Hírek
 MUNKAADÓK és GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE Hírlevél
Ahogy a vállalkozások látják 2001-et
Felmérés a kilátásokról és szándékokról 2001. tavaszán
 
 
A gazdálkodók helyzetértékeléséről, kilátásairól, illetve szándékairól a GKI Gazdaságkutató Rt. a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségével együttműködve gyűjtött információkat. A megcélzott alapsokaság a 20 fő felett foglalkoztató, működő, jogi személyiségű vállalkozások csoportja volt. Ebből a kiinduló sokaságból került kiválasztásra végül - a nemzetgazdasági ágak szerinti rétegzés mellett - egy kb. nyolcezres elemszámú véletlen minta.
 
A jelen felmérés során 659 vállalkozás adott számot lehetőségeiről és szándékairól. A válaszadó gazdálkodó szervezetek foglalkoztatják a teljes gazdálkodói szféra alkalmazotti létszámának több mint 13%-át.*

A GKI Gazdaságkutató Rt. 2001. tavaszi felmérésében résztvevő vállalkozások mértéktartó derűlátással tekintenek 2001-es perspektíváikra: azzal számolnak, hogy piaci lehetőségeik az exportban és a belföldi piacon is számottevően bővülhetnek. A saját vállalkozásuk, illetve a magyar gazdaság egészének kilátásait kissé kevésbé kedvezőnek ítélték meg, mint tették azt az előző év tavaszán és őszén.

 
 
A saját vállalkozás, illetve a magyar gazdaság várható helyzete az előző évhez képest, 1996-2001
 (egyenleg-mutatók*)
*: Az egyenleg a pozitív és negatív válaszok arányának különbsége. Értéke +100, ha minden válaszadó pozitív, illetve -100, ha minden válaszadó negatív választ ad. Forrás: GKI Rt. felmérések
 
 
Az előző megkérdezéshez képest a kereskedelem és a szállítás, távközlés területén némileg erősödött a cégek saját várható helyzetére vonatkozó derűlátás. A mezőgazdasági termelők - a már tavaly szeptemberben sem túl erős derűlátása - az ellentettjére fordult, vélhetően az utóbbi időben az ágazat törvényi környezetében bekövetkezett változások miatt. (A válaszadók döntő többsége állami gazdaság és szövetkezet.)
 
A saját vállalkozás, illetve a magyar gazdaság várható helyzete 2001-ben az előző évhez képest
(egyenleg-mutatók*)
 
A saját vállalkozás várható helyzete
A magyar nemzetgazdaság várható helyzete
 
2000. szept.
2001. febr.
2000. szept.
2001. febr.
Ipar
29
20
25
15
Mezőgazdaság
10
-12
3
4
Építőipar
28
21
26
13
Kereskedelem
18
23
15
11
Szállítás, távközlés
17
19
22
26
Szolgáltatások
33
17
30
20
Nemzetgazdaság összesen
24
15
21
13
 
*: Az egyenleg a pozitív és negatív válaszok arányának különbsége. Értéke +100, ha minden válaszadó pozitív, illetve -100, ha minden válaszadó negatív választ ad.
 
A felmérés résztvevői 2001-ben átlagosan az értékesítési volumen 4-5%-os bővülésére számítanak. A már évek óta leggyorsabban növekedő szektorok cégei, azaz az ipari és az építőipari termelők továbbra is derűlátó jelzéseket küldtek A mezőgazdasági termelők várakozásai némileg kedvezőbbek, mint a múlt év őszén. A szállítás, távközlés értékesítési prognózisában a távközlés a valóságosnál jóval kisebb súllyal szerepel - elfedve ezáltal e szektor továbbra is dinamikus fejlődési lehetőségeit. A jelen felmérés során - ahogy az elmúlt években is - a külföldi többségű cégek a leginkább derűlátók.
 
