Közgyűlések
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége megalakulását követő harmadik évben már bizonyos, hogy a két elődszervezet egyesülésre vonatkozó döntés megalapozott volt. Az MGYOSZ mára elvitathatatlanul a hazai nagyvállalatok és a közepes méretű gazdálkodó szervezetek markáns, széles körű elismertséggel bíró képviselőjévé vált.
A Szövetség sokszínű és kiterjedt szakértői bázisára alapozva látja el gazdasági és munkaadói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekegyeztető feladatait. A reálszféra működési környezetére meghatározó jelentőségü gazdaságpolitika, gazdasági jogalkotás befolyásolása érdekében az MGYOSZ kapcsolatot tart az Országgyűléssel, annak frakcióival, bizottságaival továbbá a minisztériumokkal, kormányzati szervekkel.
A hatékony és hosszú távon is stabil munkaadói érdekegyeztetés jelentős terepe a meghatározó partnerszervezetekkel és munkavállalói szövetségekkel kialakult folyamatos és az egyenrangúságon, szakmaiságon alapuló párbeszéd.
Szövetségünk a kialakult új érdekegyeztetési keretek között a korábbiaktól eltérő lehetőségek határain belül is hatékonyan képes megjeleníteni és képviselni tagjai érdekeit.
Az MGYOSZ tagsága egészében stabil, a gazdaság szereplőinek széles körét reprezentálja. Szervezetünk több mint 50 szakmai szövetséget, 17 regionális szervezetet és számos közvetlen tagsággal bíró gazdasági társaságot tart nyilván tagjai között. Mindezek eredményeképp az MGYOSZ az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről 6000-nél több vállalkozást képvisel, amelyek több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak.
Beértek a két elődszervezet közös erőfeszítései is, amelyek azt a fontos célt szolgálták, hogy az egységes magyar munkaadói érdekek jelenjenek meg a nemzetközi porondon, és fejeződjön be a magyar munkaadó szervezetek közötti egészségtelen rivalizálás. A kitartó munka eredményeként létrejött Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) tömöríti a magyar munkáltató szervezeteket. Az egység elismeréseként a szövetség elnyerte az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (UNICE) tagságát. Az MMNSZ elnökét immár második éve az MGYOSZ adja, ami szövetségünk elismertségét is jelenti a közös szervezetben.
Szövetségünk az elmúlt időszakban is folytatta – részben megnehezült feltételek között – hagyományos gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenységét.
Mint ismeretes, 1999 tavaszán a kormány kezdeményezésére átalakult az országos szintű tripartit érdekegyeztetés rendszere. Az átalakítást az MGYOSZ – bár néhány részkérdésben megfogalmazta aggályait – a tartalmi továbbfejlődés reményében nem ellenezte. Az új rendszer másfél évi működésének tapasztalatait összegezve 2000. szeptemberében az MGYOSZ elnöksége nyilvánosságra hozott állásfoglalásában elégtelennek ítélte a társadalmi szintű párbeszéd rendszerének működését. Megállapította, hogy az eddigi működés tapasztalatai egyértelműen kedvezőtlenek: aggályaink – így pl. a gazdasági és munkaügyi egyeztetés merev, intézményes szétválasztásával kapcsolatban - sorban beigazolódtak, miközben az átalakítástól várt pozitív hatások – az egyes témák szerinti tagoltabb struktúrából adódó lehetőség mélyebb szakmai egyeztetésre - elmaradtak. Így pl. sem 1999-ben, sem 2000-ben nem került sor e fórumokon az állami költségvetés – ezen belül a különböző adók, járulékok - érdemi egyeztetésére, és az érdekegyeztetés minimális követelményeit is figyelmen kívül hagyva, a kormány „kézi vezérlésével” zajlanak a 2001. évi bértárgyalások.
A társadalmi párbeszéd hivatalos fórumai mellett szövetségünk számos egyéb lehetőséggel is élt annak érdekében, hogy tagsága véleményének, javaslatainak érvényt szerezzen. Felhasználtuk a közvetlen kétoldalú kapcsolatokat a minisztériumokkal, az Országgyűlés állandó bizottságaival. Sajtótájékoztatókkal, az elnökség állásfoglalásainak nyilvánosságra hozatalával, interjúkkal, publikációkkal segítettük elő, hogy tagságunk véleménye a nyilvánosság erejét is felhasználva hatással legyen a döntéshozókra. A vélemények, javaslatok érvényre juttatása érdekében lehetőségeink szerint felhasználtunk informális csatornákat is.
Általában elmondható, hogy az elmúlt évben csökkent a hazai érdekképviseletek véleménynyilvánítási, beleszólási lehetősége a gazdaság működési feltételeinek alakításába, sőt a tagságuk által közvetlenül finanszírozott alapok felhasználásába is. A társadalombiztosítási alapok gyakorlatilag teljes beolvasztása a költségvetésbe, a kamarák átalakítása, a területfejlesztési tanácsok összetételének megváltoztatása, stb. mind a vállalkozások érdekérvényesítő lehetőségének szűkítését jelentette.
A megnehezült feltételek ellenére szövetségünk komoly szerepet játszott néhány alapvető makrogazdasági kérdésnek a vállalkozások számára kedvező eldöntésében.
Az egyik, hogy 1999-ben nem került sor sokkterápia jellegű beavatkozásra a gazdaságban, amit pedig széles szakmai és politikai körök követeltek a kormánytól. Az MGYOSZ állásfoglalást jelentetett meg, amelyben határozottan ellenezte a drasztikus kormányzati beavatkozást: „Az MGYOSZ elnöksége úgy ítéli meg, hogy szükségtelen és káros lenne bármiféle drasztikus - különösen sokk-terápia jellegű - beavatkozás a gazdaságba.”
A másik lényeges, az MGYOSZ állásfoglalásának megfelelő kormányzati döntés volt, hogy lekerült a napirendről az adórendszer 2000. évtől tervezett jelentős átalakítása, ami – az adórendszer komplex reformja nélkül - több új adónem, a vagyonadó, a földadó, a biztosítási adó, a környezetterhelési díj – bevezetésével, és ezzel a vállalkozói közterhek növekedésével járt volna. Az MGYOSZ megjelentetett állásfoglalása szerint: "Annak ellenére, hogy adórendszerünk átfogó reformra szorul, a gazdaság jelenlegi bizonytalanságait figyelembe véve nem időszerű gyökeres adórendszerbeli változásokkal fokozni a bizonytalanságot."
A fentieknél kisebb jelentőségű, de a vállalkozások számára jelentős, egyértelműen szövetségünk fellépésének köszönhető eredmény, hogy elállt a kormány attól a javaslatától, amely szerint 2000-től a vállalkozásokat a jelenlegi 15 napos betegszabadság helyett 40 naptári napig terjedő táppénzfizetési kötelezettség terhelte volna.
Eredmény és kudarc egyaránt jellemzi az MGYOSZ részvételét az ún. Széchenyi-terv kidolgozásában. Az MGYOSZ 2000. januárjában tartott Gundel Fórumán dr.Matolcsy György gazdasági miniszter felkérte szövetségünket, hogy „az MGYOSZ legyen partnere a kormánynak a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában”, amely „konkrét programok gyűjteménye kell legyen”. Hangsúlyozta, hogy a konkrét programok összeállításában messzemenően támaszkodni kíván a kormányzat a reálszféra, az üzleti világ képviselőinek ágazati, szakmai ismereteire.
A részvétel első lépéseként az MGYOSZ kidolgozta és a kormányzat számára átadta (írásban, lemezen, e-mailen) konkrét fejlesztési programokat tartalmazó, több mint 400 oldal terjedelmű javaslat-csomagját. Az abban szereplő javaslatok egy részét (autópálya-építés, regionális fejlesztés, tudásalapú gazdaság, beszállítói programok) viszontláthattuk a kormány által elkészített Széchenyi tervben, amit szövetségünk jelentős sikereként értékelhetünk. Kudarcként könyvelhető el azonban, hogy sem javaslataink átadása, sem a Széchenyi-terv első változatának elkészülte után nem került sor érdemi együttműködésre szövetségünk és az érintett minisztériumok között. Az MGYOSZ javaslatcsomagja, mivel a témában érintett szakmai és területi szövetségek dolgozták ki, eleve konkrétabb és teljesebb volt, mint a Széchenyi-tervben csak nagyon általánosan megfogalmazottak
Az MGYOSZ kezdettől hangsúlyozta, hogy egy olyan terv elkészítése, amely kiemeli az ország előtt álló nemzeti, uniós csatlakozási, regionális, horizontális valamint szektorális célok közül a legfontosabb fejlesztési célokat és azokra konkrét programokat is tartalmaz, csak a gazdaság képviselőivel szorosan együttműködve lehet sikeres. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az MGYOSZ minden törekvése ellenére ilyen együttműködésre mindeddig nem került sor.
A munkaadói érdekképviselet terén kudarcot jelent, hogy nem sikerült elérni az élőmunka közterheinek – minden szempontból indokolt és a kormányprogramban is szereplő – folyamatos csökkentését. A béreket terhelő járulékok mérséklése már 2000-ben megszakadt, a 2001-re és 2002-re vonatkozó (államháztartási és minimálbér) előirányzatok szerint meg is fordul: a versenyszféra számos területén az élő munka költségei emelkednek.
Folytattuk az együttműködést a Gazdaságkutató Intézettel. Évenként kétszer felmérést végzünk a vállalkozások között, amivel képet kapunk véleményükről a gazdálkodást nehezítő feltételekről, arról, hogyan ítélik meg saját és a gazdaság egésze helyzetének várható alakulását. A felmérés eredményét minden alkalommal sikeres sajtótájékoztatón ismertetjük a nyilvánossággal.
Országos munkaadói érdekképviseletként az MGYOSZ az alábbi országos hatáskörű szervezetekbe delegált tisztségviselőket:
| Gazdasági Tanács | Széles Gábor az MGYOSZ elnöke |
| Országos Munkaügyi Tanács | Rolek Ferenc az MGYOSZ alelnöke |
| Nemzeti ILO Tanács | Rolek Ferenc az MGYOSZ alelnöke |
| Közbeszerzések Tanácsa alelnök | Horváth István az MGYOSZ alelnöke |
| Közbeszerzések Tanácsa tanácstag | Kreszán Albert az MGYOSZ alelnöke |
| Közbeszerzések Tanácsa tanácstag | Kelemen Géza MGYOSZ elnökségi tag |
| UNICE Ipari Bizottság | Galli Miklós az MGYOSZ alelnöke: tagja |
| ECOSOC Paritásos Konzultatív Bizottság: | Vadász Péter MGYOSZ elnökségi tag |
| Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete | Menyhártné Dr.Zsiros Mária Dunaferr Rt.vezérigazgató-helyettes |
| Országos Szakképzési Tanács | Tringer Éva Controll Training Továbbképző Központ képzésfejlesztési igazgatója |
Aaz eltelt időszakban is folyamatosan figyelemmel kísértük a tagságunkat érintő adójogszabályok gyakorlati érvényesülését, szükség esetén kezdeményeztük az illetékes gazdaságirányítási szerveknél azok korszerűsítését.
