Közgyűlések
 MGYOSZ Közgyűlés

A
MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
2000. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉIG TARTÓ MUNKAPROGRAMJA


I.        A SZÖVETSÉG SZERVEZETÉVEL KAPCSOLATOS TEENDŐK:


A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, megfelelve az alapításkor kitűzött céloknak és a tagok elvárásainak, el kell érje, hogy súlya, tekintélye révén a politika számára megkerülhetetlen tényezővé váljon. Annak ellenére, hogy a gazdasági, gazdaságpolitikai döntéseket időről időre megpróbálják a gazdaság meghatározó szereplői, érdekképviseletei nélkül kialakítani és meghozni, szövetségünknek erősítenie kell szervezetét, szakmai tekintélyét megalapozó struktúrákat és szakértői bázist kell kialakítani, folyamatosan készen állva a kormányzattal, a politikával való érdemi párbeszédre.

Értékelni kell a politikával kialakult kapcsolatunkat, ahol ez indokolt, el kell végezni a kapcsolattartás, kommunikáció terén szükséges korrekciókat. Ennek során hangsúlyoznunk kell: az MGYOSZ tagjai, tagszervezetei a gazdaság azon szereplői, amelyek képesek és készek nagymértékben befolyásolni, meghatározni az ország gazdasági helyzetét.

Levonva az egyesülés óta eltelt esztendő tapasztalatait, elemezni kell a szövetségnek a hazai érdekképviseleti munkaadói szervezetek között, illetve a kormányzat irányába kialakult helyzetét, tekintélyünket és befolyásunkat.

Erősíteni kell tagsági bázisunkat, növelni kell a közvetlen egyéni tagok számát, be kell vonni a meghatározó szakmákat képviselő, de ma még nem tag szakmai szövetségeket az MGYOSZ körébe, további megyei, regionális szervezeteket kell kialakítani. Figyelemmel kell kísérni és szükség szerint felkészülni a megyei struktúrák regionális struktúrákká való átalakulására, tekintettel az uniós elvárásokra is.

A már működő megyei, regionális szervezetekkel erősíteni kell a kapcsolatot, szakmai alapon szélesíteni az együttműködést, több kihelyezett elnökségi ülést kell a régiókban szervezni, esetenként a térség valamennyi gazdaságilag meghatározó szervezetének (kamarák, önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok stb.) egyidejű részvételével. Fokozni kell a helyben megvalósuló együttműködések hatékonyságát, elsősorban a szövetség megyei képviselőinek az egyes regionális szervezetekben (megyei munkaügyi tanácsok, területfejlesztési tanácsok, oktatási, szakképzési bizottságokban) betöltött pozíciói erősítése érdekében.

Az alapszabályban foglaltaknak megfelelően legalább negyedévente kibővített elnökségi üléseket kell tartani, a szakmai és regionális szövetségek képviselőinek részvételével.

Nyitottabbá kell tenni az elnökségi üléseket, lehetőséget kell biztosítani a tagszervezetek jelenlétére, az elnökség döntési felelősségének és kompetenciájának fenntartása mellett.

Fokozni kell az MGYOSZ tevékenységének nyilvánosságát. Gazdasági érdekképviseleti, lobbytevékenységünk körébe tartozó döntéseinknek, javaslatainknak és elképzeléseinknek folyamatosan, megfelelő formában nyilvánosságot kell biztosítani.

Folyamatossá és szorosabbá kell tenni az együttműködést a többi munkaadói szervezettel, esetenként, ha ez szükséges, közösen kell fellépni a más munkaadói, munkavállalói szövetségekkel.



II.        RÉSZVÉTELÜNK A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÚJ RENDSZERÉBEN


A szociális párbeszéd, érdekegyeztetés hosszú előkészítés és szakmai viták után kialakult új struktúrájában rejlő lehetőségeket optimálisabban kell hasznosítsuk. Ennek elsősorban az egyes intézmények munkájában való állandó jelenlétünk, másrészt pedig az ott folyó párbeszédben való aktív és kezdeményező részvételünk révén lehet eredménye.

Az MGYOSZ-nak, csakúgy, mint a kezdetektől, továbbra is konstruktív de önálló véleményt alkotó partnerként kell megjelennie a Gazdasági Tanácsban (GT), az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) az Országos Szakképzési Tanácsban (OSZT) Európai Integrációs Tanácsban (EIT) és a Nemzeti ILO Tanácsban.
Képviseletünket változatlanul magas szinten kellő szakmai előkészítéssel és támogatással kell megvalósítani ezen intézményekben. Jól működő és ezért továbbra is követendő modell, miszerint a GT, OMT, EIT, ILO plenáris munkájában elnöki, alelnöki szinten vagyunk jelen.

