Beszámoló az MGYOSZ IV. közgyűlése óta végzett tevékenységről


I. Érdekegyeztetés, érdekképviselet

1. Általános gazdasági érdekképviselet
2. Az adórendszerrel kapcsolatos tevékenységünk
3. Európai Uniós csatlakozással összefüggő tevékenységünk
4. Környezetvédelem
5. Közlekedési, vízügyi és hírközlési szabályozással, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos tevékenységünk
6. A Munka Törvénykönyv változásai
7. Bértárgyalások
8. Középszintű munkaügyi kapcsolatok kialakítása
9. Szociálpolitika
10. Munkavédelem
11. Balesetbiztosítás
12. Oktatás, képzés, kutatásfejlesztés

II. Az MGYOSZ nemzetközi tevékenysége

III. Az MGYOSZ Etikai Bizottsága

IV. Szövetségünk pályázati tevékenysége

V. A beszámoló mellékletei

1. Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról
2. Együttműködési megállapodás a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége között
3. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének gazdaságpolitikai javaslatai
4. Az MGYOSZ javaslatai egy elképzelhető Munka Törvénykönyve változtatás esetén, a munkáltatóknak fontos kérdésekről.
5. Javaslatok a Phare program nyitó konferencián való részvételre az MGYOSZ részéről.
6. Országos és szakmai szervezetek, amelyekben az MGYOSZ képviselettel rendelkezik

Bevezetés

Alapításának 100. évfordulóját ünneplő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége tagsága érdekeinek képviseletében ma már nemcsak a legjelentősebb hazai munkaadói érdekképviseletként, de egyúttal korszerű európai lobbiszervezetként is működik.
Szövetségünk elkötelezett az Európai Uniós csatlakozás mielőbbi megvalósításában, ezért lehetőségeinek határai között mindent elkövet annak érdekében, hogy az egységes magyar munkaadói érdekek megjelenjenek a nemzetközi fórumokon. Fontos feladatának tartja a hazai vállalkozások felkészülésének segítését is.
A beszámolási időszakban zajlott le a kormányváltás. Az MGYOSZ immár hagyománynak tekinthetően a parlamenti választások előtt elkészítette gazdaságpolitikai ajánlásait a 2002-ben megalakuló Kormány számára. Érdekképviseleti szervezetként nem tartotta feladatának, hogy komplex gazdaságpolitikai programot dolgozzon ki, ajánlásaiban a vállalkozásokat leginkább érintő területekre fogalmazott meg célokat és javasolt intézkedéseket. Ezek megvalósítását szükségesnek tartja a magyarországi vállalkozások, a magyar gazdaság versenyképességének a javításához, ahhoz, hogy az elkövetkező években is fenntartható legyen a kiegyensúlyozott és dinamikus gazdasági növekedés.
Szövetségünk érdekképviseleti munkáját érintő meghatározó esemény volt az elmúlt hónapokban az országos szintű szociális párbeszéd rendszerének átalakulása. 2002. július 26-án az új Kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek háromoldalú megállapodást kötöttek az érdekegyeztetés megújításáról, az Országos Érdekegyeztető Tanács visszaállításáról, az országos érdekegyeztetésre kerülő témák kibővítéséről a vállalkozások helyzetét befolyásoló gazdaságpolitikai kérdésekkel. Mindez bővíti Szövetségünk gazdasági érdekérvényesítési lehetőségeit, kedvezőbb feltételeket teremt további érdekképviseleti munkánkhoz.
A beszámolási időszakban – annak ellenére, hogy az elmúlt években a társadalmi párbeszéd hatékonysága alacsony szinten mozgott - sikerült megtartanunk tagsági körünket, sőt annak kismértékű növelését értük el. Az általunk képviselt vállalkozások körében tovább nőtt a Magyarországon tevékenykedő multinacionális és nemzetközi hátterű tagok száma is.
Az MGYOSZ jelenleg 62 szakmai és regionális szerveződésű szövetséget és számos közvetlen tagsággal bíró gazdasági társaságot tömörít. A szervezet az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről mintegy 6000 vállalkozást képvisel, ahol mintegy 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak.
Szövetségünknek a munka világában betöltött szerepét jól mutatja, hogy a Magyarországon jelenleg érvényben lévő 17 középszintű kollektív megállapodás mindegyikét az MGYOSZ tagszervezetei kötötték.
A Szövetség hazai és nemzetközi lobbitevékenységét szolgálja széleskörű és egyre bővülő hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünk: kapcsolataink a kormányzati szervekkel, a szakszervezetekkel, külföldi munkaadói szervezetekkel, nemzetközi – elsősorban EU-s – szervezetekkel. Kapcsolatrendszerünk továbbépítését, erősítését tevékenységünk egyik legfontosabb elemeként kezeljük.