Az adótörvény 2001-re tervezett módosításával kapcsolatban a PM több ízben kérte szövetségünk véleményét. A számviteli törvény tervezett módosításai érintették a társasági adó törvényt, így ennek az első változatát már májusban véleményeztük. Július hónapban pedig az összes adótörvény tervezetet megkaptuk véleményezésre. Az anyagokról minden tagszervezetünk kapott ismertetést.
Összegyűjtött észrevételeik alapján állítottuk össze a Pénzgyminisztériumnak megküldött MGYOSZ-véleményt. Szövetségünknek vélhetően szerepe volt abban, hgoy a törvénytervezeteknek az Országgyűléshez benyújtott új változata számos, az előző változatokhoz képest pozitív irányú elmozdulást tartalmazott.
Néhány példa:
- Lemondtak a fejlesztési hozzájárulás bevezetéséről, ugyanakkor kiemelt támogatást kapott a kutatás - fejlesztés (pl. kutatási, fejlesztési költségek 200 %-ban leírhatóak az adóalapból, a kis-és középvállalkozások 10 millió forinttal csökkenthetik a társasági adót, vagy az SZJA-t, ha ezt az összeget kutatásra - fejlesztésre költik).
- Elálltak néhány, gépkocsival kapcsolatos adóemeléstől (gépkocsi súlyadó emelése, átírási illeték emelés).
- Az üzemanyagok jövedéki adóját sem valorizálják, míg a benzin világpiaci ára a 25 dolláros szint felett marad. stb.).
A 2000. évre vonatkozó minimálbér tárgyalások.
Az MGYOSZ elnöksége 1999. október 26-án felhatalmazta a szövetség nevében tárgyalókat annak képviseletére, hogy
- az átlagkereset növelése sávos ajánlásként 8-10 % közötti érték,
-
a minimálbér maximálisan 26.000 Ft/hó összeg legyen.
A bértárgyalások során az MGYOSZ véleménye és állásfoglalása erősen befolyásolja a munkaadói vélemény kialakítását. A munkaadók és a munkavállalók már december elején készek voltak megállapodni a 2000. évre érvényes 25.500 Ft összegű minimálbérben minden ágazatban, vagyis most első alkalommal a mezőgazdaságban is.
A kormányzat azonban csak 25.000 Ft-ot tartott elfogadhatónak a keresetek legkisebb összegére, így több hetes tárgyalásra volt szükség, hogy rendeletileg kihirdethető legyen az országosan egységes 25.500 Ft-os minimálbér.
Nem ez történt a keresetek növelésére tett ajánlások tekintetében. A kormány a hivatalos közlönyben megjelentette határozatát, hogy 8-9 %-os átlagkeresetre utaló magatartást vár el a szakszervezetektől és a munkaadóktól. A szakszervezetek 12.5-13 % keresetajánlást tartottak csak elfogadhatónak. A munkaadók lényegeset léptek a korábbi ajánlatukhoz képest és közeledtek a szakszervezeti ajánláshoz, 8-10 % sávos átlagot megfelelőnek minősítve. A kormány azonban egyik fél ajánlatát sem volt hajlandó elfogadni.
A decemberi tárgyalásoknál ismételten megkísérelték a szociális partnerek rábírni a kormányt az érdemi tárgyalásokra a keresetek növelését meghatározó ajánlat vonatkozásában, ez azonban negatív eredménnyel járt.
A kormány ugyan készített a karácsony előtti ülésre egy új írásos javaslatot, - engedve a partnerek tárgyalási felszólításának-, de ez már csak 7.5-8.5 % -os kereset növekedést tartalmazott. Azzal az indokkal csökkentették eredeti javaslatukat, hogy a nemzeti össztermék növekedésénél, az eddigiekhez képest még kisebbre kell tervezni a reálbéremelést, a foglalkoztatás bővülése és a továbbra is dinamikus gazdasági növekedéshez szükséges fejlesztések, beruházások miatt. Részletes elemzéseket nem bocsátottak a szociális partnerek rendelkezésére. A kormányzati javaslatot a tárgyaló felek egyike sem fogadta el.
A 2000 januárjában folytatódtak a bértárgyalások, de már csak a munkaadók és a szakszervezetek között, a kormány jelenléte nélkül. Ezeken már sztrájkfenyegetettség is érzékelhető volt. A „béke” fenntartása érdekében végül is kétoldalú megállapodás született, amely szerint a keresetnövelés ajánlott mértéke 8.5-11 %. A kormány nem csatlakozott a szociális partnerek megállapodásához..
A kétoldalú megállapodást mind a szakszervezetek, mind az MGYOSZ és a többi munkáltatói szervezet, sajátos lehetőségeivel élve hozta nyilvánosságra (sajtó, honlap, főtitkári tájékoztatás, stb.).
Az MGYOSZ elnöksége ez év májusában tájékoztatást kapott a kormányzati elképzelés várható negatív hatásairól. Ekkor még a kormányzat a tb-járulék 3 százalékpontos csökkentésével számolt, ezt később 2 százalékpontra mérsékelték.
A drasztikus minimálbéremelés legjellemzőbb problémái:
1. Nem lehet egy elemet kiragadni a jövedelempolitikai rendszerből, csak a társadalmi, gazdasági hatásfelmérések ismeretében lehet érdemben nyilatkozni a kormányzati elképzelésről.
2.A jelenlegi ismeretek szerint a gazdaság azon ágazatait, ahol alacsony kereseti szint alakult ki az évtizedek során, működésképtelenné tenné a javaslat. (1999. évben a textil, ruházati és bőripar bruttó átlagkeresete szellemi foglalkozásúakkal és vezetőkkel együtt 47.546 Ft/hó összegű volt, a mezőgazdaságban 53.521 Ft/hó, az építőiparban 56.753 Ft/hó, stb.)
3.A többi ágazatban is versenyképességünk egyik tényezője a relatív alacsony bér. A termelékenységi, műszaki fejlettségi, szerkezeti átalakulás hosszabb időt vesz még igénybe, és csak ennek függvényében lehetséges a bérek fokozatos felzárkóztatása.
Félő, hogy a külföldi tulajdonban lévő - élőmunka igényes - tevékenységeket a tulajdonosok más országba helyezik át.
4.A túlzott mértékben megemelt minimálbér az adott munkahelyen, de a gazdaságban is igazságtalan és ellenmondásos helyzeteket teremt. Veszélyezteti az infláció adott keretek között tartását.
5. A magas minimálbér végiggyűrűztetésének következményeként torz bérarányok alakulnak ki egyes vállalatokon belül, és a különböző szakmák között is.
A bér elvesztheti ösztönző hatását, emellett a munkavállalók nagy csoportjainak jogos és indokolt ellenállását válthatja ki.
6. Várható következmény a létszámleépítés és vállalkozások megszűnése is. Az ugrásszerűen növekvő járulékfizetési kötelezettség növeli a fekete foglalkoztatást.
A kormányzati bejentéstől függetlenül, ez év májusában, az MGYOSZ-nál kialakult sok évi gyakorlat szerint kezdtük meg a felkészülést a 2001. évre vonatkozó bértárgyalásokra.
Az elnökség által jóváhagyott tájékoztatót és a minimálbérre, illetve a keresetek növelésére vonatkozó kérdőívet kiküldtük a szakmai szövetségeknek és a tagvállalatoknak.
Július végére érkeztek be a válaszok 20 szakmai szövetségtől és 31 tagvállalattól.
Három csoportba sorolhatók a válaszadók:
- Azok a szakmai szövetségek (20%) és tagvállalatok (26%) akiknek egyértelműen megfelel a kormányzati javaslat, azaz a 40 ezer Ft-os minimálbér, a 3 százalékpontos TB járulékcsökkentés és az EHO 300 Ft-os emelése.
- A következő csoport (a szakmai szövetségek 10%-a, a tagvállalatok 26%-a) elfogadja a 40 ezer Ft-os minimálbért, de kevésnek tartja a járulékcsökkentést. (Kompenzációra különböző javaslatokat tesznek.) Vannak, akik jelzik, hogy cégük elviseli a minimálbér nagy összegű emelését, de a szakmájukhoz tartozó más cégeknél, vagy a beszállítóknál már gondot okoz a 40 ezer Ft-os minimálbér.
- A legnagyobb csoport (a szakmai szövetségek 70%-a, a tagvállalatok 48%-a) nem fogadja el a minimálbér 40 ezer Ft-ra való emelését. Javaslatuk 32-35 ezer Ft közötti minimálbér, 3 százalékpontos járulékcsökkentés mellett.
Számításaikban az EHO emelkedését nem vették figyelembe és feltételezték, minden munkavállaló 2001-ben előzetesen már 7.5 %-os bérfejlesztést kapott. Saját számításaink szerint, amennyiben a bérfejlesztést nem vesszük figyelembe, akkor 548 ezer fő érintett a versenyszférában. Az alapbérekre rakodó összes többlet teher a munkaadók számára 83.8 milliárd forint.
Az MGYOSZ elnöksége azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a 40 ezer Ft. összegű minimálbért 2001 évre, amennyiben a többlet terhek legalább 75 %-os mértékben kompenzálásra kerülnek. A kompenzáció módjai eltérőek lehetnek, de a legkézenfekvőbb a fix összegű egészségügyi hozzájárulás drasztikus csökkentése lenne. (Az MGYOSZ-hoz tartozó alacsony keresetű szakmákban az EHO csökkentése pozitívabb helyzetet teremthet, mint a TB járulék esetleges eredeti 3 százalékpontos csökkentése)
Tárgyalások a kormánnyal 2000. október hónapban.
Az OMT ülésen a miniszterelnök is részt vett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat végsőkig ragaszkodik az elhatározásához, a 40, illetve 50 ezer forintos minimálbér bevezetéséhez. Hatásszámítások helyett azt a véleményt ismertük meg, hogy a gazdaság olyan kedvező állapotban van, hogy a drasztikus minimálbéremelés nem borítja fel az egyensúlyt.
A munkaadók tárgyalási szándékkal jelentek meg az Országos Munkaügyi Tanács ülésén, amelyet nem előzött meg a szokásos szakmai vitákra alkalmas, háromoldalú szakbizottsági ülés, és nem került sor az átlagkeresetek növelésére vonatkozó tárgyalásokra sem.
A munkáltatók az MGYOSZ véleményét elfogadva, ezen a szinten sem zárkóztak el a 40 ezer Ft-tól, ha terheik növekedésének ellensúlyozására kellő kompenzációt biztosít a kormány.