Tovább kell ugyanakkor erősítsük az egyes tanácsok szakbizottságaiban való munkánkat, elsősorban az adott terület (munkaügy, munkajog, szakképzés, stb.) Ehhez jobban igénybe kell venni a tagok által nyújtott kellően koordinált szakmai támogatást.

Tekintettel a társadalmi párbeszéd új rendszerének jelenlegi problémáira erősíteni kell a kétoldalú kapcsolatainkat a meghatározó munkavállalói szervezetekkel



III.          FELADATAINK A TÖRVÉNYELŐKÉSZITÉS, JOGALKOTÁS TERÉN


A korábbi kapcsolatrendszert felhasználva illetve a szociális párbeszéd új intézményei által nyújtott lehetőségek keretein belül továbbra is igen aktív és a gazdaság valamennyi szereplője számára világos állásfoglalásokkal kell részt vegyünk a törvényelőkészítés folyamatában.
Egyrészt az Országos Munkaügyi Tanács keretei között, másrészt közvetlen PM kapcsolatainkat felhasználva részt veszünk a 2000. évi adó- és járuléktörvények illetve az állami költségvetés kidolgozásában.
Az állami költségvetéssel kapcsolatosan feladatunk nem elsősorban annak fő előirányzatait véleményezni, hanem a költségvetési törvényhez kapcsolódó, évről-évre közel félszáz törvény- illetve rendeletmódosítás befolyásolása. Ezek során kerül sor pl. a környezetvédelmi termékdíjak, a különböző illetékek és járulékok mértékének emelésére. Ezekre vonatkozóan a korábbi évekhez hasonló aktivitással sikereket eredményeket érhetünk el.

Az MGYOSZ fel kell lépjen a közpénzek takarékosabb, hatékonyabb felhasználását elősegítő munkálatok széleskörű beindítása érdekében.
Az MGYOSZ kezdeményezésének indoklása: a munkáltatóknak alapvető érdeke a közpénzek minél gazdaságosabb felhasználása: egyrészt mint közvetlen befizetőknek, másrészt a béreket terhelő adók révén, hiszen az adóterhelés növekedésével, ha nyílik az olló a bruttó és nettó bérek között, erősödnek a bérkövetelések.
A téma széleskörű: az elmúlt években többször beígért nullbázisú költségvetés készítésének igényétől a tb-alapok, a Munkaerőpiaci Alap, a különböző célelőirányzatok felhasználásán, a közbeszerzéseken keresztül a közalapítványokig számos területet érint. Ezen belül pl. a fejlesztési források koncentrálásának kérdése az EU-támogatások elnyerése érdekében külön is aktuális.
Az MGYOSZ feladata természetesen nem az lenne, hogy az egyes részterületekre vonatkozóan konkrét szakmai értékelést és javaslatokat adjon, hiszen ehhez nincs megfelelő kapacitása, és egyébként sem a feladata. A területi és a szakmai szövetségeknek vannak azonban olyan ismeretei, tapasztalatai, amelyek alapján számos neuralgikus pontra fel lehet hívni a figyelmet és esetleg megoldási irányokat is tudunk javasolni.
A kezdeményezéshez (és a további munkához is) jó lenne megnyerni az ÁSZ elnökének a támogatását, egy elnökségi ülés vagy egy szűkebb körű beszélgetés keretében.

Adózás

A Kormány elvetette, hogy 2000. januárjától bevezessék az adóreformot, melynek korábbi munkálataiba Szövetségünk is bekapcsolódott. Fenntartva azt a véleményünket, hogy bevezetéséhez alapos szakértői előkészítés kell, továbbra is napirenden óhajtjuk tartani az adóreformot. Az adó és járulékterhek csökkentése érdekében az adó- és járulékreformot folytatni kell. A koncepciók kidolgozásához hosszabb idő és alapos szakértői egyeztetések szükségesek, melyekben nemcsak részt akarunk venni, de egyik mozgatójává, szívós lobbizóvá kell válnunk. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a Pénzügyminisztériummal és a Gazdasági Minisztériummal.

A 2000. január1-től megváltozó adójogszabályok "finomhangolása" során érvényesítjük Szövetségünk érdekeit. Kezdeményezzük, hogy ne csak a kisvállalkozások adózással kapcsolatos adminisztrációs terheit csökkentsék, de a közép- és nagyvállalatokét is. Napirenden tartjuk az iparűzési adó problémáját.
Figyelemmel kisérjük tagságunkat érintő adójogszabályok gyakorlati érvényesülését, szükség esetén kezdeményezzük az illetékes gazdaságirányítási szerveknél azok korszerűsítését.


