Közgyűlések
A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 2001. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉIG TARTÓ MUNKAPROGRAMJA
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a gazdaság érdekképviseleti szervezeteként széleskörű tagságra támaszkodva a vállalkozások működését kívánja segíteni.
Ennek érdekében kívánja befolyásolni a törvénykezést és a végrehajtó hatalmat, célul tűzi ki a versenyképesség növelésének elősegítését, a gazdálkodói stabilitás erősítését. Az MGYOSZ továbbra is kész érdemi párbeszédet folytatni a kormányzattal, más munkáltatói szervezetekkel és a munkavállalókat képviselő szövetségekkel. Szervezetünk nemzetközi tevékenysége középpontjába tagjaink érdekeinek érvényre juttatását állítja az EU csatlakozási folyamatban.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETÉVEL KAPCSOLATOS TEENDŐK
Az MGYOSZ súlyának és tekintélyének növelése érdekében erősíteni kell tagsági bázisunkat. Növelni kell a közvetlen egyéni tagok számát, be kell vonni a ma még nem tag szakmai szövetségeket az MGYOSZ körébe. Fontos feladat, hogy a megyei rendszer regionális rendszerré való átalakulását is figyelembe véve elősegítsük a megyei és regionális szervezetek kialakítását.
A szervezeten belüli információáramlás erősítése céljából továbbra is biztosítani kell a tagszervezetek jelenlétét az elnökségi üléseken. A 2000. évvel ellentétben el kell érni, hogy a régiókba tervezett kihelyezett elnökségi ülések megvalósuljanak.
Tovább kell fokozni az egyéni tagok ellátását információval és be kell vonni őket a szakértői tevékenységbe.
Szövetségünk ismertségének fokozására, új tagok toborzására is alkalmas eszközként több, nyilvánosan meghirdetett rendezvényt, konferenciát kell tartanunk.
Tekintettel a társadalmi párbeszéd új rendszerének eddigi működése során tapasztalt problémákra, szövetségünknek kezdeményező szerepet kell vállalnia a rendszer továbbfejlesztésében, abban, hogy a magyarországi szociális párbeszéd formailag és tartalmilag is közeledjen az európai normákhoz. (Továbbra is – és az eddigieknél nyomatékosabban - sürgetni kell a Gazdasági Tanács működési szabályzatának kidolgozását, szakbizottságainak megalakítását, ami elősegítheti, hogy a Tanácsban valóban érdemi vitákra kerülhessen sor. )
Minden törekvésünk ellenére sem zárható ki, hogy a társadalmi párbeszéd fórumainak szerepe tovább gyengül, ezért erősíteni kell az e fórumokon kívüli érdekérvényesítő tevékenységünket. (Közvetlen – formális és/vagy informális - kapcsolatok a különböző döntéselőkészítő illetve döntéshozó kormányzati és parlamenti szervekkel, több megnyilatkozás a nyilvánosság előtt, kétoldalú kapcsolatok a szakszervezetekkel.)
Az MGYOSZ parlamenti lobbi tevékenységének hatékonyabbá tétele céljából a következő választási ciklusban meg kell kísérelni 30-40 képviselő bejuttatását a Parlamentbe érdekképviseleti képviselőként, akik hitelesen képviselik a gazdaság érdekeit.
A makroszintű szociális párbeszéd problémái felerősítik azt az igényt, hogy középszinten aktívabbá váljon a partnerek közötti együttműködés. Ezért az MGYOSZ szakmai szövetségeivel és tagvállalataival át kell gondolni a szakmai (pl. bér, munkaügyi, munkajogi) információs rendszert.
A középszintű érdekegyeztetési rendszer fejlesztését célozza a kormány által javasolt Ágazati Paritásos Bizottságok létrehozása. Részt kívánunk venni a modell kidolgozásában, érvényre juttatva az MGYOSZ elvárásait és tapasztalatait.
Rendszeresen figyelemmel kísérjük a vállalkozások helyzetének alakulását a GKI-val közös felmérések folytatásával.
FELADATAINK A TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTÉS, JOGALKOTÁS TERÜLETÉN
Adózás
Figyelemmel kell kísérni a tagságot érintő adójogszabályok gyakorlati érvényesülését, szükség esetén kezdeményezni kell az illetékes gazdaságirányítási szerveknél azok korszerűsítését.