A társadalombiztosítási járuléknak a költségvetésben tervezett és bejelentett 2 százalékpontos csökkentése nem nyújt fedezetet a terhek csökkentésére. Az a kormányzati intézkedés pedig, amely szerint a mikro- és kisvállalkozások - beruházás esetén - legfeljebb 10 millió forint adókedvezményt kapnak, nem minősíthető kompenzációnak.
A munkáltatók kifejtették, hogy nem „könyöradományra” gondolnak a kormány részéről, hanem a minimálbéremelés hatásaként keletkező állami többletbevétel meghatározott mértékű visszaszármaztatásáról a gazdálkodó szervezeteknek. Ezt az adó- és járulékrendszeren belül, normatív módon kell megvalósítani.
Az OMT ülésén nem közeledtek a nézetek. A kormány nem kecsegtetett a kompenzáció lehetőségével. Az azonban elhangzott, hogy ha nem tudunk megállapodni, akkor önálló képviselői indítvány elfogadásával a Parlament módosítja a Munka Törvénykönyvét, elvéve a bérmegállapodás jogát az Országos Munkaügyi Tanácstól. (Ez a Parlament Költségvetési Bizottságának indítványa alapján október 17-én meg is történt.)
Magyarország vállalta, hogy az Uniós országokra vonatkozó szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai irányelvekből átveszi azokat a részeket, ( ez 9 irányelvet jelent) amelyek még nem épültek be a Munka Törvénykönyvébe, és ennek megfelelően harmonizálja a magyar munkajogot.
A Munka Törvénykönyv jogharmonizációjának előkészítése több lépésben (szakbizottsági és OMT üléseken) történt. A Kormány javaslatait úgy állította össze, hogy a harmonizálandó jogszabályokon túl figyelembe vette az EU tagállamok munkajogi gyakorlatát is, valamint törekedett a magyar jogalkalmazás során felmerült jogbizonytalanságok kiküszöbölésére is. Mindez számos változtatást jelent, ugyanakkor nem azonos a törvény átfogó felülvizsgálatával.
Munkáltatói szempontból a kormányzati javaslat kedvező. A leglényegesebb kérdések közé tartozik a munkaidővel való rugalmasabb gazdálkodás lehetősége és a munkaszerződés tartalmi módosítása.
Többletfeladatot azok a kérdések igényelnek, amelyek az Uniós országokban kötelezően működnek, pl. a munkavállalóval szembeni tájékoztatási kötelezettségek.
A tárgyalások során a meghatározó véleményt az MGYOSZ szakértői képviselték. Ez annak eredménye, hogy szervezetünk rendelkezik széleskörű információval a szakmai szövetségek és a tagvállalatok köréből. Az egyes kérdéseknél azokat a munkaadói véleményeket sikerült keresztülvinni, amelyek a szakmai szövetségekkel és a szakértőkkel való sokévi együttműködésünk során kialakultak, tehát kedvezőbbek a munkaadóknak, mint az eredeti elképzelések.
Az MGYOSZ képviselteti magát az összes olyan állandó és ad-hoc bizottságban, ahol a munka világával kapcsolatban döntések születnek.
A két legfőbb terület az Országos Munkaügyi Tanács Bér-és Kollektív Megállapodások Bizottsága, valamint a Munkajogi Bizottság.
Ezeken túl az alább felsorolt jelentősebb témákban, illetve bizottságokban képviseltük az MGYOSZ véleményét, érdekeit:
- A Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatával
foglalkozó kodifikációs bizottság.
A jelenlegi jogi szabályozás, a Munka Törvénykönyve, és még számos törvény, illetve rendelet egyszerűsítésre szorul. Ezért át kell gondolni a munka világának szabályait. A kodifikációs bizottság tripartit elven működik, de részt vesznek a munkában a jogelmélettel foglalkozó tudósok is. A szakmai vitán egyelőre elméleti szinten a piacgazdaságnak megfelelő törvénykezési változtatásokat eltérő módon és tartalommal gondolják a különböző érdekeket képviselők.
Néhány gondolat a vitatott kérdések közül:
A szerződések szabadsága folytán a kollektív szerződésekre vonatkozó jóléti elv megváltoztatása.
Tisztázásra vár a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve viszonya.
A klasszikus munkaviszonyoktól eltérő típusú foglalkoztatási formák jogi rendezése, stb.
Eredeti elképzelések szerint a vita 2000. év végén lezárul, de jelenleg a jogharmonizációs módosítás kapott prioritást.
- Munkaerő kölcsönzés.
A munkaerő-kölcsönzés olyan rugalmas munkaerőpiaci eszköz, amely ideális megoldás lehet a munkáltatók számára az átmeneti problémáik kezeléséhez. Így jobban lehet igazodni a termelés, forgalom feltételeihez, a piac hektikus változásaihoz, a szezonalításból adódó változások áthidalásához.
A kérdéssel az EU jogharmonizációja kapcsán tárgyaltunk. Számtalan szakszervezeti ellenvetés megváltoztathatja az eredeti elképzeléseket. Ezért munkaadói szempontból még nem ítélhető meg egyértelműen, hogy a szezonális foglalkoztatástól eltekintve, mennyiben lesz előnyös ez a foglalkoztatási forma. A tárgyalások során törekedtünk elhárítani mindazon szándékokat, amelyek hátrányosan hatnának a munkaerőt fogadó cégekre. Jelenleg a tárgyalások még nem zárultak le.
- Jelentést készítettünk a multinacionális cégek és a
szociálpolitika kapcsolatáról.
Az ILO által kezdeményezett beszámoltatás négy évet ölelt fel és egy kérdőív rendszer megválaszolásával történt. A vélemény munkaadói szinten jelent meg, de alapvetően az MGYOSZ szervezetei, tagjai adtak választ.
Az Európai Unióhoz való felzárkózás folyamata, a növekvő globalizáció azt eredményezi, hogy országunkban folyamatosan növekszik a multinacionális vállalatok szerepe, akik bekapcsolódtak az új munkahelyek létrehozásába, a nemzeti foglalkoztatáspolitika megvalósításába.
Ugyanakkor az ILO felmérés hazai tapasztalata az is, hogy sem a közgondolkodásban, sem a számbavételi statisztikai rendszerben nincs meghatározva a multinacionális vállalatok fogalma. A véleményt adók többsége azonos elbírálás alá veszi a bármilyen külföldi tulajdonú vállalkozásokat – legyen az esetleg vegyes tulajdonban- a multinacionális cégekkel. Ezért az „ország jelentésnek” is felfogható magyar véleményekben, elég vegyes kép alakult ki.
A helyzetértékelés alapvetően kedvező képet mutatott a munkaadók körében, ugyanakkor e körön belül is, egyes kérdésekben eltérő a vélemény, mert a mikro-, kis és középvállalkozások, családi vállalkozások képviseletét ellátó munkaadói érdekképviselet néhány területen másként látja a multinacionális vállalatok tevékenységét, mint a munkaadói oldal többsége.
- Részmunkaidős rendszer kialakítása.
Közel egy éve foglalkozik egy tripartit bizottság a holland munkaügyi tárcával való együttműködés alapján a részmunkaidős rendszerrel. A cél az, hogy eredményt lehessen elérni e foglalkoztatási forma elterjesztésében Magyarországon. A munkaadói oldal részéről egyedül az MGYOSZ képviselője vesz részt a munkában.
Mindvégig azon véleményt képviseljük, hogy a jogszabályi környezet nem gátolja a részmunkaidős foglalkoztatást, de nem is ösztönzi széleskörűen. A munkáltatónak saját érdekein túlmenően nem éri meg részmunkaidőben foglalkoztatni, mert rendkívül drága a munkaerővel kapcsolatos költsége, a béren kívül gondolva az egészségügyi hozzájárulásra, rehabilitációs befizetésre, valamint a munkajoggal kapcsolatos kötelezettségekre, mint a felmondás, végkielégítés, szabadság, betegszabadság, táppénz egyharmada. Többlet teher a munkábajárással kapcsolatos költség térítése, munkaruha, védőruha, étkeztetés, üdültetés. A képzés, betanítás költségei sem hagyhatók figyelmen kívül. Idetartozik még a munkaügyi adminisztráció többlet terhe is. Amíg e kérdésekben nem sikerül arányos teherviselést elérni a szabályozásban, addig egyetlen ország példáját figyelembe véve sem sikerül előre lépni.
- Bizottság vitatta meg a Bérgarancia Alap
kiterjesztését.
Magyarországon hosszabb vita után 1994 évben napvilágot látott a Bérgarancia Alapról szóló törvény. 1994. és 1998. év között a munkaadók 9 milliárd Ft. járulékot fizettek be e célra. A felhasználás a töredéket sem emésztette fel.
Megindult a vita a tripartit tárgyalásokon az alap léte és működése kérdésében. A költségvetés ragaszkodott a befizetésekhez, a szakszervezetek tágítani szerették volna a hozzájutás feltételeit. A munkaadói oldal a befizetések csökkentését, majd annak eltörlését kezdeményezte. A tárgyalások a munkaadók számára eredménnyel zárultak, 1998. évben megszűnt a járulékfizetési kötelezettség. Ezt követően a Bérgarancia Alap elvesztette önállóságát, feloldódott a Munkaerőpiaci Alapban, a támogatások odaítélése is decentralizálódott.
A jelenlegi változtatási szándék azt célozza, hogy a bérgarancia rendszer kedvezményezettje a munkavállaló legyen, akinek a munkáltatója fizetésképtelen. A törvény módosításánál a munkaviszonyban állók körét ki kell terjeszteni az egyéni vállalkozók és nonprofit szervezetek munkavállalóira is.
A tárgyalásokon az MGYOSZ fő szempontja az volt, hogy minden változtatás úgy ítélhető meg, hogy mennyibe fog ez kerülni? Jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint, van annyi tartalék a Foglalkoztatási Alapban, hogy a jogharmonizáció követelményeit is figyelembe véve, több évre biztosított a garancia rendszer működése.
Az MGYOSZ véleménye, hogy a garancia rendszer kiterjesztése csak azokra vonatkozhat, akik befizetői a Foglalkoztatási Alapnak.
- Kollektív szerződések regisztrálása, kiterjesztésének
lehetőségei.
Több éves vita után, a kormány és a szakszervezetek kezdeményezésére, a munkaadók 1997 végén hozzájárultak ahhoz, hogy a kollektív szerződések nyilvántartási rendszere, regisztrációja, egységesen bevezetésre kerüljön. Az EU országokban szokásos rendszer kombinációját alkalmazza a magyar regisztrációs rendszer. Feldolgozása során számtalan gond merült fel, és használható információt ez év nyarán, csak az 1998 évi kollektív szerződésekről lehetett nyerni.