BÉR ÉS MUNKAÜGY

Az MGYOSZ szakmai szövetségeinek és tagvállalatainak bevonásával fel kell készüljön a 2000 évre érvényes kereset növelési mértékek ajánlásának a meghatározására, valamint a minimál bér kialakítására. A bértárgyaláshoz előzetes felmérést kell készíteni a szakmai szövetségek és tagvállalatok körében, informális tárgyalásokat lebonyolítani a Kormánnyal és a szakszervezeti konföderációkkal, MGYOSZ Munkaügyi Munkacsoportjának összehívása, Elnökség részére előterjesztés készítése az MGYOSZ állásfoglalásának kialakítására, stb.)

Továbbra is részt veszünk az EU-hoz való felzárkózás szempontjából szükséges magyar kereseti viszonyok átalakítását célozó tárgyalásokon, amelyhez igényeljük a reális helyzetkép megismerését. A tárgyalásokon érvényesíteni kell a munkáltatók azon alapvető igényét, hogy a kereseti viszonyok átalakításánál elsődleges a versenyképesség megőrzése. Kellő újabb ismeretanyag birtokában, információs jelleggel összehívjuk az MGYOSZ Munkaügyi Munkacsoportját.

A munkaügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében, a szakmai szövetségek és tagvállalatok együttműködésével át kell tekinteni a kollektív megállapodások helyzetét az MGYOSZ-hoz tartozó vállalkozások körében, különös tekintettel az üzemi tanácsok megváltozott jogkörére. A tapasztalatok birtokában – az együttműködési megállapodásban résztvevő szakszervezetekkel- folytathatók a tárgyalások a további teendők meghatározása érdekében.

Érvényesíteni kell az ésszerűség követelményét (kisebb létszám, változatlan hatáskör, stb.) a tárgyalások során, mely a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat munkájának továbbfejlesztésével foglalkozik.

Az MGYOSZ által összeállított javaslatok érvényre juttatásával továbbra is részt veszünk a Munkajogi Kodifikációs Bizottság munkájában. A Bizottság a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát készíti elő, különös tekintettel az Mt. és az Alkotmány, valamint a Ptk. viszonyára, a munkáltatók méretében bekövetkezett változásokra (kis, közép és nagyüzem), a vállalkozói szabadságra, az EU és ILO elvárásokra, a munkaerő flexibilitására párosítva a munkajogi védelemmel, az atipikus munkajogviszonyok elterjedésére, kollektív szerződéskötés intézményeire, stb.

Környezetvédelem:

Továbbiakban is részt kell vennünk, az EU-val harmonizáló új jogszabályok kidolgozását, a korábbi előterjesztések átdolgozásában, esetenként kezdeményeznünk is kell azokat:

- előterjesztés a környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslatról
- a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenység köréről és az ezzel összefüggő hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/ 1995.(XII.12) Korm. rendelet módosítása
- előterjesztés a hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslatról
- A 102./1996(..) Korm. rendelete a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, tárolásáról és lerakással történő ártalmatlanításáról és a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításáról. KTM.
- A biztosítékadási kötelezettség, valamint céltartalék képzési kötelezettség megállapításának szabályai a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során.

Jogszabály módosítások kezdeményezése:

- Az eltelt év tapasztalatai alapján a Kormány 113/1995. (IX.27.) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló rendelete, továbbá a 10/1995.(IX.28.) rendelet kapcsán felmerült problémák és azok orvoslására javasolható módosítások, valamint új piac-konform koncepció kidolgozása.

Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottságának és az MGYOSZ Elnökségének mérlegelnie kell, hogy eddigiektől eltérően bizonyos kérdésekben ahol szükséges a gazdaság érdekeinek (EU-val harmonizáló, de végrehajtható) elérése érdekében pl. környezetterhelési díjról, hulladékgazdálkodásról és a környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat kialakítása vonatkozásában a szakmai (minisztériumi, parlamenti) egyeztetési részvétel mellett, sajtó tájékoztatók (parlamentben képviselők) útján is érvényt szerezzen a gazdaság céljainak.
Szükséges az írott sajtó szélesebb bevonása, valamint a szakmai-gazdasági célú rádió televízió műsorokban aktív részvételünk.

Területenként az érintett Környezetvédelmi Felügyelőségek és a vállalkozások között találkozók, fórumok szervezése a jogszabály értelmezések kérdésében, tekintettel a veszélyeshulladék szabályozás egyes kérdéseire.

A KTM és az MMSZ együttműködési megállapodásnak megfelelően a már működő Tárcaközi Bizottságokban szakértőink aktív működésének biztosítása és megerősítése az új kormányzati struktúra mellett.