 
Az értékesítés 2001-es alakulására vonatkozó gazdálkodói várakozások
(volumenindex, előző év = 100,0)
 

 

Belföldi

Export

Összes

Ipar

105,3

110,0

107,2

Mezőgazdaság

101,7

106,5

101,4

Építőipar

104,0

-

104,0

Kereskedelem

102,1

102,8

102,2

Szállítás, távközlés

101,7

104,4

102,1

Szolgáltatások

101,8

112,7

102,7

Nemzetgazdaság összesen*

103,1

108,8

104,4

 
** Az ágazati növekedési ütemek súlyozott átlaga, a súlytényezők az adott ágazatok részesedése a gazdálkodói szféra összes GDP-termelésén, illetve exportján belül 1999-ben.
 
A belföldi értékesítési lehetőségek tekintetében - a vállalati vélemények szerint - az ipar és az építőipar van viszonylag kedvezőbb helyzetben. A szállítási, a kereskedelmi és a szolgáltató cégek szerény mértékű kereslet-bővülésre számítanak. (A feltűnően visszafogott kereskedelmi prognózis magyarázata, hogy a leggyorsabban növekvő értékesítési láncok általában nem válaszoltak a kérdőívre.) Az exportlehetőségek megítélésében az ipari és a szolgáltató cégek bizonyultak a leginkább derűlátóknak.
 
Az export-orientáció és a vállalati magatartás egyéb elemei között szoros kapcsolatok mutathatók ki. A csak hazai piacon megjelenő cégek összesített értékesítési prognózisa 2001-re 2%-os növekedést mutat az előző évhez képest, a saját értékesítésükön belül magas (50% feletti) exporthányadú cégek viszont 10%-os növekedésre számítanak. A jövedelmezőség, a likviditási helyzet és az üzletmenet alakulására vonatkozó várakozások az export-orientáció növekedésével párhuzamosan javulnak.
 
A GKI Rt. havi konjunktúra-felméréseinek legfontosabb eredményeit egyetlen számmal kifejező, ún. üzleti bizalmi index értéke 1999 és 2000 közepe között szinte folyamatosan növekedett. Azóta az index alakulása nem mutat határozott tendenciát, ami a konjunkturális várakozásoknak a korábbinál nagyobb bizonytalanságára utal.
 
 
 
A GKI Rt. üzleti bizalmi indexe és összetevői, 1996-2001
(szezonálisan kiigazított értékek)
Forrás: GKI Rt. felmérések
 
A termelés / szolgáltatás bővítésének legfontosabb korlátai*
(említési gyakoriság, a válaszadók százalékában)
 
 
1995 1997 1999 2001
A belföldi kereslet korlátai 51 60 66 59
Tőkehiány 30 27 42 37
Kiélezett verseny 25 25 38 32
Tisztességtelen verseny 23 27 31 28
Az állam magatartásának kiszámíthatatlansága 43 28 38 32
A vevők fizetési késedelmei 25 23 33 30
A forrásbevonás kedvezőtlen feltételei 18 14 19 21
A meglévő kapacitások alacsony műszaki színvonala 8 10 14 14
Tulajdonosi, szervezeti bizonytalanság 13 13 15 12
A munkaerővel kapcsolatos problémák 9 9 21 27
A külpiacokon jelentkező kereslet korlátai 14 11 22 14
Elégtelen marketing 8 9 10 11
 
*/ A tavaszi felmérések adatai
 
 
A termelés és szolgáltatás bővítése előtt álló legfontosabb akadályok évek óta lényegében változatlanok, csupán kisebb hangsúlyeltolódások regisztrálhatók. A keresleti korlát megőrizte vezető szerepét. A rendelkezésre álló tőke hiányának korlátozó szerepe 1997 óta növekvő tendenciát mutatott, az utóbbi egy-két évben jelentősége stabilizálódott. Ez részben a megindult gazdasági növekedéssel, s az expanzív, támadó stratégiák terjedésével is összefügg. A forgalom növekedése, a fejlesztések megvalósítása sok esetben pótlólagos tőke bevonását igényli, s ezáltal egyre több cég ütközik tőkekorlátokba. Mindemellett - a kapott válaszok tanúsága szerint - a külső források bevonásának feltételei sem javultak az utóbbi időkben. A kiélezett verseny erős növekedés-gátló szerepét a vállalkozások egyharmada érzékeli. A tisztességtelen eszközök használatának gyakorisága az elmúlt évek növekvő tendenciája után - elég magas szinten - stabilizálódni látszik. Ennek két legfontosabb terepe a kereskedelem és az építőipar. Az állam magatartásának kiszámíthatatlansága 1997 óta valamelyest kisebbedett, említési gyakorisága az utóbbi években 30% körül alakul. A munkaerővel kapcsolatos problémák, amelyek csak alig-alig okoztak gondokat a kilencvenes évtized első felében, a gazdaság növekedési szakaszában egyre inkább előtérbe kerülnek. A válaszadók 13%-a említette a szakképzett munkaerő hiányát, ami elsősorban az ipari, illetve a külföldi többségű cégeknek okoz gondokat.
 