A munkaügyi kapcsolatok további rendezettségét elősegíti a kormányzati és szakszervezeti szakértők véleménye szerint, ha a kollektív szerződések nyilvántartási rendszerét tovább fejlesztik oly módon, hogy:
- elrendelik a kollektív szerződések általános letétbe helyezési kötelezettségét,
- bevezetni javasolják a nyilvántartás során a jogszerűségi ellenőrzést is, melyet hatálybaléptetési nyilvántartáshoz is kötnének,
- a munkaügyi ellenőrzés tárgya legyen az is, hogy a munkáltató eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
Az MGYOSZ szempontjából e javaslatokkal nem értettünk egyet. Hangsúlyoztuk, hogy csak a kölcsönös érdekeltség felismerése visz előre. Mindennemű kötelező adminisztratív előírás e téren, a jogszerűségi vizsgálatnak való kitétel sérti a megállapodások szabadságát, és nem segíti elő a kollektív megállapodások számának, tartalmának, minőségének a fejlődését. Véleményünket tudomásul vették, a tárgyalások még nem zárultak le.
- A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat
(MKDSZ) megújítása.
Az MGYOSZ képviselője tagja volt annak a grémiumnak, amelyik áttekintette az MKDSZ működését. A szolgálat békéltetés, közvetítés, valamint döntőbíráskodás formájában részt vesz a kollektív munkaügyi viták megoldásában. Részt vettünk a szolgálat megújítását célzó közvetítők és döntőbírók kiválasztásában is a pályázatot követő meghallgatások formájában.
A bíráló bizottság úgy döntött, hogy a korábbi 63 főhöz képest csökkenti a közvetítők létszámát. Az új testület egyharmada frissen került e csapatba, közöttük a versenyszféra képviselletében az MGYOSZ-hoz tartozó cégek szakemberei is megtalálhatóak.
A társadalmi párbeszéd átalakított fórumainak egyike a 2000. év tavaszán megalakult Szociális Tanács, amely külön jogszabály szerint a főként hátrányos helyzetű állampolgárokat tömörítő civil szervezetek képviselőiből áll.
A jogszabály szerint a Szociális Tanács VII. rétegtanácsa munkáltatói és munkavállalói képviselőkből áll.
A rétegtanácsban az MGYOSZ tagszövetsége, a Védett Szervezetek Országos Szövetsége képviselete által vesz részt.
A VII. rétegtanács, valamint az OMT Szociálpolitikai Bizottsága külön tanácskozásokon foglalkozott a kormány drog-megelőzési programjával, amely a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme miatt bizonyos vonatkozásban munkáltatói felelősség is.
A tárgyalásokon elhangzott munkaadói felvetések jelentős részét a kormányzati oldal elfogadta.
Az Európai Szociális Karta ratifikációja után megérkezett az első országjelentést tartalmazó kérdőív az Európa Tanácstól. Ebből az alkalomból az év elején nemzetközi konferencián vitatták meg a Karta Tárcaközi Bizottság tagjai a kitöltéssel kapcsolatos feladatokat és elfogadták a kitöltési ütemtervet.
Ez azt is jelenti, hogy a Szociális Karta Tárcaközi Bizottság továbbra is működik, amelyben a Karta Titkárság jelentős szerepet szán a szociális partnereknek, különös tekintettel arra, hogy kihirdetésre kerültek az ILO szociális párbeszéddel foglalkozó, Magyarország által ratifikált irányelvei is.
Részt veszünk a várhatóan jövő év elején induló, a női esélyegyenlőséggel foglalkozó, angol koordinációval szerveződő közép-európai projektben.
Több évig tartó vita és a szociális partnerek tevékeny közreműködése eredményeként konszenzussal megszületett a Munkavédelem Országos Programjáról szóló országgyűlési határozat tervezet, amelyet az OMT plenáris ülése is elfogadott.
A program munkaadói szempontból kulcsfontosságú részkérdése a harmadik un. balesetbiztosítási ágazat létrehozása.
A balesetbiztosítás szükségességével kapcsolatos kormányzati szándék egyértelmű, és jelenlegi ismereteink szerint a balesetbiztosítással kapcsolatos munkáltatói igények jelentős részben egybeesnek a kormányzati koncepcióval.
A részletek kidolgozása során azonban számos olyan kérdés merülhet fel, amelyben a szociális partnereknek – és különösen a munkáltatói oldalnak – álláspontját folyamatosan képviselni kell.
Ezért tekintjük fontosnak azt a kormányzati megkeresést, amely arra irányult, hogy a szociális partnerek szakértőiből létrejövő tárgyalócsoport folyamatosan vegyen részt a balesetbiztosítási koncepció és szabályozás kialakításában.
A tárgyalócsoport létrehozásához és működtetéséhez a Munkavédelmi Bizottság munkáltatói ügyvivője – aki a MGYOSZ képviselője – elnökségi felhatalmazást kapott.
A kémiai biztonsági törvénnyel kapcsolatban a közelmúltban kerültek végrehajtási jogszabály-tervezetek a Munkavédelmi Bizottság munkáltatói és munkavállalói oldalainak birtokába.
A rendelkezésre álló rövid határidő ellenére mind a szövetségi szakértők, mind az oldal társszervezeteinek képviselői intenzív munkával szakmailag megalapozott véleményeket alakítottak ki, amelyeket a bizottsági oldal ülésén a résztvevők vita nélkül elfogadtak.
Az elmúlt év végén nagy sajtónyilvánosságot kapott a képernyős munkahelyek minimális biztonsági követelményeiről kiadott miniszteri rendelet, amelyet a munkaadói oldal számos ponton évek óta kritizált.
A kialakult véleménykülönbségek miatt egyeztetést folytattunk a szakmai előkészítő Országos Közegészségügyi Központ Országos Munka és Foglalkozásegészségügyi Intézete képviselőivel, azonban az eljárás – általunk ismeretlen okok miatt – nem vezetett eredményre amiatt, hogy a munkaadói felvetésekre és módosítási javaslatokra a tárgyaló partner érdemi választ nem adott.
A jogharmonizáció jelenlegi szakaszában folyamatosan napirenden van a Munkavédelmi Törvény komplex felülvizsgálata, amelynek érdemi tárgyalásai a közeljövőben megkezdődnek.
Az MGYOSZ célkitűzései között az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben jelentkezett az a törekvés, hogy a tagjainak a gazdasági életben játszott szerepéhez mérten tudja érdekeit is érvényre juttatni, és szerepet vállalni. Az ez irányú törekvéseket fejezi ki az oktatás-képzés, kutatás-fejlesztés területén az is, hogy az érdekképviseleti mechanizmus rendszerében, a munkamódszerben, a kapcsolat kiépítésben az év során jelentős változtatásokat hajtottunk végre.
A hagyományos, közvetett véleményezési folyamatok mellett nagyobb teret kapott a közvetlen véleményalkotást is lehetővé tevő fórumok, programok szervezése.
A belső érdekegyeztetési mechanizmus, szervezet átalakításával, a Dr. Pakucs János vezetésével működő Oktatási és Kutatási Testület (OKT) tevékenysége nyomán intenzív, stratégiára alapozott munka indult el. A Testület fő célkitűzései:
- az oktatás-képzés-, és kutatásfejlesztési politikával kapcsolatos állásfoglalások belső egyeztetés utáni kialakítása,
- > a munkaadói és szakmai elvárások megfogalmazása és közvetítése,
- az oktatási-képzési folyamatoknak a támogatása, illetve az azokban való közreműködés elősegítése,
- az oktatási-képzési szolgáltatások hatékonysága javításának elősegítése a tagok érdekében.
A tudatos, összehangolt működést biztosító szervezet, a tagszervezetek közel felének a 90 delegált szakértőjének részvételével megtartott ülésein a területekért felelős Oktatási Minisztérium a megtárgyalt témákban legilletékesebb vezetői, szakemberei vettek részt. Az OKT Vezetősége 4, a 3 bizottság, az Oktatás-képzési /OKB/, a Felsőoktatási /FB/, valamint a Kutatás és fejlesztési Bizottság /K+FB/ az év során összesen 9 ülést tartott. Ezeken lehetőség nyílt az aktuális kérdések alaposabb megtárgyalására, konzultációk lefolytatására és az összefüggések megtárgyalására is. Azon kívül, hogy a tagok hasznos információkhoz juthattak, a szaktárca képviselői megismerhették az MGYOSZ tagjainak véleményét, problémáit és nem utolsó sorban képet kaphattak a szervezetünkben folyó szakmai munkáról, az MGYOSZ vélemények kialakításának rendszeréről is. A bizottságok tagjai, a szakmai- és regionális szervezetek által delegált, elismert és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező képviselők jól reprezentálják a magyar gazdaságot és széles körből származó vélemény és érdek megismerését teszik lehetővé.
A legfontosabb megtárgyalt témák:
- a szakmastruktúra átalakítása és az Országos Képzési Jegyzékbe kerülés elveinek a kialakítását tervező javaslatok,
- a saját munkavállaló képzésére vonatkozó 48/1999 OM rendeletet és a végrehajtáshoz szükséges 2000/14 sz . OM közlemény
- a szakképzési hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos elszámolás és ellenőrzéssel kapcsolatos, a 17/1999. rendelet módosítását tartalmazó 47/1999. OM rendelet
- a felsőoktatás átalakítása és az új szabályozás hatásainak következményei, a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése,
- a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos MGYOSZ javaslat, majd a megjelent Széchenyi terv véleményezése.
A szakképzési bizottságokban részt vevő MGYOSZ képviselőknek lehetőségük volt arra, hogy a saját munkavállaló képzésével kapcsolatos szabályozás problémáira felhívják a figyelmet.
A tapasztalatok összegyűjtése után várható a jogszabályok munkaadók számára kedvezőbb megváltoztatása is.
Az MGYOSZ meglevő együttműködési szerződéseinek értelmében több szakértőnk a Nemzeti Szakképzési Intézet által szervezett szakmai rendezvényeken vehetett részt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is több alkalommal meghívta az MGYOSZ képviselőjét szakképzési fórumukra.
Folytatódtak az elmúlt évben elindult hazai és néhány új, nemzetközi projektekben való részvételünkkel összefüggő munkálatok. A TEMPUS program keretében a pénzügyi távoktatási képzési modulok kidolgozásában, a Pénzügyi Főiskola partnereként, a Leonardo Programban holland és portugál főpályázok mellett a Gödöllői Egyetem Vezetőképző Intézetének, a SZÁMALK Rt-nek a partnereként európai uniós, már kidolgozott programok eredményeinek az elterjesztésében, és a hazai Nyitott Szakképzési Közalapítvány pályázatában „A nyitott szakképzési programok értékelési eljárásának kidolgozását” célul tűző hazai projektben, a Műegyetem Távoktatás Központ partnereként veszünk részt.