A KTM és az MMSZ együttműködési megállapodás megújítása az intézmények nevében és feladatkörében történt változások után a KöM és az MGYOSZ között.

Az új Tárcaközi Bizottságok munkájában aktívabb részvétel szükséges:

1.) a KöM Környezetvédelmi Kutatás - Fejlesztési Bizottság
2.) a KöM Fejezeti Monitoring Bizottság

További aktív közreműködés szükséges az EU csatlakozás során a Kormányzati szakértői anyagok megalapozásában a háttér tanulmányok, hatásvizsgálatok kidolgozásával, valamint szakértők (Környezetvédelmi Bizottság szakértői munkacsoportjaira alapozva) közvetlen bekapcsolódásával a munkafolyamatba!

Ennek során -az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértőire alapozva- folyamatban van az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások minél megalapozottabb lebonyolításához a következő EU irányelv bevezetésére vonatkozó:

Levegőtisztaságvédelem (A Tanács 96/61/EK irányelve az integrált szennyezés megelőzésről és ellenőrzésről (IPPC) A Tanács 84/360/EGK irányelve az ipari berendezések okozta levegőszennyezés elleni küzdelemről).

80/68/EEC irányelv a felszín alatti vizek védelme, egyes veszélyes anyagokkal történő szennyezéssel szemben.

76/464/EGK irányelv és leányirányelvei. Az Európai Unió által szabályozott veszélyes anyagok felszíni vizekbe történő bevezetése korlátozása részletes hatásvizsgálati munkaanyagok elkészítése.

A veszélyes hulladékok; az ipari nem veszélyes hulladékok; a humán- és állategészségügyi hulladékok; a tüzelőberendezések égetési maradékai és az állati eredetű hulladékok gazdálkodására (kezelésére) vonatkozó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez kapcsolódó rész-terv kidolgozása.

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi szabályozás

1.) Továbbiakban is közreműködünk az előterjesztések szakmai-gazdasági egyeztetési munkáiban:

- Távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat.
- a magyar közlekedéspolitika és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatok,
- árvízvédelmi szabályozás módosítása
- az európai közösségi joganyag "Közlekedéspolitika" fejezete átvilágítása
- Vasúti közlekedés, közúti közlekedés szabályozása, egységes személyszállítási Tv.
- Előterjesztés a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójáról.
- viziközlekedési törvény
- díj rendeletek

2.) Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az MGYOSZ résztvesz a Minisztérium által szervezett Tárcaközi Bizottságok munkájában.

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

- Az előző években kialakult gyakorlatnak megfelelően az MGYOSZ szervezi a GFB Biztosítotti Oldal üléseit, egyeztetéseit.(1998.évi eredményelszámolás, 2000.évi díjkalkuláció, díjelőírás)
- A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási üzletág liberalizációja utolsó szakaszának előkészítése
- A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991.(IV.13.) Korm. rendelet módosításának előkészítése
- A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj fizetését igazoló matrica, ellenőrzési rendszer kidolgozása
- 17/1992. (VI.10.) PM rendelet módosítása a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredmény-elszámolásának rendjéről.
- A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást szabályozó törvény kidolgozásában közreműködés        


MUNKAVÉDELEM

A munkavédelmi törvény szerint az állam feladata- a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezeteivel egyeztetve. kialakítani az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.
A törvény szerint a Munkavédelem Országos Programjának jogi formája országgyűlési határozat, amelynek a szociális partnerekkel egyeztetett első változatát jelenleg a Munkavédelmi Bizottság tárgyalja.
Célja a középtávú - öt évre szóló - munkavédelmi problémák megoldása és a jövő problémáinak lehetséges kiküszöbölése.

A Program kiemelt feladatként kezeli a munkavédelmi törvény egészének, illetve személyi hatálya kiterjesztésének felülvizsgálatát.
A jogharmonizáció jelenlegi folyamatában vannak olyan, a munkavédelmet érintő európai direktívák, amelyek honosítása kapcsán - főként munkavállalói oldalról - felmerült a törvénynek az egyéni vállalkozókra való kiterjesztésének szükségessége.
Jelenlegi ismereteink szerint a munkavédelmi törvény rendelkezéseinek kiterjesztése az egyéni vállalkozásokra nem indokolt.
A Program további kiemelt feladatként határozza meg - a szociális partnerek évek óta egybehangzóan rögzített véleménye szerint - a munkahelyi balesetbiztosítási rendszer kialakítását.
A Program ugyancsak kiemelt feladatként foglalkozik az ILO 1992-93. évi vizsgálatának ajánlásával, amely a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet integráló egységes felügyelet létrehozását tartalmazza.
Az integrált felügyeletek kérdésében mindeddig egységes kormányzati álláspontot nem sikerült kialakítani.