2001-ben is össze kell gyűjteni tagszervezeteink, tagvállalataink véleményét a 2000-res év tapasztalatairól, és javaslataikról. Amennyiben a Parlament elfogadja a 2 éves költségvetést, jövőre nem várhatók alapvetően új adótörvények. A tagság tapasztalatait azonban az MGYOSZ véleményeként el kell juttatni a PM illetékeseihez és a sajtóhoz.
Bér és munkaügy
A két éves költségvetés a minimálbérről is, és az átlagkereset növeléséről is két évre előre rendelkezik. Ezért fokozottan szükséges az információk gyűjtése és rendszeres elemzése a bérek alakulásáról, és amennyiben az MGYOSZ-hoz tartozó szakmákban, ágazatokban kirívó gond keletkezik a működés, ill. a foglalkoztatás területén, tárgyalásokat kell kezdeményezni a kormányzattal és/vagy a szakszervezetekkel.
Az MGYOSZ által képviselt munkajogi elvárások érvényre juttatása érdekében továbbra is részt veszünk a kodifikációs bizottság munkájában.
A Munka Törvénykönyve jogharmonizációs módosításának megtörténtekor konferenciát rendezünk az MGYOSZ tagok tájékoztatása érdekében. Ismételten kiadjuk a munkaadói értelmezéssel kiegészített, egységes szerkezetbe foglalt Munka Törvénykönyvét.
Szükséges, hogy az Országgyűlés, illetve a parlamenti bizottságok munkáját figyelemmel kísérjük a Munka Törvénykönyvének változtatásával kapcsolatban.
A szakszervezetekkel kötött együttműködési megállapodás keretében a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével segítséget kívánunk nyújtani tagvállalatainknak a kollektív szerződések tartalmi kérdéseinek a meghatározásához egy Segédlet összeállításával.
A részmunkaidős foglalkoztatási forma kiszélesítését tervezi a kormányzat. Részt kívánunk venni az ezzel kapcsolatos törvényalkotó folyamatban. Feladat az MGYOSZ tagjainak megfelelő felkészítése, hogy megfelelően élni tudjanak az új feltételek adta esetleges előnyökkel.
Várhatóan az év végére zárul le a Munka Törvénykönyv módosítása.
Az MGYOSZ tagságát a tárgyalásokról tájékoztatjuk. Terveink szerint – még a parlamenti vita alatt - országos konferenciát tartunk a várható változásokról. A törvénymódosítások elfogadását követően ismételten kiadnánk a Munka Törvénykönyve egységes szerkezetbe foglalt szövegét, munkaadói értelmezéssel kiegészítve.
A parlamenti jóváhagyás előtt álló Munkavédelem Országos Programjának munkáltatói szempontból kulcskérdése a harmadik un. balesetbiztosítási ágazat létrehozása.
Az előzetes egyeztetés szerint a szabályozási koncepció kialakításában és a szabályozás rendjének kidolgozásában a szociális partnerek folyamatos közreműködési lehetőséget kapnak.
Elsődleges teendő a munkáltatói tárgyalócsoport felállítása és működtetése, amelyben a MGYOSZ vezető szerepet játszik.
A Munkavédelmi Bizottság elmúlt ülésein a szociális partnerek több, a távlati szabályozás és gyakorlat szempontjából jelentős stratégiai kérdés tárgyalását és megoldását kérték. Ezek:
- a jogharmonizációs folyamat befejeződése miatt a hatályos Munkavédelmi Törvény teljes felülvizsgálatra szorul,
- sürgősen megoldandó feladat a munkavédelmi képzés, képesítések és képzettségek átfogó vizsgálata közép-és felső fokon egyaránt,
- a Munkavédelmi Törvényben szabályozott, a munkavédelmi bírságok felhasználásáról szóló pályázati alapelvek áttekintése és a megváltozott gyakorlati igényeknek megfelelő módosítása,
- a kihirdetésre kerülő Munkavédelem Országos
Programjában megfogalmazott éves intézkedési tervek kidolgozása.
Oktatás, képzés, kutatás és fejlesztés
Az MGYOSZ-nak, mint meghatározó munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezetnek fokozni kell azt a tevékenységét, amellyel érvényre tudja juttatni, hogy a magyar társadalom és a gazdaság fejlődéséhez szükséges intézkedések között az oktatatás és képzés, valamint a kutatás és fejlesztés prioritást kapjon úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek munkaadói és szakmai érdekei minél nagyobb mértékben érvényesülhessenek.