Az MGYOSZ tagjainak továbbképzését szolgálja a Szász Menedzsment Akadémia koordinációjával és hat Közép-európai Munkaadói Szövetség részvételével lebonyolításra kerülő, a munkaadói szövetségeknek az EU csatlakozásra való felkészítését szolgáló PHARE Program.
Ebben az évben is lehetőséget biztosítottunk tagjainknak az olaszországi menedzserképzésbe való bekapcsolódásra.
Az MGYOSZ Oktatási és Kutatási Testület foglalkozott az MGYOSZ Oktatási Központ működésével, tárgyalt a felajánlott változatos és széles kínálatot nyújtó programokról, az üzletmenetről a cég marketing tevékenységéről is.
Júniusban került sor a szakképzési hozzájárulás terhére szervezhető saját munkavállalók képzésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szemináriumra, amelyen csak kevés tagunk vett részt, pedig a téma fontos lett volna a munkaadók számára.
Szervezetünk a beszámolási időszakban a korábbi évek gyakorlatának megfelelően aktív részt vállalt a környezetvédelmi problémák csökkentésében.
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértői közreműködnek:
- az Országos Környezetvédelmi Tanács,
- a Környezetvédelmi Termékdíj Tárcaközi Bizottság:
Csomagolóanyag Környezetvédelmi Termékdíj Bizottság, - a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottság,
- a Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottság,
- a KöM Hulladékértékelő Bizottság,
- ICC Hungary Nemzeti Bizottság Környezetvédelmi és Biztosítási Szakbizottsága,
- a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság,
- a KTM Környezetünkért Díj Bizottság,
- a KöM Fejezeti Monitoring Bizottság,
- a KöM Környezetvédelmi Kutatás - Fejlesztési Bizottság,
- a KöM Fejezeti Monitoring Bizottság,
- a KöM PRTR Bizottság
munkájában, és a megvitatásra kerülő előterjesztésektől függően részt vesznek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ülésein.
1.) Szakértőink részt vettek és felszólaltak az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 2000.01.20.-i ülésén a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat pályázatok elbírálása tárgyú miniszteri tájékoztatón.
2.) Szakértőink részt vettek és felszólaltak az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ülésén a hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága tárgyában.
3) Veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) kormányrendelet módosításáról készített előterjesztés tervezet.
4.) A házszabály 94. §-ának (1) bekezdése és a 102 §-ának (1) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodásról szóló I/2034. számú törvényjavaslathoz összeállítottuk és eljuttattuk a Parlament Elnökének az MGYOSZ módosító előterjesztéseit.
A módosító indítványokat eljuttattuk a képviselők, a Környezetvédelmi és a Gazdasági Bizottság és tagjaik részére. Szakértőink részére az előterjesztés vitájára megszerveztük a bizottságok ülésein részvétel és hozzászólás, valamint a Parlament ülésen való részvétel lehetőségét.
5.) Rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27.) kormányrendelet módosítása.
6.) A kémiai biztonságról szóló törvényhez kapcsolódva illetve annak végrehajtási rendeleteként a környezetvédelmi és az egészségügyi miniszter előterjesztésében a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről- készülő rendelet tervezete.
7.) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete, valamint a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező források kibocsátási határértékeiről módosításáról szóló KöM-EüM-FVM együttes rendelet tervezete.
8.) A Gazdasági Minisztérium (a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda részére) megkeresésére a 2000.február elején történt ciánszennyeződésből eredően Magyarországot ért károk becsléséhez (A Magyar Állam kárigényének peres úton történő érvényesítése céljából) a szakmai szövetségek bevonásával felmérést végeztünk.
9.) A környezetterhelési díjakról szóló törvény koncepciójáról szóló előterjesztés tervezete.
10.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása.
11.) Környezetvédelmi alap célfeladatok pályázati felhívása az egyes termékdíjköteles termékek hulladékai begyűjtésének és hasznosításának rendszeres támogatására a 2001. évben című előterjesztés tervezete.
12.) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet megalkotásáról.
13.) Előterjesztés a kormány részére a települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásáért a települési önkormányzatot megillető támogatás megállapításának szabályairól.
14.) .../2000.(......) KöM rendelete a hulladékok jegyzékéről.
15.) Előterjesztés a kormány részére a közszolgáltató kiválasztására irányuló pályázatról és elbírálása részletes szabályairól, valamint a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételeiről és tartalmi követelményeiről.
16.) Előterjesztés a kormány részére a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának szakmai szabályairól.
17.) A környezetvédelmi miniszter …../2000. (K.Ért. …..) KöM tájékoztatója a veszélyes hulladék jegyzék és az Európai Hulladék Katalógus összevetéséről.
A Környezetvédelmi Minisztériummal kiegyensúlyozott kapcsolat és együttműködés érdekében rendszeres vezetői szintű találkozókat is szervezünk:
- A környezetvédelmi miniszter találkozott az MGYOSZ alelnökeivel. Téma: termékdíj, hulladékgazdálkodás, környezetterhelési díj szabályozás, rendszeres működési támogatás (fent említett jogszabályok tervezetei) és az együttműködés aktuális kérdései.
- A környezetvédelmi helyettes államtitkár találkozott az MGYOSZ alelnökével. Téma: együttműködés, rendszergazdákat érintő rendszeres működési támogatás, termékdíj szabályozás.
- A környezetvédelmi helyettes államtitkár találkozott az MGYOSZ alelnökével. Téma: szavazati joggal való közreműködés lehetősége a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottsága munkájában, (pályázatok értékelésében, döntés előkészítésben) a KAC pénzügyi helyzete.
Rendezvények:
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága az MNNSZ és az Országos Környezetvédelmi Tanács üzleti képviselőinek, tagjainak részvételével kerekasztal megbeszéléseket szerveztünk:
- megbeszélés a KöM nemzetközi főosztályvezetőjével az EU csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi helyzetéről ,
- megbeszélés a környezetvédelmi miniszterrel a környezetvédelem aktuális szabályozási kérdéseiről, valamint a KTM-el 1995-ben kötött együttműködés aktualizálásáról,
- ezt követően a környezetvédelmi miniszter kérésére az időszerű társadalmi-gazdasági-környezetvédelmi kérdésekről az érdekképviseletek bevonásával egy vitafórumot szerveztünk.
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság munkájának elismertségét igazolja, hogy
Jogszabályalkotási fórumok:
Elért eredmények:
Egy éves kihagyás után ismét tagjai lettünk a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottságnak (elért eredmények már a TKB döntéseiben láthatók pld.: TVK, Holofon, Fefe Rt, Volán vállalatok, Dunapack Rt. stb. pályázatainál)
A KöM megbízására folyamatban van egy hatásvizsgálat készítése a hulladék szállítás, export, import és tranzit szabályozása kérdéskörében.
A vizsgálat célja az OECD és a Bázeli egyezményt kielégítő és az EU csatlakozásig életben maradó átmeneti szabályozás kialakítása.
Pályázatott nyújtottunk be a KöM megkeresésére az alábbi hatásvizsgálatok készítésére:
- Öko-címke odaítélésének rendjére vonatkozó 880/92/EGK rendelet és kapcsolódó határozatok átvételére szóló korm. rendelet elkészítéséhez vizsgálati elemzés és a vonatkozó korm. rendelet tervezet elkészítésében való közreműködés.
- A környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet módosítására készülő rendelet tervezet vizsgálati elemzése és a vonatkozó rendelet tervezet elkészítésében való közreműködés.
- „A vegyi anyagok kockázatáról szóló KöM-EüM rendelet” tervezetének elkészítésében való közreműködés, a rendelet bevezetését megelőző vizsgálati elemzés elkészítése.
- A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet szakmai előkészítése, a tervezet jogi kodifikációja és környezeti társadalmi hatásainak bemutatása és elemzése.
- Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998.évi XXV. Törvény, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. Évi XLIII. Törvény alapján készítendő, a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelését részletesen szabályozó miniszteri rendelethez szükséges alapozó tanulmány és vizsgálati elemzés és kiadvány elkészítése, valamint a vonatkozó rendelet-tervezet elkészítésében való közreműködés.
1.) Fórum a hulladékgazdálkodásról szóló törvény tervezetéről.
2.) Az Országos Környezetvédelmi Tanács, MTA Környezettudományi Bizottság és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen konferenciát szerveztünk a „Társadalmi fórum az Európai Unió bővítéséről: környezetvédelem és fenntartható fejlődés” címmel melyen célunk volt a gazdasági és üzleti élet érdekeinek megjelenítése.
3.) ICC Világkonferencia alkalmából 2000. május 05.-ére több fórumot szerveztünk (Biotechnológia címmel az MGYOSZ székházában, Magyarország gazdasági fejlődése és a környezetvédelmi szabályozás címmel az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága és az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága vendégeként a Képviselői Irodaházban)
4.) Visegrádi környezetvédelmi miniszterek találkozója alkalmából nemzetközi szintű Hulladékgazdálkodási Üzleti Fórumot szerveztünk.
Tekintettel a visegrádi környezetvédelmi miniszterek találkozójának jelentősségére az elhangzott előadásokat kiadvány formájában jelentettük meg. A kiadványt eljuttattuk az érintett országok környezetvédelmi minisztereinek, a résztvevőknek a rendezvény támogatóinak és az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága tagjainak.
5.) A környezetvédelemhez kapcsolódó hazai és nemzetközi támogatási lehetőségek tárgyában (Környezetvédelmi Célelőirányzat, Phare Alapok) rendezvényt szerveztünk.
Előkészítés alatt van 2000. december 07.-re az Országos Környezetvédelmi Tanács, MTA Környezettudományi Bizottság és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen egy újabb konferencia:
„Társadalmi fórum az Európai Unió bővítéséről, csatlakozásunk környezetvédelmi feltételei” címmel, melyen célunk a gazdasági és üzleti élet érdekeinek megjelenítése.
Kapcsolat a Gazdasági Minisztériummal
- A Széchenyi Terv készítéséhez átadott MGYOSZ munkaanyagban a környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, közlekedésfejlesztés és logisztikai rendszerek fejezetek készítése egyeztetése.
- GM egyeztetés az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság szakértőivel az Európai Integrációs tárgyalásokra való felkészülés, a direktívák vonatkozásában képviselhető magyar álláspont kialakítása tárgyában.
- A Gazdasági Minisztérium részére ágazatonként, alágazatonként már elkészített környezetvédelmi tanulmányok, elemzések és hatásvizsgálatok összegyűjtése és az ágazatok egyetértése esetén rendelkezésre bocsátása.
