A jövő munkaerőpiacát meghatározó trendek vizsgálatára készül az MGYOSZ
Az MGYOSZ az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló CORE projektje keretében nagyszabású kutatási projektbe kezd, melynek célja felmérni hogyan alakulnak a munkaerőpiaci szereplők (főként a vállalkozások) regionális munkaerőpiacokkal kapcsolatos elvárásai 10 éves távlatban. Milyen tényezők és trendek támogatják a pozitív forgatókönyvek megvalósulását az egyes régiókban, illetve hogyan valósítható meg a konvergencia az eltérő gazdasági helyzetben lévő vállalkozások között?
Az elemzés műfaja stratégiai előrejelzés (az angol strategic foresight nem egészen pontos magyar megfelelője), melynek keretében országos lefedettségű kutatás készül. (Ennek eredményeit workshopok támogatják.)
A teljes előrejelzés 2024. első negyedévére készül el. Az idén megvalósításra kerülő kutatás és 7 workshop eredményét az MGYOSZ 2024-ben Magyarország különböző régióiban 7 konferencián mutatja be.. A program a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Zrt. és az MGYOSZ együttműködésében valósul meg, az Európai Bizottság társfinanszírozásával.
Mi a stratégiai előrejelzés?
A “strategic foresight” a jövőkutatás eszköztárába tartozik, azt a folyamatot jelenti, melyben a szervezetek összegyűjtik a jövőbeli működési környezetüket meghatározó információkat. Ez az információ lehet például a vállalati/szervezeti működést meghatározó trend a politikai, gazdasági, társadalmi, technikai vagy jogi környezetben. Ezek alapján forgatókönyveket dolgoznak ki, melyek meghatározzák alkalmazkodási stratégiájukat.
A kiindulópont, hogy gyorsan változó környezetben a szervezetek nehezen tudnak alkalmazkodni a kihívásokhoz a stratégia tervezés megszokott eszközeivel. Egy gyorsan változó világban, az egymást érő gazdasági válságok, újabb és újabb kihívások, a gyorsuló technológia fejlődés új megközelítést kíván a vállalatirányításban és a politikai döntéshozatalban is. A jelenlegi környezetet szokás a többszörös válság időszakának is nevezni, hisz egymást érik az olyan globális megatrendek, amelyek rendkívüli alkalmazkodást kívánnak a szervezetektől. (Gondoljuk a COVID válságra, az orosz-ukrán háborúra és annak következményeire, a klímaváltozásra.) Ennek keretét az ún. VUCA koncepció adja: a világ körülöttünk változékony (volatility), bizonytalan (uncertainty), összetett (complexity) és kiszámíthatatlan (ambiguity). A VUCA négy különböző típusú kihívást foglal magában, amelyek négy különböző típusú választ igényelnek.
Az ilyen jellegű kihívásokra való felkészülésében nyújthat segítséget a foresight, mely az előttünk álló lehetőségek szisztematikus vizsgálatát és az automatikus jövőképek felderítését jelenti. Erre a két területre fókuszál az MGYOSZ „A munkaerő- és szakember utánpótlás jellemzői Magyarország különböző régióiban – trendek és kihívások” című most induló programjában. Ennek keretében egy kutatás készül a KOPINT-TÁRKI vezetésével, melynek célja, hogy kiderítse, milyen megoldatlan munkaerő-kérdésekkel szembesülnek a vállalatok a poszt-covid világban, és mire számítanak 10 éves időtávlatban. Az alternatív jövőképek kialakítására a 7 régióban megrendezésre kerülő ún. szcenárió tervező workshopokon történik, ahol a vállalatok és helyi érintettek bevonásával az MGYOSZ arra tesz kísérletet, hogy a ígéretesnek tekinthető jövőképek alapján megfogalmazza szakpolitikai javaslatait a munkaerő-utánpótlás és képzés területén, ezzel segítve a tényeken alapuló döntéshozatalt VUCA-körülmények között.
Néhány szó a stratégiai előrejelzés eszköztáráról
Annak megértéséhez, hogyan tervezi az MGYOSZ ezt a programot végrehajtani, fontosnak tartjuk számba venni a strategic foresight eszköztárát és lépéseit.
