Felmérés a kilátásokról és szándékokról 2001. tavaszán
A gazdálkodók helyzetértékeléséről, kilátásairól,
illetve szándékairól a GKI Gazdaságkutató Rt. a Munkaadók és Gyáriparosok
Szövetségével együttműködve gyűjtött információkat. A megcélzott alapsokaság a
20 fő felett foglalkoztató, működő, jogi személyiségű vállalkozások csoportja
volt. Ebből a kiinduló sokaságból került kiválasztásra végül - a nemzetgazdasági
ágak szerinti rétegzés mellett - egy kb. nyolcezres elemszámú véletlen minta.
A jelen felmérés során 659 vállalkozás adott számot
lehetőségeiről és szándékairól. A válaszadó gazdálkodó szervezetek
foglalkoztatják a teljes gazdálkodói szféra alkalmazotti létszámának több mint
13%-át.*
A GKI Gazdaságkutató Rt. 2001. tavaszi felmérésében
résztvevő vállalkozások mértéktartó derűlátással tekintenek 2001-es
perspektíváikra: azzal számolnak, hogy piaci lehetőségeik az exportban és a
belföldi piacon is számottevően bővülhetnek. A saját vállalkozásuk, illetve a
magyar gazdaság egészének kilátásait kissé kevésbé kedvezőnek ítélték meg, mint
tették azt az előző év tavaszán és őszén.
A saját vállalkozás, illetve a magyar gazdaság
várható helyzete az előző évhez képest, 1996-2001
(egyenleg-mutatók*)
*: Az egyenleg a pozitív és negatív válaszok
arányának különbsége. Értéke +100, ha minden válaszadó pozitív, illetve
-100, ha minden válaszadó negatív választ ad. Forrás: GKI Rt.
felmérések
Az előző megkérdezéshez képest a kereskedelem és a szállítás,
távközlés területén némileg erősödött a cégek saját várható helyzetére vonatkozó
derűlátás. A mezőgazdasági termelők - a már tavaly szeptemberben sem túl erős
derűlátása - az ellentettjére fordult, vélhetően az utóbbi időben az ágazat
törvényi környezetében bekövetkezett változások miatt. (A válaszadók döntő
többsége állami gazdaság és szövetkezet.)
A saját vállalkozás, illetve a
magyar gazdaság várható helyzete 2001-ben az előző évhez képest
(egyenleg-mutatók*)
A saját vállalkozás várható
helyzete
A magyar nemzetgazdaság
várható helyzete
2000. szept.
2001. febr.
2000. szept.
2001. febr.
Ipar
29
20
25
15
Mezőgazdaság
10
-12
3
4
Építőipar
28
21
26
13
Kereskedelem
18
23
15
11
Szállítás, távközlés
17
19
22
26
Szolgáltatások
33
17
30
20
Nemzetgazdaság összesen
24
15
21
13
>
*: Az egyenleg a pozitív és negatív
válaszok arányának különbsége. Értéke +100, ha minden válaszadó pozitív, illetve
-100, ha minden válaszadó negatív választ ad.
A felmérés résztvevői 2001-ben átlagosan az
értékesítési volumen 4-5%-os bővülésére számítanak. A már évek
óta leggyorsabban növekedő szektorok cégei, azaz az ipari és az építőipari
termelők továbbra is derűlátó jelzéseket küldtek A mezőgazdasági termelők
várakozásai némileg kedvezőbbek, mint a múlt év őszén. A szállítás, távközlés
értékesítési prognózisában a távközlés a valóságosnál jóval kisebb súllyal
szerepel - elfedve ezáltal e szektor továbbra is dinamikus fejlődési
lehetőségeit. A jelen felmérés során - ahogy az elmúlt években is - a
külföldi többségű cégek a leginkább derűlátók.
Az értékesítés 2001-es alakulására vonatkozó
gazdálkodói várakozások
(volumenindex, előző év = 100,0)
Belföldi
Export
Összes
Ipar
105,3
110,0
107,2
Mezőgazdaság
101,7
106,5
101,4
Építőipar
104,0
-
104,0
Kereskedelem
102,1
102,8
102,2
Szállítás, távközlés
101,7
104,4
102,1
Szolgáltatások
101,8
112,7
102,7
Nemzetgazdaság összesen*
103,1
108,8
104,4
** Az ágazati növekedési ütemek súlyozott átlaga, a
súlytényezők az adott ágazatok részesedése a gazdálkodói szféra összes
GDP-termelésén, illetve exportján belül 1999-ben.