A meghatározó kapacitások kihasználtsága a jelen felmérés alapján átlagosan 80%, ami két százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. E tekintetben az átlagosnál magasabb kihasználtságról számoltak be a szolgáltató (91%) és az ipari (83%) cégek. A következő évben várható kereslethez képest felesleges kapacitások létét jelezte a válaszadó cégek 37%-a, az elégtelen kapacitásokról beszámoló cégek aránya pedig 9%. Ezek az értékek némileg kedvezőbbek a tavaly tavaszi felmérés során regisztráltaknál. E téren a külföldi, az ipari és az építőipari cégek emelhetők ki, ezen vállalkozások 13, 12 és 11%-a szerint a kereslethez képest elégtelenek a rendelkezésre álló kapacitások.
 
A válaszadó cégek erőteljes, dinamikus beruházási terveket fogalmaztak meg, 2001-ben 13% körüli beruházási volumen-növekedésre számítanak. Az átlagosnál is jóval erőteljesebb átlagos beruházási törekvéseket fogalmaztak meg az ipar (16%), illetve a kereskedelem (17%) területén tevékenykedő vállalkozások. A másik végletet - miként hosszabb ideje mindig - a mezőgazdaság jelenti, ahol átlagosan 1%-os csökkenésre számítanak a válaszadók.
 
 
A beruházások 2001-es alakulására vonatkozó gazdálkodói várakozások
(volumenindex, előző év = 100,0)
 
Ipar

116,0

Mezőgazdaság

98,9

Építőipar

100,0

Kereskedelem

116,5

Szállítás, távközlés

102,6

Szolgáltatások

108,7

Nemzetgazdaság összesen*

113,3

 
*/ Az ágazati növekedési ütemek súlyozott átlaga, a súlytényezők az adott ágazatok részesedése a gazdálkodói szféra összes beruházásán belül 2000-ben.
 
A magasabb exporthányad, illetve az exportnövekedés valószínűsítése magasabb beruházási szándékokat indukál. A belföldi piaci lehetőségek csak kevéssé hatnak a beruházási tervekre.
 
A korszerűség, a versenyképesség javítása érdekében előirányzott intézkedések közül a legnépszerűbbek a piaci munka hatékonyságának növelését célzók: az intenzív marketing és az értékesítési hálózatok fejlesztése. A válaszadó vállalatok ugyanakkor jelentős súlyt helyeznek a dolgozók képzettségének és az ösztönzési rendszerek fejlesztésére is. A felmérésben részt vevő vállalkozások 33%-a tervezi a létszám növelését, míg 29%-uk elbocsátásokat tervez. Az előbbi csoport aránya a mezőgazdaság kivételével az összes nemzetgazdasági ágban meghaladja az utóbbiak arányát. A - kapott válaszok tanúsága szerint - legtöbb új álláslehetőség az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában keletkezik. A legjelentősebb létszám-felvevő csoportok - immár hagyományosan - a külföldi tulajdonú cégek és a kisvállalkozások. E kedvező foglalkoztatási várakozások lényegében csak a szakképzett munkaerő esetében érvényesek, a szakképzetlenek foglalkoztatásának egyértelmű és határozott csökkentésére készülnek a válaszadó cégek.
 
A felmérésben résztvevő vállalatok fogyasztói inflációs várakozásai magasak, 10% körüliek, de a legtöbb szektorban a válaszadók így is módot látnak a reálkeresetek 2-3%-os emelésére.
 