A jövő évi célkitűzések között ennek érdekében kiemelt helyen szerepel a 2000 évben elkezdett e területekre vonatkozó - az érdekképviseleti, kapcsolat- és szolgáltatásfejlesztési - munkáknak az Oktatási és Kutatási Testület stratégiájában meghatározott stratégia szerinti folytatása. Nagyobb hangsúlyt kell azonban helyezni az Európai Uniós tagságra való fent nevezett területeket érintő elvárások, lehetőségek megismertetésére, és az EU programokban való hatékonyabb közreműködés elősegítésére.
Az MGYOSZ-OKT a szakbizottsági munkák koordinálása mellett javítani kívánja az oktatás, képzés, kutatás, fejlesztés területén az MGYOSZ-on belül a belső érdekegyeztetést, kifelé pedig a szervezet képviseletének összehangolt megjelenését, az érdekek érvényesítésének elősegítését.
Az egyes részterületeken a Testület szakbizottságai a következő fő témák megtárgyalását és tevékenységek végrehajtását tervezik:
Oktatás-képzési Bizottság
- a többi albizottsággal: kölcsönös tájékoztatás, programok integrálása, stratégiai szövetség
- MGYOSZ elnökséggel: beszámoló, találkozó
- OSZT-vel a résztvevő tagokon keresztül
- Megyei Szakképzési Bizottságokkal
- Kamarákkal
- NSZI-vel
- Misztériumokkal
- Szakképző intézményekkel, oktatókkal, Szakképzési Társasággal
- Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségével
Felsőoktatási Bizottság
- A felsőoktatással való hatékonyabb kapcsolat kiépítéséhez, tekintettel arra, hogy ezen a területen kevésbé működnek olyan fórumok, mint a szakképzés területén, indokolt a kétoldalú egyeztetések kezdeményezése.
- A meglevő országos, regionális és szakmai
kapcsolatokkal összefüggő programok, tájékoztatók szervezése.
/FTT, MAB, FEFA, TEMPUS-Erasmus, Leonardo, stb. / - Az országos és regionális képviselők tájékoztatói az MGYOSZ-t, illetve a tagszervezeteket érintő eseményekről, változásokról, a gazdaság és a felsőoktatás együttműködésének alakulásáról.
- Javaslatok készítése a partneri kör kialakításához, a szakmai és a helyi lobbizás, valamint a közös programok szervezésének és pályázatokban való részvétel elősegítéséhez.
- Szakértői tevékenység hátterének, hálózatának kiépítése.
- A tagszervezetek szakmai elvárásai a felsőoktatással szemben. Szakmai anyag összeállítása és állásfoglalás előkészítése kialakított szákértői kör szakterületi illetékeseinek bevonásával.
- Regionális helyzetkép megismerése, a területi szervezetek, és oktatási-képzési fórumok MGYOSZ képviselőinek meghívásával.
- EU programok, pályázatok
Kutatás és Fejlesztési Bizottság
A szakbizottság az alábbi témakörök megtárgyalásának a mindenkori aktualitások szerinti napirendre kerülését tervezi:
- A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos aktuális állami / kormányzat / elképzelések, tervek
- A K+F finanszírozásának kérdései. Állami, vállalti, banki szerepvállalás.,
- A kutatás-fejlesztés menedzselése
- Az iparjogvédelem szabályai és a K+F ösztönzése.
- A tudománypolitika aktuális elképzelései és prioritásai.
- Új technológiai, kutatási irányok, trendek.
- Az ipari K+F személyi feltételei.
- Nemzetközi K+F, globalizálódó kutatás, K+F
együttműködések, pályázatok.
Környezetvédelmi szabályozás
Új
előterjesztések, és a korábbi előterjesztések átdolgozása:
- Előterjesztés a környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslatról.
- A hulladékgazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendeletei.
- A 102./1996(..) kormányrendelet a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, tárolásáról és lerakással történő ártalmatlanításáról és a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításáról.
- A biztosítékadási kötelezettség, valamint céltartalék képzési kötelezettség megállapításának szabályai a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során.
- A hulladék szállítás export, import és tranzit szabályozása,
- Az öko-cimke odaítélésének rendjére vonatkozó 880/92/EGK rendelet és kapcsolódó határozatok átvételére szóló kormányrendelet,
- A környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet,
- „A vegyi anyagok kockázatáról szóló KöM-EüM rendelet”,
- A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet szakmai előkészítése, a tervezet jogi kodifikációja és környezeti társadalmi hatásainak bemutatása és elemzése.
- Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló
1998.évi XXV. Törvény, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. Évi XLIII.
Törvény alapján készítendő, a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak
kezelését részletesen szabályozó miniszteri rendelethez szükséges alapozó
tanulmány és vizsgálati elemzés és kiadvány elkészítésére, valamint a vonatkozó
rendelet-tervezet elkészítésében való
Kiemelt figyelmet kell fordítani : - területenként az érintett Környezetvédelmi Felügyelőségek és a vállalkozások közötti találkozók, fórumok szervezére, a jogszabály értelmezések kérdésében, tekintettel a hulladék, veszélyes-hulladék szabályozás egyes kérdéseire,
- a környezetvédelmi miniszterrel történt megbeszélésnek megfelelően a már működő Tárcaközi Bizottságokban szakértőink aktív működésére,
- a KTM és az MMSZ együttműködési megállapodás megújítására az intézmények nevében és feladatkörében történt változások átvezetésére,
- a KöM megbízása esetén környezetvédelmi tanulmányok, hatásvizsgálatok készítésére az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság szakértői bázisán,
- az aktuális szabályozási kérdésekben egyeztető és
tájékoztató rendezvények és fórumok szervezésére.
Közlekedési, hírközlési és vízügyi
szabályozás
1) Új előterjesztések:
- távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása,
- a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról,
- árvízvédelmi szabályozás módosítása,
- közlekedési közszolgáltatások alapellátásának kérdéséről,
- vasúti közlekedés, közúti közlekedés szabályozása,
- regionális légiközlekedésről,
- az ÁPV Rt kezelésében levő repülőterek tulajdonba adásáról,
- szállítmányozási tevékenység végzésének feltételeiről ,
- díj rendeletek.
2.) Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az MGYOSZ
részt vesz a minisztérium által szervezett Tárcaközi Bizottságok munkájában.
Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás
- A GFB biztosítotti oldal időszakos esetenkénti egyeztetéseinek, üléseinek szervezése.
- A
liberalizált „szabad díj” piac első kísérleti éve!
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS FELADATAINK
- Rövid időn belül elkészítjük és itthon és nemzetközi kapcsolatainkon keresztül is széles körben ismertetni szándékozzuk az MGYOSZ véleményét az EU csatlakozásról.
- Továbbra is figyelemmel kísérjük szakmai és területi
szervezeteink EU csatlakozásra való felkészültségét. A felkészültség
előrehaladását időről időre felmérjük és eljuttatjuk a Külügyminisztérium
Integrációs Államtitkárságára, hogy a tárgyaló delegációk megismerhessék az
MGYOSZ szakmai szervezeteinek álláspontjait, véleményeit és ezzel befolyást
gyakorolhassunk a tárgyalások menetére.
- UNICE-beli tagságunk révén számos, EU szinten napirenden levő szabályozandó témakörben az európai munkaadók véleményét kifejtő anyagokat kapunk. A csatlakozásra történő felkészülésünk során ezeket is szeretnénk felhasználni.
- Európai Integrációs Tanácsban továbbra is képviseljük
az MGYOSZ-t és a tanács munkájában rendszeres szakértői véleményekkel kívánunk
megjelenni.
Fontos feladat a nemzeti munkaadói szövetségek működésének, alaptevékenységének és különösen annak a kapcsolatrendszernek a megismerése - és esetenkénti igénybevétele - amellyel ezek az európai szervezetek irányába rendelkeznek. Ez utóbbiak közül a legfontosabbak a UNICE, az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szervezete, valamint az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa a BIAC. Ezek a szervezetek kivétel nélkül súlyos, és az EU bővítése során nem megkerülhető kérdésekben hallatják hangjukat, számos esetben befolyásolják a döntések előkészítését, esetenként magát a megszülető döntést is.
A Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNESZ) 1998 óta tagja a UNICE-nek (Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége). Felvételünk óta szakértőink aktívan részt vesznek a szervezet különböző bizottságaiban. Ezt a munkát még intenzívebben folytatnunk kell.
Az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa (BIAC) szakbizottságainak munkáját jobban meg kell ismernünk, további szakértőket kell delegálnunk, hogy a testület véleményformálási munkájában aktívabban részt tudjunk venni.
Folytatni kell a tárgyalásokat az Osztrák Gyáriparos Föderáció (Industriellen Vereinigung) szakértőivel, a regionális, a gazdasági, az infrastrukturális fejlesztések terén lehetséges együttműködésről.
