésével a GM-ből a KÜM-be átkerült szakember gárdával a kezdetektől jó együttműködést. Ismeretes, hogy más munkaadói vonalon is kiváló az együttműködés a Külügyminisztériummal. A miniszter méltatta a Miniszterelnöki Hivatal kérésére 1999. októbertől beindított “Export-külgazdaság konzultáció sorozatot”.

 

Martonyi János miniszter tájékoztatást adott a külgazdaság kormányzati felügyeletéről, a külgazdaság eredményeiről, prioritásairól. Felismerve a külpolitika és külgazdaság egymást erősen befolyásoló jellegét, sok ország gyakorlatát követve a magyar Külkereskedelmi Minisztérium a megváltozott kormányzati munkamegosztás keretében felügyeli, kormányrendeletben rögzített pontosításokkal a magyar külgazdaság alakulását. Ehhez eszközként megkapta a gazdasági attasé hálózatot, a kereskedelmi szolgálatokat irányító ITDH felügyeletét, ahol a kereskedelemfejlesztésért a GM-mel közösen, de első helyen felel, míg a bekefektetésösztönzés terén a helyzet fordított. Balás Péter helyettes államtitkár vezetésével egy erős szakértő gárda került át a KÜM-be, akik sokéves gyakorlat alapján jól ismerik a külkereskedelmet és annak specifikumait. 2001-től a KÜM-höz kerül az 1,5 Mrd Ft értékű GFC, melyet főként addicionális export előmozdítására szán a KÜM. A miniszter úr kérte a MESZ javaslatait a 2001. évi GFC odaítélési feltételrendszerének kialakításához. A gazdasági attasé és a kereskedelmi szolgálat hálózat, illetve viszonylati megoszlásuk átvilágítást követően átalakításra kerül. A KÜM odafigyel, hogy a KKV-k, valamint a többségi magyar tulajdonban maradt vállalatok erősen igénylik a külpiaci információt és segítséget, aminek EU- és WTO-konform megjelenési formája a kormányzat által fenntartott külpiaci hálózat.

 

A magyar exportról a miniszter elmondta, hogy 76 %-a az EU-val, 8%-a a CEFTA-val bonyolódik le. Külkereskedelmünk 90 %-a – az előzőkhöz hozzávéve az USA-t is - lényegében szabad kereskedelem. A magyar gazdaság motorja az export, melyet nagy nemzetközi cégek magyarországi vállalkozásai húznak. Az idei export megközelítheti a 30 Mrd USD-t, ami 14-15 %-os növekedés. A passzívum alapvetően az energia importból származik, mely idén a dollár erősödés, az euro gyengülés és a nyersanyag árak dollárban mért növekedése miatt tovább nőtt. Külön örömmel szólt a dél-keleteurópai exportunkról, mely a szerbiai válság rendezése előttig 768 millió USD-t ért el, igen jelentős (500 millió USD) aktívum mellett. Boszniai exportunk például 170 millió USD-vel a felét tette ki a jelenlegi orosz exportunknak, míg Szerbia 100 millió USD magyar exportot fogadott.

Kérdésekre válaszolva Martonyi János elmondta, hogy az EU-ba irányuló szolgáltatásexportunk, ideértve a Werkvertrag-okat is, a csatlakozással könnyebbedni, nőni fog. Kérte, jelezzük, ha magyar egyéni vállalkozók letelepedési kérelmük során az EU-ban diszkriminációt tapasztalnak. EU csatlakozási tárgyalásaink során egyre inkább a feltételekre és nem a határidőre koncentrálunk, tehát a magyar tárgyaló delegáció időveszteséget vállalva is igyekszik kitartani érdekeink védelme mellett. Az e-commerce perspektivikus, ezt a Széchenyi terv egyik fejezete is tárgyalja. A külpolitika alapértékek mentén, a külgazdaság érdekek mentén szerveződik, ezek néha óhatatlanul ellentmondásba keverednek egymással – jelentette ki arra a kérdésre reagálva, hogy elitéli-e a magyar diplomácia az emberi jogok megsértését valamely országban, ha ezzel magyar külgazdasági érdekeket sért.

 

A napirendi pontok keretében Székely Péter, a szövetség elnöke kiemelte a sikeres Export Nagydíj pályázatokat, a MESZ kezdeményezéseit a többségi magyar tulajdonban maradt vállalatok gazdasági helyzetének feltérképezésében és javaslatok kidolgozásában a MEH-hel, illetve az MGYOSZ-szal közösen. Az elnök aláhúzta a MEH részvételével szervezett “Export konzultáció sorozatot”, valamint a MESZ bekapcsolódását az EU csatlakozási tárgyalások konzultációiba és állásfoglalásait a magyar külgazdaság aktuális kérdéseiben.

 

Az idén elmaradt központi támogatások nehéz anyagi helyzetbe hozták a szövetséget. Székely Péter felvetette a MESZ egyesülését a Magyar Külkereskedelmi Szövetséggel és a tagság felhatalmazta a tárgyalások lefolytatására ezzel a sok szempontból hasonló területen működő szakmai szervezettel.

 

 

 

Korompay Győző

főtitkár