A minimálbér 40,000 Ft-ra történő emelése a cégek több, mint felénél nem jár érdemi hatással. A válaszadó vállalkozások 7%-a készül elbocsátásokra, 10%-a a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére, 7%-uk pedig alvállalkozók foglalkoztatására. A cégek több, mint negyedénél feszültségek keletkeznek a vállalati bérrendszerben.
 
A beszerzési és értékesítési árak 2001-es alakulására vonatkozó gazdálkodói várakozások*
(előző év = 100,0)
 

Beszerzési

Belföldi értékesítési

Forint-ban mért export-

 

 

árak

 

Ipar

108,6

108,6

106,2

Mező- és erdőgazdálkodás

112,3

108,7

109,0

Építőipar

109,3

108,2

-

Kereskedelem

111,7

109,1

108,9

Szállítás, távközlés

108,8

107,7

11,1

Szolgáltatások

107,4

109,7

160,5

Nemzetgazdaság összesen

109,1

108,7

107,4

 
* A foglalkoztatott létszám szerint súlyozott átlag
 
A cégek pénzügyi helyzetének megítélésében nem következett be alapvető fordulat az előző megkérdezésekhez képest. A tőkehiányt, mint a magyar gazdaság aktorait széles körben sújtó tényező most is "visszaköszön": a válaszadók kétharmadának problémái vannak e téren. Különösen magas arányban "panaszkodnak" erről a mezőgazdaságban, valamint a szállításban érdekelt cégek.
 
A tőkeellátottság, illetve a likviditási helyzet megítélése
(a válaszadók százalékában)
 
1997 1998 1999 2000 2001
A tőkével való ellátottság megítélése
Súlyos tőkehiány 19 17 17 17 19
Kisebb tőkebevonással hatékonyabb lenne 48 45 49 46 47
Megfelelő 33 37 33 36 34
Túltőkésített 0 1 1 1 0
A likviditási helyzet megítélése
Az egész időszakban kedvező 41 45 41 43 37
Néhány napos fizetési zavarok 51 45 47 46 50
Súlyos nehézségek 8 10 12 11 13
 
A tőkehiány enyhítése érdekében tervezett intézkedések közül a legnépszerűbbek a forgóeszközhitel felvétele (említési gyakorisága 42%), a fejlesztések elhagyása (32%), a beruházási hitel felvétele (19%).
 
A likviditási helyzet megítélése az egy évvel ezelőttihez képest némileg romlott. Az 50 fő alatti és a belföldi magántulajdonú cégek az átlagosnál gyakrabban tudósítottak likviditási nehézségekről, csakúgy mint a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások.
 
A jövedelmezőségi pozíció alakulására vonatkozó várakozások derűlátást tükröznek: a válaszadók 37%-a szerint 2001-ben kedvezőbbek a profitkilátások, mint 2000-ben voltak, ellentétes véleményről 20%-uk számolt be. E tekintetben is kiemelkednek a külföldi tulajdonban lévő cégek (a fenti két arány esetükben 55 és 10%), illetve a másik szélső pontot a mezőgazdasági termelők jelentik (32-32%).
 
A forgalmi volumen és a jövedelmezőség alakulására vonatkozó várakozások között nem mutatható ki szoros összefüggés. A profit nagysága - a válaszadók szerint tehát - nem elsősorban az eladások alakulásától függ.
 
A jövedelmezőség és a likviditás várható alakulása között viszont szoros a kapcsolat. A jövedelmezőségi pozíciójuk 2001-es javulását remélő cégeknek csak mintegy 6%-a számít romlásra a likviditás terén, a jövedelmezőség romlására számítóknak mindössze 7%-a reméli a fizetőképesség javulását.
 
 

Az expanzív stratégiát követő cégek aránya (Y1) és a GDP-termelés volumenindexei (Y2)

*/ előző év = 100,0
Forrás: KSH, GKI Rt. felmérések
 
A magyar vállalkozások növekedés-orientáltsága 1996 óta csak kisebb kilengéseket mutat. A határozottan támadó, a forgalom, a piaci részesedés növelésére irányuló vállalati stratégiák előfordulási aránya az elmúlt években elég hűen követte a magyar gazdaság növekedését, illetve az ebben regisztrálható ütemváltásokat. Az offenzív stratégiájú cégek előfordulási aránya a külföldi többségű és az iparvállalatok között legnagyobb, a legkisebb viszont a mezőgazdaságban és a szállításban.
 