- A GM környezetvédelemi szabályozással foglalkozó munkatársai kérésére,
valamint GM álláspontjának kialakítása céljából (tárcaközi, valamint EU
csatlakozási tárgyalások felkészítéseként) az érintett ágazatok, alágazatok
(szakmai szövetségek) szakértői bevonásával egyeztetéseket tartottunk az
aktuális környezetvédelmi jogszabályok kidolgozása során.
Az eltelt időszak alatt 57 db rendelet és törvénytervezet véleményezésében vettünk részt.
A legjelentősebbek az alábbiak:
1.) A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat.
2.) Előterjesztés a kormány részére Győr, Pécs és Miskolc városok kormányzati célprogram, Debrecen, Szolnok, Székesfehérvár és Dunaújváros városok Phare támogatás keretében megvalósult szennyvíztisztító-létesítményeinek (gépi berendezéseinek) önkormányzati tulajdonba adásáról.
3.) Előterjesztés a kormány részére a szállítmányozási tevékenység végzésének feltételeiről.
4.) A közlekedési közszolgáltatások alapellátásának vizsgálatáról és a finanszírozás kérdéséről készült kormányelőterjesztés.
5.) Előterjesztés a kormány részére „A MÁV Rt. 2000. évi működési feltételeinek biztosításához, valamint a vontatójármű-állomány felújítását, beszerzését szolgáló hitelfeltételhez szükséges állami kezességvállalásról”
6.) „A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról” tárgyú KHVM rendelet.
7.) Előterjesztés a kormány részére a Győr-Gönyűi Országos Közforgalmú Kikötő vámuttá
nyilvánításáról.
8.) KöViM előterjesztés a kormány részére az ENSZ Transz-Európai Vasúti Együttműködési Alapítványi Egyezményhez (TER) történő további, 2001-2005. közötti időszakra vonatkozó magyar csatlakozásról, valamint a TER Projekt Központi Iroda (PCO) azonos időszakra vonatkozó budapesti működtetéséről.
Elért eredményeinket bizonyítja, hogy a KöViM TKB, valamint a konzultatív egyeztető fórumok elismert tagja az MGYOSZ.
Az
üzletágat szabályozó 58/1991 törvény alapján működik az un. Gépjármű
Felelősségbiztosítási Bizottság. A bizottság biztosítotti oldalának szervezését,
titkári feladatait megalakulásától kezdve a Magyar Gazdasági Kamara az MMSZ majd
a jogutódként megalakult MGYOSZ látja el. A bizottság üléseit az
eredményelszámolás és a díjkalkuláció kidolgozása idején, valamint a kapcsolódó
jogszabályok kidolgozása, átdolgozása során tartja.
A biztosítotti oldal feladata a gazdasági szervezetek
érdekvédelme mellett a közúton közlekedők, gépjárművet üzemeltető jogi és
természetes személyek érdekének képviselete.
A biztosítotti oldal az év folyamán az előző évekhez
hasonlóan kezdeményezte a biztosítást nem fizetők körének csökkentése
érdekében:
- a fokozott közúti
ellenőrzések során a díjfizetés tényének ellenőrzését,
-
megfelelő ORFK gépjármű és motorkerékpár nyilvántartási-ellenőrzési rendszer
kiala - kítását, a biztosítóintézeti nyilvántartási rendszerrel való
összekapcsolását, a meglevő adatok aktualizálását,
- a
biztosítási díjat nem fizetők körének szigorú szankcionálását,
- a személygépkocsikon a "matrica" ellenőrző rendszer
bevezetését,
- a bónus-malus rendszer kiterjesztését a
tehergépjárművek körére,
Az
üzletág liberalizálása során 2001-től kezdődően a biztosítók szabadon
határozhatják meg a díjtételeiket (megszűnik a pénzügyminiszteri díj
hirdetés)
Az év folyamán a
bizottság a liberalizált piac körülményeit is figyelembevevő „a gépjárművek
kötelező felelősségbiztosításáról szóló törvény” kialakításán dolgozott.
RÉSZVÉTEL AZ EU
CSATLAKOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
Az MGYOSZ tagsága támogatja és minden lehetséges eszközzel elősegíti Magyarország EU csatlakozását. Véleményünk szerint Magyarország megérett a csatlakozásra.
Az MGYOSZ már a csatlakozási tárgyalások megindulásában is közreműködött. A tárgyalások első szakaszát megelőző, az ágazatok helyzetét tisztázó projektet („Az ipar átvilágítása”) a kormányzati szervek az MGYOSZ szakmai szövetségeinek bevonásával és segítségével készítették el. A projekt feladata az ipar részletes, szektorális mélységű átvilágítása és a tárgyalások sikeres lebonyolításához szükséges teendők megfogalmazása.Az átvilágítást megelőző országfelmérés kérdőívének válaszadási munkáiba is bevonták tagjainkat. A projekt alapján alakították ki a kormányzati tárgyalási stratégia kiinduló pontjait. Az átvilágítás (screening) során terítékre került mintegy 30 témakörre saját szakértői csoportokat alakítottunk.
Az MMNSZ tagságunkban rejlő szakmai lehetőségeket kihasználva számtalan szakértőt juttattunk a kormányzati tárgyaló delegációk témafelelőseinek összekötői pozíciójába.
1999. év végén felmértük szakmai szervezeteink EU csatlakozásra való felkészültségét. Az anyagot az elnökség megvitatta és jóváhagyta. Ezt követően eljuttattuk a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságára, hogy a tárgyaló delegációk megismerhessék az MGYOSZ szakmai szervezeteinek álláspontjait, véleményeit és ezzel befolyást gyakorolhassunk a tárgyalások menetére. Az anyag a Külügyminisztériumban igen kedvező fogadtatásra talált.
Az MGYOSZ törekszik a kapcsolatfelvételre, ill. kapcsolattartásra minden létező és alakuló hazai (Parlament EU Integrációs Bizottsága, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága, a szociális partnereket tömörítő Integrációs Tanács, NGO-k, stb.), és külföldi szervezettel, amely az EU gazdaságpolitikáját érintő témákkal foglalkozik. Igyekszünk minden fórumon véleményünket nyilvánosságra hozni. A magyar gazdaság érdekeinek érvényesítése érdekében erősítjük az MGYOSZ közvetlen kapcsolatát az Európai Unió intézményeivel, bekapcsolódunk az EU-ban folyó "szociális párbeszédbe".
-bekapcsolódunk az EU projektekbe, szakértőket delegálunk, elemzéseket készítünk.
-bekapcsolódtunk az ECOSOC (az EU mellett működő Szociális és Gazdasági Tanács) Magyar Paritásos Bizottság munkájába, ahol az MGYOSZ-t egyik alelnökünk képviseli.
A Szövetség erősíteni akarja kapcsolatait a munkaadói érdekeket képviselő nemzetközi szervezetekkel és fórumokkal különös tekintettel az ILO-ra és az EU mellett működő munkaadói szervezetre, a UNICE-re. Szövetségünk kezdeményezte a Magyar Munkaadói szervezetek Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) megalakítását. Ez a szervezet látja el a magyar munkaadók képviseletét a UNICE-ben. A MMNSZ-en keresztül Szövetségünk tagjává vált a BIAC-nak és az OPCE-nek is.
UNICE-beli tagságunk révén számos, EU szinten napirenden levő szabályozandó témakörben az európai munkaadók véleményét kifejtő anyagokat kapunk. A csatlakozásra történő felkészülésünk során ezeket is szeretnénk felhasználni.
Szövetségünk részt vett a UNICE szeptember 14-én Budapesten tartott rendkívüli elnökségi ülésén, melyet eddig félévenként a soros EU elnökséget adó EU tagországban szoktak megtartani. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök és Surányi György MNB elnök mondott beszédet.
Az Európai Integrációs Tanácsban továbbra képviseljük az MGYOSZ-t és részt vállalunk az ott folyó munkában.
Az EU-s ismeretek bővítése a csatlakozás közeledtével elengedhetetlenné válik. Ezért a tagság és az apparátus köréből többen részt vesznek a „Szociális partnerek EU-s felkészülési programjá”-ban, ahol megismerkedhetnek az Unió munkaügyi szabályozásával, a szociális párbeszéd rendszerével, foglalkoztatáspolitikával és az Európai Szociális Alap pályázati lehetőségeivel. A programot a Foglalkoztatási Alap finanszírozza, és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szervezi.
Az MGYOSZ tevékenységében meghatározó szerepet játszanak a belföldi kapcsolatok, amelyek felölelik a tagszervezetekkel és tagokkal való szoros kapcsolattartást és együttműködést, valamint a társadalmi párbeszédben részt vevő többi munkaadói szervezettel, munkavállalói érdekképviselettel és a kormányzati szervekkel való párbeszédet.
A két szervezet a helyes gazdaságpolitika, a nemzeti ipar védelme és a kisvállalkozói szektor versenyképességének növelése, valamint a sikeres európai uniós csatlakozás érdekében együttműködnek egy vállalkozásbarát gazdaságpolitika és szabályozórendszer kialakításában. Megállapodtak, hogy különös figyelmet fordítanak a beszállítói, alvállalkozói hálózat kialakítására, a magyar háttéripar megteremtésére. Közös törekvésükké tették, hogy a következő választási ciklusban 30-40 képviselőt juttassanak a Parlamentbe érdekképviseleti képviselőként, akik hitelesen képviselik a gazdaság érdekeit.
A társadalmi párbeszédben résztvevő munkaadói érdekképviseletek közül az MGYOSZ az a szervezet, akinek tagvállalatainál a legtöbb szakszervezet működik.
Ezért lényeges, hogy munkaadói részről törekedjünk a rendezett, szabályozott országos, ágazati és vállalati munkaügyi kapcsolatok feltételeinek kialakítására, illetve továbbfejlesztésére. Ezzel elősegíthető a munkahelyi konfliktusok megelőzése, a munkabéke megőrzése.
A közös érdekek feltárása és az azokért történő együttes fellépés érdekében az MSZOSZ-al és az Autonóm Szakszervezetekkel az elmúlt év végén együttműködési megállapodást kötöttünk.
A megállapodás különös figyelmet fordít a munka világának alábbi, alapvető kérdéseire:
- a munkaügyi jogalkotás témakörei,
- foglalkoztatáspolitika,
- minimálbér és bérajánlások,
- szakképzés, át- és továbbképzés,
- munkabiztonság és foglalkoztatás-egészségügy,
- munkahelyi szociális ellátások,
- társadalombiztosítás,
- a munkaügyi törvényekben, előírásokban és
megállapodásokban foglaltak egységes értelmezése és betartása.
A makroszinten akadozó társadalmi párbeszéd rányomta a bélyegét az együttműködési megállapodásra is, ami úgy értendő, hogy a magas vezetői szintű egyeztetéseket kiegészítette a szakértői szintű együttműködés. Ez utóbbiról elmondható, hogy a felsorolt kérdésekben igen aktív és gyakori volt.