A belföldi értékesítési lehetőségek tekintetében - a
vállalati vélemények szerint - az ipar és az építőipar van viszonylag kedvezőbb
helyzetben. A szállítási, a kereskedelmi és a szolgáltató cégek szerény mértékű
kereslet-bővülésre számítanak. (A feltűnően visszafogott kereskedelmi prognózis
magyarázata, hogy a leggyorsabban növekvő értékesítési láncok általában nem
válaszoltak a kérdőívre.) Az exportlehetőségek megítélésében az ipari és a
szolgáltató cégek bizonyultak a leginkább derűlátóknak.
Az export-orientáció és a vállalati magatartás egyéb elemei
között szoros kapcsolatok mutathatók ki. A csak hazai piacon megjelenő cégek
összesített értékesítési prognózisa 2001-re 2%-os növekedést mutat az előző
évhez képest, a saját értékesítésükön belül magas (50% feletti) exporthányadú
cégek viszont 10%-os növekedésre számítanak. A jövedelmezőség, a likviditási
helyzet és az üzletmenet alakulására vonatkozó várakozások az
export-orientáció növekedésével párhuzamosan javulnak.
A GKI Rt. havi konjunktúra-felméréseinek legfontosabb
eredményeit egyetlen számmal kifejező, ún. üzleti bizalmi index értéke 1999 és
2000 közepe között szinte folyamatosan növekedett. Azóta az index alakulása nem
mutat határozott tendenciát, ami a konjunkturális várakozásoknak a korábbinál
nagyobb bizonytalanságára utal.
A GKI Rt. üzleti bizalmi indexe és összetevői,
1996-2001
(szezonálisan kiigazított értékek)
Forrás: GKI Rt.
felmérések
A termelés / szolgáltatás bővítésének legfontosabb
korlátai*
(említési gyakoriság, a válaszadók százalékában)
1995
1997
1999
2001
A belföldi kereslet korlátai
51
60
66
59
Tőkehiány
30
27
42
37
Kiélezett verseny
25
25
38
32
Tisztességtelen verseny
23
27
31
28
Az állam magatartásának kiszámíthatatlansága
43
28
38
32
A vevők fizetési késedelmei
25
23
33
30
A forrásbevonás kedvezőtlen feltételei
18
14
19
21
A meglévő kapacitások alacsony műszaki színvonala
8
10
14
14
Tulajdonosi, szervezeti bizonytalanság
13
13
15
12
A munkaerővel kapcsolatos problémák
9
9
21
27
A külpiacokon jelentkező kereslet korlátai
14
11
22
14
Elégtelen marketing
8
9
10
11
*/ A tavaszi felmérések adatai
A termelés és szolgáltatás bővítése előtt álló legfontosabb
akadályok évek óta lényegében változatlanok, csupán kisebb
hangsúlyeltolódások regisztrálhatók. A keresleti korlát
megőrizte vezető szerepét. A rendelkezésre álló tőke hiányának
korlátozó szerepe 1997 óta növekvő tendenciát mutatott, az utóbbi
egy-két évben jelentősége stabilizálódott. Ez részben a megindult gazdasági
növekedéssel, s az expanzív, támadó stratégiák terjedésével is összefügg. A
forgalom növekedése, a fejlesztések megvalósítása sok esetben pótlólagos tőke
bevonását igényli, s ezáltal egyre több cég ütközik tőkekorlátokba. Mindemellett
- a kapott válaszok tanúsága szerint - a külső források bevonásának feltételei
sem javultak az utóbbi időkben. A kiélezett verseny erős
növekedés-gátló szerepét a vállalkozások egyharmada érzékeli. A
tisztességtelen eszközök használatának gyakorisága az elmúlt
évek növekvő tendenciája után - elég magas szinten - stabilizálódni látszik.