A vállalati stratégiák megoszlása, 1995-2001
(említési gyakoriság, a válaszadók százalékában)
 

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Expandál

35

36

39

41

38

40

39

Stabilizál

35

38

40

39

41

37

37

Stagnál

19

18

15

13

16

15

17

Viszafejleszt

5

5

3

4

3

4

3

Felszámol

1

0

1

0

0

1

1

Nincs stratégiája

5

3

2

3

2

3

3

Összesen

100

100

100

100

100

100

100

 
 
Forrás: GKI Rt. tavaszi felmérései
 
A vállalkozások modernizációját leginkább segítő gazdaságpolitikai lépések köre változatlan: az adók és a tb-járulék csökkentését a válaszadók kétharmada, az állami fejlesztési támogatásokat fele, a gazdasági bűnözés elleni törvények meghozatalát, illetve érvényesítését, valamint az adminisztratív kötelezettségek csökkentését egyharmada igényelné.
 
 
 
 Vállalati várakozások régiónként
 
Régiók Az összes értékesítés volumenindexe* A beruházási kiadások volumenindexe* A saját vállalkozás várható helyzete**
Nyugat-Dunántúl 107 109 11
Közép-Dunántúl 103 114 13
Dél-Dunántúl 103 105 9
Központi 104 106 23
Észak-Magyarország 102 125 12
Észak-Alföld 106 117 9
Dél-Alföld 109 113 15
 
 
* / előző év = 100,0
**/ egyenleg-mutató
 
 
A saját vállalkozás helyzetére vonatkozó várakozások esetében a központi körzetben tevékenykedő cégek csoportja bizonyult a leginkább derűlátónak. Az értékesítési volumen tekintetében a nyugat-dunántúli és az alföldi régiók emelhetők ki. A beruházási tervek alapján az észak-magyarországi és az észak-alföldi területeken valószínű az átlagosnál gyorsabb fejlődés. A kapott válaszok alapján a magyar gazdaságban tapasztalható területi fejlődési differenciák további éleződésére nem lehet következtetni.
 
A mintáról
 
 
Nem szerepelnek a vizsgált szektorok között a pénzügyi szolgáltatások, mivel ezt a gazdálkodói kört a GKI Rt. egy más típusú felmérési rendszerrel szondázza, illetve a közigazgatás, a kötelező társadalombiztosítás, az egészségügy és szociális ellátás, valamint az oktatás, mivel az ezeken a területeken megvalósuló teljesítmények nagy részét nem a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek realizálják.
 
A 2001. februárjában megszervezett, postai úton végzett megkérdezés folyamán a kitűzött határidőre 659 db értékelhető kérdőív érkezett vissza. A válaszadási arány tehát 8-9% körüli, ami többé-kevésbé megfelel a korábbi évek gyakorlatának. A felmérésben résztvevő cégek - a foglalkoztatott létszám alapján - a gazdálkodói szféra több mint 13 %-át fedik le, ami megfelelő kereteket biztosít vizsgálatainkhoz. E minta többé-kevésbé adekvát módon reprezentálja a hazai gazdálkodói szférát.
 
A minta ágazati megoszlása elég jól közelíti a nemzetgazdaság szerkezetét. A gazdálkodó szervezetek száma szerinti megoszlásokat vizsgálva a kereskedelem alulreprezentáltnak, az ipar és a mezőgazdaság túlreprezentáltnak mondható.
 
A cégek 44%-a 50 fő alatt, 16%-a 300 fő felett foglalkoztató vállalkozás, állami többségű tulajdonban van 18%-uk, külföldi többségű 14%-uk. A kisvállalkozások tehát - ahogy az évek óta megfigyelhető - a jelen megkérdezés során is némileg alulreprezentáltak, de az ebből eredő torzítás mértéke a korábbiaknál enyhébb.
 
A GKI felmérése
Adatkezelési tájékoztató