SZOCIÁLPOLITIKA

A MGYOSZ Egészségügyi és Társadalombiztosítási Munkabizottsága elkészítette az Egészségügyi Minisztériummal való együttműködési szerződés tervezetét.

Hasonló együttműködés szükséges a társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkárral is, amelynek tervezetét ismételt megvitatás után tárgyalásra és aláírásra kell előkészíteni.

A hatályában fenntartott ÉT megállapodások szerint a kormányzat mulasztásban van a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítását illetően.
Sajtóértesülések szerint a tárgyban előkészítő tevékenység folyik, de ennek részleteiről a munkáltatói érdekképviseleteket nem tájékoztatták.
El kell érni, hogy a témát az OMT illetékes bizottságai és plenáris ülése tárgyalja meg.
Abban az esetben, ha a korkedvezményes munkakörök kérdésében végleges álláspont alakul ki, javasolható egy széles körű szakmai konferencia megszervezése.

oktatás-képzés, kutatás-fejlesztés

Szakbizottsági és tanácsadó testületi üléseket követően szélesebb kör bevonásával programokat ( országos és regionális szintű) szervezünk a kormányzati politika, az érdekegyeztetés és a jogszabályi változások hatása az MGYOSZ szerepére, tevékenységére az adott szakterületek vonatkozásában.
  1. oktatás-képzéssel szorosan összefüggő egyéb szakterületeken ( kutatásfejlesztés, minőségbiztosítás) - a szakmai egyeztetések után tájékoztatókat tartunk a munkacsoport vezetők és az illetékes szakmai partnerek képviselőinek bevonásával.

Az új testületek munkamódszerének, kapcsolattartásának és információszolgáltató rendszerének kialakításáról szakmai egyeztetések szervezünk. (Oktatás és Kutatásfejlesztési Szakbizottság és albizottági ülések, programjai, EU, Felsőoktatás, Szakképzés, Kutatás-fejlesztés munkacsoport),

A már ismert fejlesztési koncepciók alapján a készülő jogszabály-tervezetekkel, intézkedésekkel kapcsolatos állásfoglalások előkészítésének alátámasztásához szélesebb körű tapasztalat és információszerzés, akciók indítása.
(Pl. Szakképzési hozzájárulásról szóló tv. módosítása és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítésében való közreműködés, Felnőttképzési tv., gyakorlati képzés ellenőrzése, stb.)
A OKSZB szakértőinek bevonásával konzultációk a tagvállalatok, oktatási vállalkozások, többi szociális partner és a törvényt előterjesztő, vagy intézkedést lebonyolítók képviselőivel.

Kihelyezett és kibővített szakbizottsági üléseken, az érintett EU magyarországi koordinációs szervezetek, irodák képviselőinek bevonásával konzultációkat és tájékoztatókat szervezünk az EU integrációs folyamat során az egyes szakbizottság illetékességi körébe tartozó területek helyzetéről, az adott körhöz tartozó támogatási programok lehetőségeiről, a szabályozásban betöltött munkaadói- szakmai szervezetek szerepéről.

A tagok bel- és külföldi pályázati részvételének elősegítése, valamint az MMSZ- MGYOSZ pályázati vállalásainak teljesítése érdekében szakmai szolgáltatást szervezésünk. (SZA, NYIT-SZAK, Leonardo, stb.)

A nyertes pályázatokban vállalt feladatok teljesítése, EU felkészülést segítő képzési programokban közreműködés / 2 TEMPUS projekt: közel 300 fő képzési lehetősége a pénzügy – számvitel, adózás, valamint a non-profit -, és helyi önkormányzati szervezetek finanszírozási politikája / Ennek formája a tagok képviselőivel folytatott szakmai egyeztetések tanácsadás és szakmai továbbképzés, valamint folyamatos tájékoztatás MGYOSZ hírforrásokon keresztül.

A szakképzés különböző területein állandó, speciális szakértői bázist hozunk létre az alábbi területeken: tankönyv-, taneszköz minősítés, szakmai- és vizsga- követelmény meghatározás,stb.

Kamarai Törvény

Az MGYOSZ a korábbiaknak megfelelően részt kíván venni a kamarai törvény alkotás munkálataiban. A szövetség tagjai érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében igényt tart a kamarai vezető testületekben való megfelelő súlyú jelenlétének biztosítására. Ennek megfelelően ösztönzi tagszervezeteit, tagjait a kamarai választásokban való aktív részvételre.