A két szervezet érdekelt a Magyarországon zajló társadalmi, gazdasági, környezeti és területi folyamatok megfigyelésében, értékelésében és a szükséges beavatkozások meghatározásában, valamint az ágazati területi tervezés és területfejlesztés információinak kölcsönös cseréjében. Ezt elősegítendő, kölcsönösen támogatják a területi egyenlőtlenségek leküzdését, az innovációs és vállalkozási központok, ipari parkok arányos fejlesztését. Kölcsönösen elősegítik a területfejlesztési és a munkaügyi tanácsok, valamint a szakképzési bizottságok feladatainak ellátását, a hazai és külföldi kis- és középvállalkozások, valamint a multinacionális cégek együttműködését.
Az MGYOSZ elnöksége üléseit általában havi rendszerességgel tartja. Bevált gyakorlattá vált, hogy az elnökségi ülésre meghívást kapnak tagszervezeteink elnökei, a főtitkárok pedig az üléssel egy időben megkapják az elnökség elé beterjesztett írásos anyagokat. Ez a rendszer általános tetszést váltott ki tagszervezeteinknél, mert egyrészt biztosítja a tagság folyamatos tájékoztatását, másrészt lehetővé teszi a véleménynyilvánítást.
Az elnökség egy-egy fontosabb téma kidolgozására, vagy valamely feladat megoldására saját soraiból munkacsoportokat hoz létre, melyek vezetését az elnökség tagjai végzik.
A két közgyűlés közötti időszakban az elnökség többek között az alábbi fontosabb témákat tárgyalta:
- Együttműködés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával
- Együttműködés a Gazdasági Minisztériummal a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Terv kidolgozásában.
- Az MGYOSZ szakmai szövetségeinek felkészülése az EU csatlakozásra
- Tájékoztató a 2000. évi bértárgyalásokról
- Tájékoztató a kamarai kérdésekkel foglalkozó ad-hoc bizottság eddigi munkájáról
- Előterjesztés az elnökség részére az MGYOSZ Oktatási Központ tevékenységéről és a további lehetőségekről
- Együttműködési megállapodás az MGYOSZ, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) között
- Együttműködési megállapodás az MGYOSZ és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) között
- Tájékoztató az adótörvények tervezett változtatásáról
- Tájékoztató a Munka Törvénykönyve tervezett változtatásairól folyó egyeztetésről
- Tájékoztató a minimálbér emelésével kapcsolatos felmérésről
- Javaslat az MGYOSZ állásfoglalására néhány aktuális kérdésről
- Az MGYOSZ 2000. évi költségvetésének időarányos
teljesítése
Tagszervezetünk, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség azzal a kéréssel fordult az elnökséghez, hogy adományozzon különdíjat a „Pro Typographia”nyomdatermékek minőségi versenyén az egyik kategória győztes terméknek.
Az elnökség a Kossuth Nyomda Rt. részére oklevelet és különdíjat adományozott a magas színvonalú nagyüzemi könyvgyártásért.
Az elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte az 1999. decemberében elfogadott új kamarai törvénynek a vállalkozásokra gyakorolt hatásait. Ennek érdekében ad hoc bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzon ki az elnökség számára. A bizottság megállapította, hogy az MGYOSZ tagjainak többsége üdvözli a kötelező tagság megszűnését. A bizottság sérelmezte ugyanakkor, hogy
- az önkéntes kamarákban sem érvényesülhet a döntéshozatalban a vállalkozások gazdasági súlya,
- a választhatóság korlátozása diszkriminatív, alapvető emberi és állampolgári jogokat sért,
- a korábbi tagok befizetéseiből képződött vagyon és
kamarai infrastruktúra elvész, vagy nem az üzleti közösséget szolgálja olyan
helyzetben, amikor az önkéntes tagsággal szerveződő szakmai és területi
szövetségek éppen ezen infrastruktúrában szenvednek hiányt.
A bizottság javaslatára a sérelmezett törvényi helyek eltörlése érdekében az MGYOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírósági beadványunkhoz csatlakozott a munkaadói szervezetek többsége is.
2000 tavaszán került sor az immár hagyományosnak tekinthető rendezvénysorozatunkra "Honnan, hogyan, mennyiért juthat vállalkozása hitelhez, támogatáshoz?" címmel. A
magyarországi intézményrendszer (az elkülönített állami alapok, a minisztériumok által kezelt célelőirányzatok, a külföldi programok stb.) által kínált kedvezményes hitel- illetve támogatási lehetőségek részben kihasználatlanok maradnak, miközben a hazai vállalkozások jelentős része tőkehiánnyal küszködik. A rendelkezésre álló lehetőségek kihasználását sok esetben az információ hiánya akadályozza. Ebben próbál segíteni Szövetségünk az évenként megrendezett rendezvénysorozatával. A négy, egyenként félnapos rendezvényből álló sorozat keretében a különböző alapokat, célelőirányzatokat kezelő kormányzati képviselők ismertették a támogatáshoz jutás feltételeit, és gyakorlati tanácsokat is adtak a résztvevőknek a sikeres pályázat elkészítéséhez.
Az MGYOSZ tagvállalatai érdekeit figyelembe véve építi nemzetközi kapcsolatait, koncentrálva azokra az országokra, amelyeknek piacai különösen fontosak a magyar gazdaság szereplői számára. Erőfeszítéseink eredményeként a szervezet nemzetközi kapcsolatai folyamatosan bővülnek.
Számos delegációt fogadtunk az elmúlt évben is.
Fogadtuk a finn Országgyűlés Munkaügyi és Egyenjogúsági Bizottságának küldöttségét, a CERN ( European Organisation for Nuclear Research) vezető munkatársait, egy hong kong-i üzletember delegációt, az olasz Munkaadók és Gyáriparosok (CONFINDUSTRIA) küldötteit és a Luxembourgi Gyáriparosok (FEDIL) képviselőit. Tájékoztattuk a delegációkat csatlakozási felkészültségünkről, a hazai befektetési lehetőségekről és további együttműködési lehetőségekről.
Látogatást tettünk az Osztrák Gyáriparos Szövetségnél (IV). A látogatás célja a két szövetség munkájának jobb megismerése és a tagvállalatok, tagszervezetek érdekeit szolgáló további együttműködés kialakítása, információcsere, informatikai együttműködés, adatbázisok kölcsönös elérhetőség terén, esetenként nemzetközi pályázatokon való közös fellépés. Az osztrák fél felajánlotta együttműködését a nemzetközi szervezetekben, elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos kérdések területén.
Az osztrák fél javaslatot tett főiskolát végzett magyar pályakezdők ausztriai szakmai továbbképzésére, szakmai-gyakorlatok szervezésére.
Az Osztrák Nagykövetséggel közösen Dr. Ervin Pröll Alsó-Ausztria tartományfőnökének budapesti látogatása alkalmából üzletember találkozót szerveztünk. A rendezvény célja, hogy bemutassa Alsó Ausztriát mint vonzó gazdasági környezetet és együttműködési lehetőségeket kínáljon a magyar vállalatoknak.
A CONFINDUSTRIA-val (Olasz Gyáriparos Szövetség )folytatott többszöri tárgyalás célja egy együttműködési megállapodás előkészítése, melynek fő célkitűzése a két szövetség szorosabb együttműködése, az olasz - magyar bilaterális gazdasági kapcsolatok erősítése. A tervezett megállapodás előirányozza a két ország azon cégeinek képviselőiből álló Business Council létrehozását is, amelyek érdekeltek és készek a kereskedelmi kapcsolatok és mindenekelőtt az ipari együttműködés erősítésére.
A Business Council célkitűzése a két ország cégei közötti kapcsolatok könnyítése, a felmerülő problémák megvitatására fórum biztosítása, továbbá minden olyan kezdeményezés felkarolása, amely előmozdítja a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.
Közösen szerveztünk az Olasz Külkereskedelmi Intézettel (ICE) egy üzletember találkozót.
Az Olasz Nagykövetség felhívására egy 9 hetes ösztöndíjat hirdettünk meg tagvállalataink körében. A nyertes pályázó a meghirdetett területeken (környezetvédelem, marketing, üzlet politika, és telekommunikáció) vállalati szakmai gyakorlaton vesz részt.
A Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Szövetségi (MMNSZ) tagságunkon keresztül részt veszünk a UNICE szakértői munkában és az európai munkaadói fórumokon szakértőinkkel. Az e fórumokon megszerzett tapasztalatokat továbbítjuk tagszervezeteinknek, ezzel is segítve felkészülésüket az EU csatlakozásra.
Szövetségünknél is látogatást tett Daniel Vaughan-Whitehead úr, az Európai Bizottság szociális párbeszédért felelős (V). Főigazgatóságának képviselője. Magyarországi látogatásának célja volt, hogy megismerje a szociális partnerek véleményét az országos szintű szociális párbeszéd jelenlegi gyakorlatáról, illetve – a közösségi megközelítésnek megfelelően – az ágazati konzultáció és tárgyalás gyakorlatáról is. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott beszélgetések annak a találkozónak az előkészítését voltak hivatva szolgálni, amelyeket az V. Főigazgatóság és a Bővítési (I) Főigazgatóság kezdeményezett a magyar kormány magas szintű képviselőivel az Európai Bizottság által megfogalmazott – a szociális párbeszéd jelenlegi magyarországi gyakorlatával kapcsolatos - fenntartásainak, aggodalmainak tisztázása érdekében.
Aktívan részt veszünk a Nemzeti ILO Tanács munkájában és szakértőinkkel képviseltetjük a magyar munkaadói véleményt az évente megtartott Nemzetközi Munkaügyi Konferencián, ahol a munkaadói oldal vezetését az MGYOSZ alelnöke látta el.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (UNICE) és az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa (BIAC) különböző bizottságaiban, fórumain szakértőink képviselik a munkaadók véleményét és álláspontját.
Szövetségünk munkatársai és szakértői részt vesznek az Európai Integrációs Tanács munkájában.
Részt vettünk a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 33. világkongresszusa kerekasztal (round table) találkozók szervezésében. (Az MGYOSZ alapító tagja a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának)
Az East West Institute–al közösen szerveztük a Pensions 2000 elnevezésű, befektetési üzletemberek számára szervezett magyarországi rendezvény-sorozatát.
(LAN, SW, HW)
Az informatikai rendszer feladata és célja az MGYOSZ tevékenységének hathatós támogatása, az információ beszerzés, hozzáférés és feldolgozás maximális támogatása. Ennek érdekében az alábbi fejlesztéseket hajtottuk végre:
Hálózat
- Az MGYOSZ lokális hálózat folyamatosan, megbízhatóan üzemel.
- Behatolási kísérlet, adatvesztés nem fordult elő.