Az olasz CONFINDUSTRIA partner szövetséggel együttműködési megállapodást tervezünk aláírni és megalakítani a magyar-olasz Business Council-t.
Tovább fejlesztjük a bilaterális kapcsolatokat mind az európai, mind az Európán kívüli országok munkaadói szövetségeivel.
EURÓPAI UNIÓ
2001-ben is a szövetség nemzetközi tevékenységében kiemelt súlyt kell kapjon az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése, a tárgyalások során a vállalkozások érdekeinek lehető legoptimálisabb érvényesítése. E célból folyamatos kapcsolatot kell tartani a tárgyalásokat előkészítő és lefolytató kormányzati szervekkel és az EU Integrációs Tanáccsal.. Ezen tevékenység koordinálását kell szolgálja, hogy szövetségünk ebbe a tevékenységébe naprakészen bevonja szakmai és területi tagszervezeteit és ezúton is elősegítse a tagvállalatok információ áramlásba való bekapcsolásának rugalmas módját. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy ezen munkában több, a kérdést mélységeiben ismerő, az EU intézményei és tisztségviselői előtt nagy tekintéllyel bíró személyiségek vegyenek részt.
UNICE
Társult tagságunk lehetővé teszi, hogy a különböző munkabizottsági üléseken, a Végrehajtó Bizottság ülésein és az Elnökök Tanácsa ülésein szakértőink részt vegyenek a döntések, vélemények kialakításában..
ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)
A szervezet munkájában az ILO Tanácson keresztül veszünk részt. Immár évek óta biztosított szövetségünk képviselete az ILO legfontosabb eseményén, az éves közgyűlésen. Ezen a területen is erősíteni kell a munkaügyi kérdések kezelésére alkalmas szakértői hátterünket.
IOE (Munkaadók Nemzetközi Szövetsége)
Az egyik legjelentősebb európai szervezetben az IOE-ben az MMNESZ látja el a magyar munkaadók képviseletét, így szövetségünk szakértőinek is lehetőségük van tagvállalataink véleményének a továbbítására.
Részvételünk a nemzetközi szervezetekben megköveteli a jó együttműködést az MMNESZ-el. Ugyanakkor az MGYOSZ-nak meg kell tartania és tovább kell fejlesztenie önálló bilaterális kapcsolatait, elsősorban a kiemelt relációkban, úgymint az osztrák, a francia, az olasz, a német, a spanyol munkaadói szervezetekkel. Fejleszteni kell kapcsolatainkat a közép-kelet-európai partner szervezetekkel is.
A nemzetközi kapcsolatok erősítését, valamint tagvállalataink, tagszervezeteink közvetlen érdekét is jól szolgálja az a már kialakult gyakorlat, hogy érdekelt tagjaink a szövetség ajánlásával rész vesznek a Köztársasági Elnököt, esetenként a Miniszterelnököt külföldi útjára elkísérő üzletember delegációkban
A korábbiakhoz képest hatékonyabban kell felhasználni a már létrejött kapcsolatokat, a meglévő ill, ezután megkötésre kerülő együttműködési megállapodásokat.
A magyar munkaadók egységes nemzetközi képviseletében az utóbbi időben elért sorozatos és látványos sikerek, a meghatározó európai és nemzetközi szervezetekben már elnyert vagy várható tagságok kettős hozadékkal bírnak.: Egyrészről olyan csatornák nyílnak meg, amelyek révén a hazai érdekképviseletek rálátással és bizonyos mértékű befolyással rendelkezhetnek az egységesülő Európa és a globalizálódó világ gazdasági döntés-előkészítésére. Másrészről pedig teljesen egyértelművé vált az együttműködő magyar munkaadói szervezetek nemzetközi elismertsége, elvitathatatlanná téve ez által bármely hazai vagy nemzetközi partner előtti súlyukat és legitimációjukat.
INFORMATIKAI FELADATAINK
Eszközök
- Freecom CD RW
- Portocom 3300 Notebook
- Pentium III. 2 db (munkaügy és pénzügy részére)
Szoftver
KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA
Most már bizonyos, hogy elérte célját a két legnagyobb munkaadói érdekképviselet egyesülése, amelynek eredményeképp létrejött a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Tagadhatatlan, hogy az MGYOSZ a reálszféra legnagyobb érdekképviselete, amely kellő súllyal léphet fel a nemzetközi szervezetekben és az Európai Unió szakfórumain is a szakmai területi szövetségei, tagvállalatai nevében.