IV.        AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS CÉLJAINK:


Az elkövetkező két év az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában meghatározó lesz. A jogharmonizáció terén törekedni kell a legkedvezőbb pozíciók elérésére egyebek között az által, hogy a tárgyalások során minél inkább érvényesüljön a gazdaság szereplőinek valós és hosszú távú érdeke. El kell, kerüljük, hogy az adózás, környezetvédelem és más döntő fontosságú területen meghozott lépések versenyhátrányba hozzák a magyar gazdaságot.
A csatlakozási tárgyalások további részében is érvényesíteni fogjuk az üzleti szféra és a tagságunk érdekeit. El kell érni, hogy ezekben az ügyekben ne csak a Kormány egyoldalú tájékoztatásának hallgatósága legyünk, hanem folyamatos párbeszéd legyen, melynek Szövetségünk aktív részvevőjévé váljon. A Kormányt kényszerpályára kell terelni, hogy bevonja az üzleti szférát a tárgyalásokba.
A Külügyminisztériummal együttműködve a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségén keresztül a tárgyaló delegációk témafelelőseivel felvesszük a kapcsolatot annak érdekében, hogy konzultációt folytathassunk a folyamatban levő magyar álláspontok kialakításáról (posítion papers) és a derogációkról. Aktív befolyással óhajtunk lenni a csatlakozási tárgyalások lefolyására.
UNICE-beli tagságunk révén számos, EU szinten napirenden levő szabályozandó témakörben az európai munkaadók véleményét kifejtő anyagokat kapunk. Ezeket is fel kell használni a csatlakozásra történő felkészülésünk során.

Használjuk ki a Nemzeti ILO Tanácsban, az Európai Integrációs Tanácsban, az UNICE különböző bizottságaiban szövetségünk képviselői által betöltött pozíciónkban rejlő hazai és nemzetközi lehetőségeket.

Meg kell vizsgálni az új kamarai törvény által várható változások hatását a kamarák Európai Unió-s intézményrendszerére és mérlegelni kell, egy MGYOSZ által működtetett EU iroda felállításának lehetőségét.



V.        LEHETŐSÉGEINK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TERÉN


A nemzeti gyáriparos, munkaadói szövetségekkel kiépített együttműködés révén folyamatosan támogassuk tagsági körünk üzleti, gazdasági törekvéseit, külpiaci terjeszkedését.
Továbbra is használjuk ki az MGYOSZ javaslata, támogatása révén tagjaink állami delegációkban (köztársasági elnöki, miniszterelnöki, miniszteri kiutazásokban) való részvétele lehetőségét.

A Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (MMNSZ) által elért pozícióink révén erősíteni kell az MGYOSZ szakértői jelenlétét az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szervezete (UNICE) és az OECD Gazdasági Tanácsadó Testülete, (BIAC) szakbizottságaiban. Ezen feladatokra az eddigieknek megfelelően a tagszervezetek, tagvállalatok szakértőit vonjuk be.

További, konkrét együttműködést jelentő kapcsolatot kell kialakítani az EU csatlakozásra kijelölt országok munkaadói, gyáriparos szervezeteivel.

A szövetség nemzetközi kapcsolatainak további erősítését tapasztalatszerzésre és befolyással bíró pozíciók megszerzésére kell felhasználni, elsősorban annak érdekében, hogy a meghatározó nemzetközi szervezetekben (UNICE, ILO stb.) megteremtsük, illetve megszilárdítsuk a magyar képviseletet, erősítsük és növeljük tekintélyünket. Nemzetközi téren kellő nyilvánosság mellett elért eredményeinket használjuk ki hazai szerepünk és befolyásunk növelésére.

 


VI.        A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA


HÁTTÉR
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 1991. évi újraalakulását követően a magyar gazdaságpolitikában hamarosan meghatározó tényezővé vált. Ugyancsak fontos szerepet vivott ki magának az l995-ben alakult Magyar Munkaadói Szövetség, amely a Magyar Gazdasági Kamara utódszervezeteként a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény hatálybalépésével megszüntette kamarai tevékenységét, és megváltoztatta nevét. Továbbvitte gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenységét, korábbi közgazdasági szakértői bázisát, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét , eszközeit, infrastruktúráját. Legalább ilyen gazdaságtörténeti értékű döntés volt 1998. Július 23-án a két szervezet egyesülése, amelynek eredményeként létrejött a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (rövidítése ugyancsak MGYOSZ). Ezzel megszületett a magyar termelő gazdaság, a reálszféra legnagyobb érdekképviselete, amely immár kellő súllyal léphet fel Magyarországon, a nemzetközi szervezetekben és az Európai Unió szakfórumain is a tömörített cégek, szakmai szövetségek nevében.

Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik.

Az MGYOSZ egyik legfontosabb célkitűzése a magyar gazdaság, versenyszféra szereplői közül a legszélesebb tagsági kör kialakítása és ennek révén egy kiterjedt és hiteles információs bázison alapuló professzionális érdekképviseleti munka megteremtése.