- Archiválás, biztonsági mentés heti/havi gyakorisággal
- Internet email használat optimalizálása: mail szerver üzemeltetése. MS Exchange: tagszervezeti, elnökségi, főtitkári címlisták használata, költségmegtakarítás a kimenő faxok számának csökkentésével. Web: proxy szerver installálás és üzemeltetés
- MGYOSZ adatbázis karbantartása folyamatos adatfrissítéssel, tagszervezeti (OKSZ, ÉVOSZ, EVSZ, ÉFOSZ, MAGOSZ, IVSZ… stb.) aktualizált tagvállalati listáival
- MGYOSZ honlap részére adat- és tartalom szolgáltatás
- MGYOSZ prezentáció magyar/angol változatban, írásvetítő fólián és Power Point alatt
- Corel Draw 9 grafikus szoftver telepítése PR, DTP feladatokhoz
- Pénzügy, munkaügy: "BÉRENC" bér/honorárium program, frissítéssel. Windows alatt futó verzió előkészületben
- Számlázó programok tesztelése, Revolution95 beszerzése és telepítése (folyamatban)
- CD-Jogtár telepítése többfelhasználós üzemmódban (5
user)
Eszközök
- HP4050 TN hálózati nyomtató beszerzése és üzembe állítása
- Munkaállomások kezdeti meghibásodásai: 1 db 4,3 MB HDD, 1 db. 64 MB RAM., 1 db. MAG510 monitor garanciális javítása vált szükségessé.
- elavult (0-ra leírt) eszközök selejtezése és
értékesítése
Beruházások (folyamatban)
- CD RW beszerzése, üzembe állítása, MGYOSZ archívum írása CD-re
- Notebook (Portocom 3300) beszerzése, külföldi
utakhoz, konferencia előadásokhoz, prezentációkhoz
| 1999.09.28. |
MGYOSZ közgyűlés sajtótájékoztatója
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Széles Gábor elnök, Orbán István
társelnök, Parragh László, Futó Péter, Székely Péter alelnökök és Tráser
Ferenc elnökségi tag képviselték az MGYOSZ-t.
A tájékoztatón Széles Gábor kijelentette: „A szervezetnek súlya és tekintélye révén el kell érnie, hogy a politika számára megkerülhetetlen tényezővé váljon.” | |
| 1999.09.28. |
Világgazdaság melléklet
A Világgazdaságban MGYOSZ melléklet jelent meg Széles Gábor elnök és
Orbán István társelnök interjújával.
Széles Gábor az interjúban kifejtette: „Csapdahelyzetben az érdekképviselet.” Orbán István pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés-előkészítés minősége javításra szorul. | |
| 1999.10.01. | Megújult az MGYOSZ honlapja (
www.mgyosz.hu)
Naprakész információkkal, tartalmilag és formailag megújult az MGYOSZ
honlapja. Magyarul és angolul olvasható az MGYOSZ általános ismertetője.
Az elnökség tagjai fényképekkel illusztrálva mutatkoznak be, a listákon
kereszthivatkozásokkal kapcsolódhatunk a tagszervezetek és tagvállalatok
honlapjához. Elektronikus változatban is az olvasók rendelkezésére állnak
az MGYOSZ kiadványai, így pl. tallózhatunk a Magyar Gyáripar jelen és
korábbi számaiban megjelent publikációk között
is.
| |
| 1999.10.10 | Munka Törvénykönyve
Az MGYOSZ arculati elemeit felhasználva jelent meg a Munka
Törvénykönyve munkaadói értelmezéssel című
kiadvány.
| |
| 1999.10….. |
GKI-MGYOSZ sajtótájékoztató
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke és Széles Gábor, a
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke közös
sajtótájékoztatón ismertette az „Ahogy a vállalkozók látják az 1999-2000.
éveket” címet viselő kutatás eredményét. A tanulmány az MGYOSZ
együttműködésével és a Gazdasági Minisztérium támogatásával készült. A GKI
Gazdaságkutató Rt-nél nem ez volt az első – hasonló témájú – tanulmány, a
munkaadók és a gyáriparosok korábbi szervezetivel is együttműködött a
kutatóintézet már korábban, hogy megszondázza: hogyan látják a
vállalkozások saját és a magyar gazdaság esélyeit, illetve milyen
szándékokkal vágnak neki a következő esztendőnek a gazdasági
szereplői?
| |
| 1999.12.01 |
Sajtóközlemény
Együttműködési megállapodás a Magyar Szakszervezetek Országos
Szövetsége, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és az MGYOSZ
között.
| |
| 1999.11. |
A vasi gyáriparosok euroregionális elnökségi ülése
A szombathelyi Savaria Szállóban a sajtó is részt vett azon az
elnökségi ülésen, amelyen a sajtót tájékoztatták: Széles Gábor elnök,
Werner Tressmar-Pfohl a steier gyáriparos szövetség elnöke, az országos
szövetség alelnöke, Gyarmatiné Rácz Ágnes főigazgató, Wimmer István
főtitkár.
| |
| 1999.12.05. |
Szingapúri gyáriparosok Budapesten
Széles Gábor az MGYOSZ elnöke az MGYOSZ székhelyén fogadta Robin Lau-t,
a Szingapúri Gyáriparosok Szövetségének elnökét és a kíséretében lévő
népes üzletember delegációt. A sajtóban az eseményről közlemény jelent
meg.
| |
| 200.01.20. |
Gundel Fórum
A Fidesz gazdasági programjának egyik letéteményese, az új gazdasági
miniszter, Matolcsy György volt a vendége január végén a Munkaadók és
Gyáriparosok Országos Szövetsége fórumának a Gundelben. Ezen a
rendezvényen lépett először a nyilvánosság elé a miniszter, nyilván ennek
is volt köszönhető a felfokozott érdeklődés, hisz tény: a Gundel egyébként
jobbára tánchoz szokott báltermében egy gombostűt nem lehetett volna
leejteni, annyian hallgatták Matolcsy György „szűzbeszédét”.
A sajtó címlapokon foglalkozott az eseménnyel. | |
| 2000.03.08. |
MGYOSZ sajtótájékoztató
A nemzeti fejlesztési tervhez az MGYOSZ által kidolgozott 400 oldalas
javaslatcsomagról Széles Gábor sajtótájékoztatót tartott az MGYOSZ
székházában.
| |
| 2000.03.30. |
Gundel Fórum
A Széchenyi-terv ősbemutatójára került sor a Gundel Fórumon, ahol
Stumpf István kancelláriaminiszter és Matolcsy György gazdasági miniszter
ismertették a Széchenyi tervet.
Matolcsy György ünnepélyes keretek között, a sajtó előtt adta át Széles Gábornak a Széchenyi-terv első példányát. A szövetség 400 oldalnyi javaslatkötegére is támaszkodik legfontosabb elképzeléseiben a Széchenyi-terv, a vállalkozói szféra ismereteinek igen nagy hasznát vettük felvázolásakor – jelentette ki mondandója bevezetéseként Matolcsy György. Megemlítette azt is, hogy olyan vonzó projektek megjelenítésére ad lehetőséget a kormányzati koncepció és a hazai vállalkozói szándékok és elvárások összehangolása, melyekhez – mint például az amerikai nagybefektetőkkel folytatott, előző napi megbeszélésén is kiderült – szívesen csatlakozik a „globális tőke”, így a finanszírozás is jelentős részben külső forrásokból történhet. A sajtó kiemelte az MGYOSZ javaslatait a Széchenyi-tervvel kapcsolatban. | |
| 2000.04.28. |
A GKI-MGYOSZ sajtótájékoztató
A GKI Gazdaságkutató Rt. az MGYOSZ megrendelésére idén is elkészítette
szokásos tavaszi felmérését, amelyet sajtótájékoztatón ismertetett Vértes
András, a GKI elnöke és Széles Gábor az MGYOSZ elnöke. A felmérés során
831 vállalkozás adott számot lehetőségeiről és szándékairól. A válaszadó
gazdálkodó szervezetek foglalkoztatják a teljes gazdálkodói szféra
alkalmazotti létszámának több mint 15
százalékát.
| |
| 2000.05.15. |
MGYOSZ üzleti fórum a hulladékgazdálkodásról a visegrádi
négyekkel
Az MGYOSZ május 12-én az Atrium Hyatt Hotelben üzleti fórumot rendezett
az EU hulladékgazdálkodással kapcsolatos direktíváinak végrehajtásáról,
különös tekintettel a csomagolóanyagokra és a veszélyes hulladékokra.
A Visegrádi Országok környezetvédelmi miniszterei illetve miniszterhelyettesei az EU csatlakozással kapcsolatos legfontosabb hulladékgazdálkodási kérdéseket elemezték. A tanácskozás házigazdája és levezető elnöke Galli Miklós az MGYOSZ alelnöke, a plenáris ülésen előadást tartott Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, László Miklós szlovák környezetvédelmi miniszter, Jiri Hlavacek cseh környezetvédelmi miniszter-helyettes és Antoni Tokarczuk lengyel környezetvédelmi miniszter. A fórumot az MGYOSZ környezetvédelmi bizottsága rendezte és fő szponzora a Procter&Gamble volt. | |
| 2000.05.23. |
MGYOSZ IPOSZ sajtótájékoztató
MGYOSZ és az IPOSZ elnöke együttműködési megállapodást írt alá. Az
egyezmény célja, hogy a két szervezet segédkezet nyújtson a kormányzatnak
a helyes gazdaságpolitika kialakításában, közösen emeljen szót a nemzeti
ipar fokozott védelme, valamint a kisvállalkozói szektor
versenyképességének növelése érdekében – mondta Széles Gábor, az MGYOSZ
elnöke.
| |
| 2000.05.01-től |
MGYOSZ Hírlevél az Interneten havonta
Minden hónapban megjelenik az MGYOSZ tagszövetségei által leadott
anyagok alapján a friss Hírlevél.
A tagszövetségek és tagvállalatok konferenciáikat, eseményeiket, közleményeiket az MGYOSZ Hírlevelében is nyilvánosságra hozhatják, ugyanakkor klikkeléssel a saját honlapjukra irányíthatják a figyelmet. |
Elkészült 1999-ben az MGYOSZ színes leporelló angolul.
Folytatódik a Magyar Gyáripar című kiadvány szerkesztése és rendszeres megjelentetése 5000 példányban. Az elmúlt évben összesen 5 számmal jelentkezett a szövetség tagjaihoz, a gazdasági élet döntéshozóihoz szóló kiadványunk.
Folyamatosan végezzük az MGYOSZ sajtójának figyelését, a sajtóvágatok összegyűjtését. A szövetség által rendezett rendezvényekről, eseményekről fotóalbumok készülnek.
Elkészült az MGYOSZ emlékplakettje bronzból, Ács Ferenc szobrászművész tolmácsolásában.