Ennek két legfontosabb terepe a kereskedelem és az építőipar. Az állam
magatartásának kiszámíthatatlansága 1997 óta valamelyest kisebbedett,
említési gyakorisága az utóbbi években 30% körül alakul. A munkaerővel
kapcsolatos problémák, amelyek csak alig-alig okoztak gondokat a
kilencvenes évtized első felében, a gazdaság növekedési szakaszában egyre inkább
előtérbe kerülnek. A válaszadók 13%-a említette a szakképzett munkaerő hiányát,
ami elsősorban az ipari, illetve a külföldi többségű cégeknek okoz gondokat.
A meghatározó kapacitások kihasználtsága a
jelen felmérés alapján átlagosan 80%, ami két százalékponttal
magasabb, mint egy évvel ezelőtt. E tekintetben az átlagosnál magasabb
kihasználtságról számoltak be a szolgáltató (91%) és az ipari (83%) cégek. A
következő évben várható kereslethez képest felesleges kapacitások létét jelezte
a válaszadó cégek 37%-a, az elégtelen kapacitásokról beszámoló cégek aránya
pedig 9%. Ezek az értékek némileg kedvezőbbek a tavaly tavaszi felmérés során
regisztráltaknál. E téren a külföldi, az ipari és az építőipari cégek emelhetők
ki, ezen vállalkozások 13, 12 és 11%-a szerint a kereslethez képest elégtelenek
a rendelkezésre álló kapacitások.
A válaszadó cégek erőteljes, dinamikus beruházási terveket
fogalmaztak meg, 2001-ben 13% körüli beruházási volumen-növekedésre
számítanak. Az átlagosnál is jóval erőteljesebb átlagos beruházási
törekvéseket fogalmaztak meg az ipar (16%), illetve a kereskedelem (17%)
területén tevékenykedő vállalkozások. A másik végletet - miként hosszabb ideje
mindig - a mezőgazdaság jelenti, ahol átlagosan 1%-os csökkenésre számítanak a
válaszadók.
A beruházások 2001-es alakulására vonatkozó
gazdálkodói várakozások
(volumenindex, előző év = 100,0)
Ipar
116,0
Mezőgazdaság
98,9
Építőipar
100,0
Kereskedelem
116,5
Szállítás, távközlés
102,6
Szolgáltatások
108,7
Nemzetgazdaság összesen*
113,3
*/ Az ágazati növekedési ütemek súlyozott átlaga, a
súlytényezők az adott ágazatok részesedése a gazdálkodói szféra összes
beruházásán belül 2000-ben.
A magasabb exporthányad, illetve az exportnövekedés
valószínűsítése magasabb beruházási szándékokat indukál. A belföldi piaci
lehetőségek csak kevéssé hatnak a beruházási tervekre.
A korszerűség, a versenyképesség javítása
érdekében előirányzott intézkedések közül a legnépszerűbbek a piaci
munka hatékonyságának növelését célzók: az intenzív marketing és az értékesítési
hálózatok fejlesztése. A válaszadó vállalatok ugyanakkor jelentős súlyt
helyeznek a dolgozók képzettségének és az ösztönzési rendszerek fejlesztésére
is. A felmérésben részt vevő vállalkozások 33%-a tervezi a létszám
növelését, míg 29%-uk elbocsátásokat tervez. Az előbbi csoport aránya a
mezőgazdaság kivételével az összes nemzetgazdasági ágban meghaladja az utóbbiak
arányát. A - kapott válaszok tanúsága szerint - legtöbb új álláslehetőség az
iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában keletkezik. A
legjelentősebb létszám-felvevő csoportok - immár hagyományosan - a külföldi
tulajdonú cégek és a kisvállalkozások. E kedvező foglalkoztatási várakozások
lényegében csak a szakképzett munkaerő esetében érvényesek, a
szakképzetlenek foglalkoztatásának egyértelmű és határozott csökkentésére
készülnek a válaszadó cégek.
A felmérésben résztvevő vállalatok fogyasztói
inflációs várakozásai magasak, 10% körüliek, de a legtöbb szektorban a
válaszadók így is módot látnak a reálkeresetek 2-3%-os
emelésére.