Az MGYOSZ 54 szakmai szövetséget, 18 regionális szerveződésű szövetséget és 72 közvetlen tagsággal bíró gazdasági társaságot tart nyilván tagjai között. Az új szervezet az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről mintegy 6000 vállalkozást képvisel, amelyek mintegy 1,2 munkavállalót foglalkoztatnak.

A "TOP-200" vállalati listán szereplő és a Magyarországon működő multinacionális cégek kétharmada tagja valamelyik tagszervezetnek.
Az MGYOSZ-ban bizottságok és szakértői munkacsoportok működnek, amelyek a szakmai, gazdasági, munkaadói érdekképviseleti tevékenység főbb területei, a gazdálkodás funkciói szerint tömörítik a tagvállalatok és tagszervezetek képviselőit.
CÉLAz MGYOSZ a reálszféra érdekében befolyást kíván gyakorolni a gazdaságpolitika alakítására, a gazdasági jogalkotásra. E célból kapcsolatot tart fenn az Országgyűléssel, annak frakcióival, bizottságaival, továbbá a minisztériumokkal és egyéb kormányzati szervekkel.

FILOZÓFIA
Az MGYOSZ nemzeti érdekeket képvisel a gazdaság színterén, de nem politikai szervezet. Gazdaságpolitikai kérdésekben véleményét pártoktól és kormányzattól függetlenül alakítja ki tagjainak, a munkaadók érdekeinek megfelelően.

CÉLCSOPORT

1. Gazdasági és politikai döntéshozók (kormányhivatalok, önkormányzatok,
minisztériumok, parlament, lobbyk, más érdekképviseleti szervezetek)
2. Munkaadói társszervezetek vezetői
3. Az MGYOSZ tagjai (munkaadók, szövetségek, vidéki szervezetek)
4. Potenciális tagok, szakmai szövetségek, a gazdasági élet szereplői
5. Média
6. Közvélemény
A KOMMUNIKÁCIÓ CÉLJAI
Az MGYOSZ szakértői bázisa, bizottságai sokszínű és kiterjedt munkát végeznek az Európa Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésében, a közgazdasági és társadalombiztosítási adóügyi, munkajogi, oktatási, stb. kérdésekben, minderről a közvéleményt és a tagokat rendszeresen tájékoztatni kell.


A KAPCSOLATÉPÍTÉS ESZKÖZRENDSZEREA szövetség tekintélyének növelése, a nemzetközi, a tagszervezeti, vállalati kapcsolatok erősítése érdekében a kapcsolattartás korábban bevált és új formáinak bevezetésére egyaránt szükség van.
A már alkalmazott tevékenységtípusok, mint a nemzetközi konferenciák, fórumok (Gundel), a szakértői megbeszélések, tanácsadó testületek működtetése, vállalatvezetői fórumok, tájékoztató-felkészítő szemináriumok, az írásban történő kapcsolattartás stb. továbbra is növelik a szövetség hírnevét.

Új elemként a kormánypártokon kívül más parlamenti frakciók mértékadó gazdasági szakértőivel is szükséges a kapcsolatok kialakítása. Ez történhet akár gazdasági programjuk megvitatása révén is.

Célszerű lenne számunkra fontos törvényjavaslat előkészítéseként együttes ülést kezdeményezni az azt tárgyaló parlamenti bizottsággal.

A parlament elnöke vagy alelnöke vezetésével a társadalmi szervezetek bevonásával szervezzünk vitát valamennyi új törvény vagy módosítás előkészítéseként. Ez látványos rendezvény lehetne, esetleg a parlamentben.

Hasznos a "lobby-ebédek, -vacsorák" szervezése vállalati vezetők részvételével, az exkluzív jellegű találkozók szervezése a döntéshozók, vagyis a parlamenti gazdasági ügyekkel foglalkozó képviselők, frakcióvezetők vagy az államigazgatás vezetőinek meghívásával.

A hagyományokhoz híven a vidéki kapcsolatépítés céljából a legfontosabb időszerű témákról előadásokat, fórumokat szervezünk több megyében a vállalatvezetők, helyi döntéshozók részére.

Az időszerű érdekképviseleti témák, bizottsági ülésekről szóló tájékoztatók és egyéb napirenden vagy előkészítés alatt lévő témák tartalmas tájékoztatókat tesznek lehetővé. Alkalmasak arra is, hogy az adott vállalati kört foglalkoztató gazdálkodási kérdések, gondok is - a napirendtől függetlenül - felszínre kerüljenek, és további kezdeményezéseket, esetleges állásfoglalásokat vagy egyéb lépéseket indítsanak el.