Keretezés (framing): A keretezés a fókusz, a kérdés meghatározása, amelyet vizsgálni kívánunk. Az MGYOSZ programja esetében ez a magyarországi munkaerő-ellátás kérdése, melynek kulcskérdése szakoktatás, oktatási rendszer alkalmazkodóképessége. Mivel a munkaerőpiac a regionális gazdasági különbségeknek megfelelően jelentős regionális különbségeket mutat, ezért úgy véljük, hogy a program végén az eredmény arra is alkalmas lesz, hogy az egyes régiók helyzetének számbavételén túl a konvergenciára is javaslatokat fogalmazzon meg.
Átvilágítás (scanning): Ez az a folyamat, amelynek során a belső és külső szemlélődés során azonosítjuk, hogy mi van a láthatáron, ami hatással lehet a szervezetre az előző lépésben megfogalmazott kérdésekhez képest. A változás általában öt terület valamelyikén következik be: társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti és/vagy politikai. Az átvilágítás a változások mögött álló hajtóerők azonosításának egyik módja, amíg azok még csak a láthatáron vannak. A mi programunkban a kérdőíves felmérés a koronavírus-járvány hatását vizsgálja a jövő munkaerőpiacára, illetve azt, hogy milyen új készségek és képességek lesznek szükségesek a munkaerőpiacon az elkövetkező 10 évben.
Alternatív jövőképek (scenario building): A harmadik lépés az alternatív jövőképek megalkotása, szcenáriók kidolgozása arról, hogyan alakulhat a jövő. A lehetséges jövőképeknek három különböző típusa létezik: a lehetséges, valószínű és előnyben részesített. E sokféle jövőkép között lesz egy preferált jövő, azaz az optimista szcenárió: milyen tényezők és trendek határozzák meg a magyar régiók munkaerőpiacát 10 év múlva, mi indíthat el változást és mi kell a pozitív szcenárió eléréshez? A szcenárió tervezés folyamata tehát nem más, mint az érintettek közös munkája annak érdekében, hogy a különböző trendeket kedvező eredményekké formálják. A fókuszban tehát nem az alkalmazkodás, hanem a jövő formálása áll.
Tervezés (planning) Tekintettel arra, hogy milyen szakadék tátong a jelenlegi és a kívánt cél között, mit kell tenni a szakadék áthidalása érdekében? Ez a szakasz a kutatás és workshopok után kapott eredmények alapján az MGYOSZ szakpolitikai javaslatainak összeállítását jelenti, amely az optimista szcenáriók megvalósítását támogatja.
Az eredményeket a workshopok helyszínén megrendezésre kerülő konferenciákon mutatjuk majd be, tehát a program megvalósítása során összesen 14, budapesti és vidéki esemény megrendezésére kerül sor. Az eredmények publikálására összefoglaló kiadvány is készül.
A stratégiai előrejelzés módszere a nemzetközi szervezetek eszköztárában is kiemelt helyen szerepel. Az Európai Unió Minőségi kormányzás eszköztárának része a stratégiai előrejelzés, amely támogatja a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt. A Világgazdasági Fórum és az OECD egyaránt alapvető eszköznek tekinti ezt a módszert a szakpolitikai javaslatainak kidolgozása során.
Az „A munkaerő- és szakember utánpótlás jellemzői Magyarország különböző régióiban – trendek és kihívások” című stratégiai előrejelzés elkészítésének folyamatáról az MGYOSZ folyamatosan tájékoztatást ad a holnapon és a különböző kommunikációs csatornáin.
Amennyiben szeretne hozzájárulni a folyamathoz vállalatvezetőként, kérjük, töltse ki az alábbi linken található kutatási kérdőívünket:
https://www.surveymonkey.com/r/MMHY5LJ
Továbbá, jelentkezzen a 2023 június és november között megrendezésre kerülő szcenárió-tervező workshopjainkra. Ez utóbbi eseményekre nemcsak vállalatvezetőket várunk, hanem minden szakértőt, aki érintettnek és érdekeltnek érzi magát egy átfogó szakpolitikai javaslat kidolgozásában és szívesen kipróbálná a szcenárió-tervezés módszerét. A workshopok helyszínéről és időpontjáról folyamatos tájékoztatást adunk.
Kapcsolat: Bálint Adrienn