A minimálbér 40,000 Ft-ra történő emelése a cégek több,
mint felénél nem jár érdemi hatással. A válaszadó vállalkozások 7%-a készül
elbocsátásokra, 10%-a a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére, 7%-uk pedig
alvállalkozók foglalkoztatására. A cégek több, mint negyedénél feszültségek
keletkeznek a vállalati bérrendszerben.
A beszerzési és értékesítési árak 2001-es alakulására
vonatkozó gazdálkodói várakozások*
(előző év = 100,0)
Beszerzési
Belföldi értékesítési
Forint-ban mért export-
árak
Ipar
108,6
108,6
106,2
Mező- és erdőgazdálkodás
112,3
108,7
109,0
Építőipar
109,3
108,2
-
Kereskedelem
111,7
109,1
108,9
Szállítás, távközlés
108,8
107,7
11,1
Szolgáltatások
107,4
109,7
160,5
Nemzetgazdaság összesen
109,1
108,7
107,4
* A foglalkoztatott létszám
szerint súlyozott átlag
A cégek pénzügyi helyzetének
megítélésében nem következett be alapvető fordulat az előző
megkérdezésekhez képest. A tőkehiányt, mint a magyar gazdaság aktorait széles
körben sújtó tényező most is "visszaköszön": a válaszadók kétharmadának
problémái vannak e téren. Különösen magas arányban "panaszkodnak" erről a
mezőgazdaságban, valamint a szállításban érdekelt cégek.
A tőkeellátottság, illetve a
likviditási helyzet megítélése
(a válaszadók százalékában)
1997
1998
1999
2000
2001
A tőkével való ellátottság megítélése
Súlyos tőkehiány
19
17
17
17
19
Kisebb tőkebevonással hatékonyabb lenne
48
45
49
46
47
Megfelelő
33
37
33
36
34
Túltőkésített
0
1
1
1
0
A likviditási helyzet megítélése
Az egész időszakban kedvező
41
45
41
43
37
Néhány napos fizetési zavarok
51
45
47
46
50
Súlyos nehézségek
8
10
12
11
13
A tőkehiány enyhítése érdekében
tervezett intézkedések közül a legnépszerűbbek a forgóeszközhitel felvétele
(említési gyakorisága 42%), a fejlesztések elhagyása (32%), a beruházási hitel
felvétele (19%).
A likviditási helyzet megítélése az egy
évvel ezelőttihez képest némileg romlott. Az 50 fő alatti és a belföldi
magántulajdonú cégek az átlagosnál gyakrabban tudósítottak likviditási
nehézségekről, csakúgy mint a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások.
A jövedelmezőségi pozíció
alakulására vonatkozó várakozások derűlátást tükröznek: a válaszadók
37%-a szerint 2001-ben kedvezőbbek a profitkilátások, mint 2000-ben voltak,
ellentétes véleményről 20%-uk számolt be. E tekintetben is kiemelkednek a
külföldi tulajdonban lévő cégek (a fenti két arány esetükben 55 és 10%), illetve
a másik szélső pontot a mezőgazdasági termelők jelentik (32-32%).
A forgalmi volumen és a jövedelmezőség
alakulására vonatkozó várakozások között nem mutatható ki szoros összefüggés.
A profit nagysága - a válaszadók szerint tehát - nem elsősorban az eladások
alakulásától függ.
A jövedelmezőség és a likviditás
várható alakulása között viszont szoros a kapcsolat. A jövedelmezőségi
pozíciójuk 2001-es javulását remélő cégeknek csak mintegy 6%-a számít romlásra
a likviditás terén, a jövedelmezőség romlására számítóknak mindössze 7%-a
reméli a fizetőképesség javulását.
Az expanzív stratégiát követő cégek aránya (Y1) és
a GDP-termelés volumenindexei (Y2)
*/ előző év = 100,0
Forrás: KSH, GKI Rt.
felmérések
A magyar vállalkozások
növekedés-orientáltsága 1996 óta csak kisebb
kilengéseket mutat. A határozottan támadó, a forgalom, a piaci részesedés
növelésére irányuló vállalati stratégiák előfordulási aránya az elmúlt években
elég hűen követte a magyar gazdaság növekedését, illetve az ebben regisztrálható
ütemváltásokat. Az offenzív stratégiájú cégek előfordulási aránya a külföldi
többségű és az iparvállalatok között legnagyobb, a legkisebb viszont a
mezőgazdaságban és a szállításban.