Míg az MGYOSZ a rendszerváltás utáni újraalapítást követően töretlenül megy a saját útján, addig „kvázi” riválisa, a kamara többféle változtatásra kényszerült. A kamara kötelező tagságának eltörlésével újabb nagy távlatok nyílnak az MGYOSZ előtt.
Az MGYOSZ továbbra is olyan országos, gazdasági és munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik.
Cél
Az MGYOSZ a reálszféra érdekében befolyást kíván gyakorolni a gazdaságpolitika alakítására, a gazdasági jogalkotásra. E célból kapcsolatot tart fenn az Országgyűléssel, annak frakcióival, bizottságaival, továbbá a minisztériumokkal és egyéb kormányzati szervekkel.
Filozófia
Az MGYOSZ nemzeti érdekeket képvisel a gazdaság színterén, de nem politikai szervezet. Gazdaságpolitikai kérdésekben véleményét pártoktól és kormányzattól függetlenül alakítja ki tagjainak, a munkaadók érdekeinek megfelelően.
Célcsoport
- Gazdasági és politikai döntéshozók (kormányhivatalok, önkormányzatok, minisztériumok, parlament, lobbyk, más érdekképviseleti szervezetek)
- Munkaadói társszervezetek vezetői
- Az MGYOSZ tagjai (munkaadók, szövetségek, vidéki szervezetek)
- Potenciális tagok, szakmai szövetségek, a gazdasági élet szereplői
- Média
- Közvélemény
kommunikáció céljai
Az MGYOSZ szakértői bázisa, bizottságai sokszínű és kiterjedt munkát végeznek az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésében, a közgazdasági és társadalombiztosítási adóügyi, munkajogi, oktatási stb. kérdésekben, minderről a közvéleményt és a tagokat rendszeresen tájékoztatni kell.
A kapcsolatépítés eszközrendszere
A szövetség tekintélyének növelése, a nemzetközi, a tagszervezeti, vállalati kapcsolatok erősítése érdekében a kapcsolattartás korábban bevált és új formáinak bevezetésére egyaránt szükség van. A már alkalmazott tevékenységtípusok, mint a nemzetközi konferenciák, gazdasági fórumok, a szakértői megbeszélések, tanácsadó testületek működése, vállalatvezetői fórumok, tájékoztató-felkészítő szemináriumok, az írásban történő kapcsolattartás stb. továbbra is növelik a szövetség hírnevét, és segítik érdekérvényesítő tevékenységét.
A hagyományokhoz híven a vidéki kapcsolatépítés céljából a legfontosabb időszerű témákról előadásokat, fórumokat szervezünk több megyében a vállalatvezetők, helyi döntéshozók részére.
Az időszerű érdekképviseleti témák, bizottsági ülésekről szóló tájékoztatók és egyéb napirenden vagy előkészítés alatt lévő programnak tartalmas tájékoztatókat tesznek lehetővé. Alkalmasak arra is, hogy az adott vállalati kört foglalkoztató gazdálkodási kérdések, gondok is- napirendtől függetlenül – felszínre kerüljenek, és további kezdeményezéseket, esetleges állásfoglalásokat vagy egyéb lépéseket indítsanak el.
Összefoglalva: a kommunikációnak továbbra is ki kell aknázni a nemzetközi találkozók, a fórumok, a megyei regionális rendezvények, a szakmai rendezvények, a miniszteri találkozók adta lehetőségeket.
Tervezett kiemelt programok
- Megyei regionális rendezvények
2000. december Szombathely
2001. tavasz Békéscsaba
2001 ősz Szeged
2001 ősz Fejér Megye
- Gundel-fórumok
2001. február politikusokkal és közgazdászokkal.
2001. május miniszterek és közgazdászok
2001. október politikusok és közgazdászok - Konferencia
2001. ősz Nemzetközi konferencia
Munkaadói szervezetek érdekérvényesítése az EU-ban. (Külföldi munkaadói, gyáriparos szervezetek meghívásával.) - Sajtótájékoztatók
2000. november MGYOSZ-GKI közös sajtótájékoztató a vállalatok helyzetéről készült őszi felmérés eredményeiről.
Állásfoglalások
Aktuális kérdésekben sajtóbeszélgetések.
- Sajtómonitoring, sajtófigyelés
- Magyar Gyáripar
- MGYOSZ Hírlevél a weben
- MGYOSZ prospektus angolul 1000 példányban
- Sajtófigyelés a weben
- Aktuális programok a weben