Összefoglalva: a kommunikációnak ki kell továbbra is aknázni a nemzetközi találkozók, a Gundel fórumok, a megyei regionális rendezvények, a szakmai rendezvények , a miniszteri találkozók adta lehetőségeket.

Az idén 39. évfolyama jelenik meg az MGYOSZ hagyományokat őrző, több mint 45 évig szünetelő periodikájának, a Magyar Gyáriparnak. Az idén tervezzük kiadni az MGYOSZ angol nyelvű, színvonalas kivitelezésű prospektusát.



VII.        MGYOSZ PROGRAMNAPTÁR 1999-2000:

Az MGYOSZ elkövetkező időszakra vonatkozó programjait a jó tervezhetőség és a hatékonyság miatt az alábbiakban részletezett ütemezésben és témákban javasolt megtartani. A soros elnökségi ülésekre az eddigi gyakorlatnak megfelelően minden hónap első keddjének délelőttjén kerülne sor, az elnökségik napirendje a megelőző üléseken illetve az időközben felmerülő aktuális kérdések alapján kerül meghatározásra.
A programnaptárban szereplő javaslatok mellett – kétoldalú egyeztetések alapján -találkozókat szervezünk a parlamenti pártok vezetőivel szövetségünk és a meghatározó pártok gazdaságpolitikájának, gazdaságfilozófiájának kölcsönös megismerése céljából.





Tervezett kiemelt programok:

I Megyei-regionális rendezvények:
  1999 november
Szeged: házigazda Csongrád Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége: Regionális Szervezetek Együttműködési Lehetőségei
  2000 február
Békéscsaba házigazda: Békés Megyei Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége: Területfejlesztés és regionális beruházások
  2000 április
Szombathely házigazda: Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége: megyék-régiók külkapcsolatai, nemzetközi együttműködési lehetőségei
II Nemzetközi találkozók
  1999 október CONFINDUSTRIA,Róma
  1999 december UNICE-EU,Brüsszel
  2000 március BDI Köln
  2000 május MEDEF, Párizs
III GUNDEL-fórumok
  1999 október A tőzsde szerepe a magyar gazdaságban, vendég Simor András a BÉT elnöke
  1999 december A kormány gazdasági stratégiája és a 2000. Évi költségvetés vendég: Járai Zsigmond pénzügyminiszter
  2000 március Az EU csatlakozási tárgyalások folyamata és a reálszféra vendé: Martonyi János külügyminiszter
  2000 június Pénz és Hitelpolitika 2000-ben vendég Surányi György MNB elnök
IV Konferenciák
  1999 november Honnan, hogyan szerezhet pénzt vállalkozása számára-támogatási alapok, célelőirányzatok
  2000 február munkaadói szervezetek érdekérvényesítése az EU-ban, ( külföldi munkaadói, gyáriparos szervezetek meghívásával)
V Kibővített elnökségik
  1999 november Állásfoglalás a kormány költségvetési javaslatáról
  2000 január a vállalkozások és a vámszervek kapcsolata, Arnold Mihály VPOP vezetője részvételével
  2000 március az MGYOSZ helyzetének, a Közgyűlés óta eltelt időszaknak értékelése
  2000 június Reformmunkák az egészségügyben, az egészségbiztosítási alapok helyzete Frajna Imre PM államtitkár részvételével
VI Sajtótájékoztatók
  1999 október MGYOSZ GKI közös sajtótájékoztató a vállalatok helyzetéről készült őszi felmérés eredmény
  1999 december A közbeszerzés helyzete, az MGYOSZ képviselői a Közbeszerzések Tanácsában
  2000 február a vállalkozások és az EU tárgyalások helyzete
  2000 április MGYOSZ GKI közös sajtótájékoztató a vállalatok helyzetéről készült tavaszi felmérés eredménye

 

  1999
október
1999
november
1999
december
2000
január
2000
február
2000
március
2000
április
2000
május
2000
június
Soros elnökségi Első kedd
Soros
  Első kedd
soros
  Első kedd
soros
  Első kedd
soros
Első kedd
soros
 
Kibővített elnökségi   költségvetés   Vám   értékelés     TB
GUNDEL fórum BÉT Simor A.   PÜM Járai Zs.     KÜM Martonyi J.     MNB Surányi Gy.
Nemzetközi találkozók Róma Confindustria   Brüsszel EU,UNICE     Köln BDI   Párizs MEDEF  
Megyei rendezvény   Szeged     Békéscsaba   Szombathely    
Konferenciák   Források     Nemzetközi        
Sajtótájékoztató GKI- MGYOSZ   Közbeszerzés   EU tárgyalások   GKI-MGYOSZ