A vállalati stratégiák
megoszlása, 1995-2001
(említési gyakoriság, a válaszadók
százalékában)
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
Expandál
35
36
39
41
38
40
39
Stabilizál
35
38
40
39
41
37
37
Stagnál
19
18
15
13
16
15
17
Viszafejleszt
5
5
3
4
3
4
3
Felszámol
1
0
1
0
0
1
1
Nincs stratégiája
5
3
2
3
2
3
3
Összesen
100
100
100
100
100
100
100
Forrás: GKI Rt. tavaszi felmérései
A vállalkozások modernizációját
leginkább segítő gazdaságpolitikai lépések köre változatlan: az
adók és a tb-járulék csökkentését a válaszadók kétharmada, az állami fejlesztési
támogatásokat fele, a gazdasági bűnözés elleni törvények meghozatalát, illetve
érvényesítését, valamint az adminisztratív kötelezettségek csökkentését
egyharmada igényelné.
Vállalati várakozások
régiónként
Régiók
Az összes értékesítés volumenindexe*
A beruházási kiadások volumenindexe*
A saját vállalkozás várható helyzete**
Nyugat-Dunántúl
107
109
11
Közép-Dunántúl
103
114
13
Dél-Dunántúl
103
105
9
Központi
104
106
23
Észak-Magyarország
102
125
12
Észak-Alföld
106
117
9
Dél-Alföld
109
113
15
* / előző év = 100,0
**/ egyenleg-mutató
A saját vállalkozás helyzetére vonatkozó
várakozások esetében a központi körzetben tevékenykedő cégek csoportja bizonyult
a leginkább derűlátónak. Az értékesítési volumen tekintetében a nyugat-dunántúli
és az alföldi régiók emelhetők ki. A beruházási tervek alapján az
észak-magyarországi és az észak-alföldi területeken valószínű az átlagosnál
gyorsabb fejlődés. A kapott válaszok alapján a magyar gazdaságban
tapasztalható területi fejlődési differenciák további éleződésére nem lehet
következtetni.
A mintáról
Nem szerepelnek a vizsgált szektorok között
a pénzügyi szolgáltatások, mivel ezt a gazdálkodói kört a GKI
Rt. egy más típusú felmérési rendszerrel szondázza, illetve a
közigazgatás, a kötelező társadalombiztosítás, az egészségügy és szociális
ellátás, valamint az oktatás, mivel az ezeken a területeken megvalósuló teljesítmények
nagy részét nem a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek realizálják.
A 2001. februárjában megszervezett, postai úton végzett
megkérdezés folyamán a kitűzött határidőre 659 db értékelhető kérdőív
érkezett vissza. A válaszadási arány tehát 8-9% körüli, ami
többé-kevésbé megfelel a korábbi évek gyakorlatának. A felmérésben
résztvevő cégek - a foglalkoztatott létszám alapján - a gazdálkodói szféra több
mint 13 %-át fedik le, ami megfelelő kereteket biztosít
vizsgálatainkhoz. E minta többé-kevésbé adekvát módon reprezentálja a hazai
gazdálkodói szférát.
A minta ágazati megoszlása elég jól közelíti a
nemzetgazdaság szerkezetét. A gazdálkodó szervezetek száma szerinti
megoszlásokat vizsgálva a kereskedelem alulreprezentáltnak, az ipar és a
mezőgazdaság túlreprezentáltnak mondható.
A cégek 44%-a 50 fő alatt, 16%-a 300 fő felett foglalkoztató
vállalkozás, állami többségű tulajdonban van 18%-uk, külföldi többségű 14%-uk. A
kisvállalkozások tehát - ahogy az évek óta megfigyelhető - a jelen megkérdezés
során is némileg alulreprezentáltak, de az ebből eredő torzítás mértéke a
korábbiaknál enyhébb.