I. Érdekegyeztetés, érdekképviselet

Általános gazdasági érdekképviselet

A beszámolási időszak legjelentősebb eseménye, hogy a kormányváltást követően átalakult a szociális párbeszéd rendszere. 2002. július 26-án háromoldalú megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról, az Országos Érdekegyeztető Tanács visszaállításáról. (Ld. 1. sz. melléklet.) A megállapodás-tervezetet észrevételezésre tagszervezeteinknek előzetesen megküldtük.
Az országos szintű érdekegyeztetés legfontosabbnak tekinthető változása, hogy a gazdasági kérdések – adó, költségvetés – visszakerültek az országos szintű érdekegyeztetés témái közé. Ezzel várhatóan bővülnek Szövetségünk gazdasági érdekérvényesítési lehetőségei. A gazdaságpolitikai tárgyalások előkészítésére ismét létrejött a korábban megszüntetett szakértői bizottság, az OÉT Gazdasági Bizottsága.
A makrogazdasági érdekegyeztetés felélesztési szándékának komolyságát jelzi, hogy már az elmúlt két hónapban három alkalommal került sor makrogazdasági kérdések megbeszélésére a Kormány és a szociális partnerek között:

• A pénzügyminiszter tájékoztatást adott a gazdaság helyzetéről, a Kormány által végrehajtani szándékozott gazdaságpolitikai fordulatról.
• A PM államtitkára konzultált a OÉT szakértői bizottságával a „Magyarország uniós csatlakozását megalapozó középtávú gazdaságpolitikai program elemei”-ről.
• Az OÉT alakuló ülésén a Miniszterelnök, a Külügyminiszter, a Munkaügyi miniszter konzultált a szociális partnerekkel a gazdaságpolitika aktuális kérdéseiről, az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatokról, a Kormány követendő foglalkoztatási és jövedelempolitikájáról.

A Kormány szándéka az érdekegyeztetés érdemivé tételére a szaktárcák eddigi tevékenységében is érezhető:

• A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az MGYOSZ ez év júliusában együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében a Minisztérium folyamatosan konzultál az MGYOSZ képviselőivel a foglalkoztatás- és bérpolitikáról, bevonja sz MGYOSZ szakértőit a cégeket érintő jogszabályok és rendeletek előkészítésébe. (Ld. 2. melléklet.)
• Jó kapcsolatokat alakítottunk ki az (átalakult) Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal. 
          A minisztérium felkérésére részt veszünk a készülő befektetés-ösztönzési csomag kidolgozásában.
          Aláírás előtt áll a megállapodás részvételünkről a Gripen ellentételezési programban.
• Jól indulnak a kapcsolatok a többi szaktárcával is. (Ezekkel részletesebben a megfelelő témáknál foglalkozunk.)

A kormányváltás előtt a társadalmi párbeszéd fórumai közül a Gazdasági Tanács 2002-ben egy alkalommal tartott ülést. Napirendjén a gazdaság aktuális helyzetének és várható folyamatainak az értékelése szerepelt. A konzultáción jól érzékelhető különbség volt a kormányzat és a gazdaság szereplőinek helyzetmegítélésében. A munkaadók képviselői több, már az év elején is tapasztalható negatív folyamatra (ipari termelés csökkenése, export ütemének lassulása, a foglalkoztatottság csökkenése) és ezek folytatódásának a veszélyeire hívták fel a figyelmet.
A GT Stratégiai Bizottsága ugyancsak egy, a GT fenti ülését előkészítő szakértői megbeszélést tartott, amelyen a helyzetértékelésben meglévő véleménykülönbségek még élesebben fogalmazódtak meg.

Mivel a kormányváltás előtt a társadalmi párbeszéd országos fórumain gazdaságpolitikai kérdésekről érdekegyeztető tárgyalások nem, csak konzultációs megbeszélések folytak, a gazdasági érdekképviseleti feladatunkat közvetlenül a Gazdasági Minisztériummal folytatott megbeszéléseken, írásos javaslatainkkal igyekeztünk ellátni.

- Az MGYOSZ elnöksége és a gazdasági miniszter találkozóján több téma kutatását javasoltuk a miniszternek. Ezek közül három téma szerepelt a Minisztérium ez évi pályázati kiírásán. Mindhárom témára elkészítettük és meg is nyertük a pályázatot. Ezek a következők: 
   1.„A multinacionális cégek magyarországi gazdasági közérzetének javítását szolgáló eszközök kidolgozása” 
   2.„Javaslat a Magyar Venture Capital Alap létrehozására többségi magyar magántőke bevonásával, kisebbségi állami tőke, illetve garancia-hozzájárulással. A komparatív előnyökkel rendelkező magyarországi beruházások finanszírozása"
  3. „A versenyképes hazai vállalkozások fejlesztését szolgáló pénzügyi támogatási eszköztárnak a szükséges állami garanciális elemekkel történő bővítése”
A pályázati témák kidolgozása – szakmai szövetségek, kutatók bevonásával – folyamatban van. A munka eredményei, a készülő javaslatok szövetségünk munkájában hosszabb távon is hasznosíthatóak lesznek.

- Több konkrét témában tárgyaltunk, illetve adtunk át a Minisztériumnak írásos javaslatokat:
        javaslat az ISO-rendszer bevezetésének fokozott támogatására a kis- és középvállalkozásoknál;
        javaslat a Gripen ellentételezési programban történő együttműködésre;
        javaslat a szakmai szövetségek anyagi támogatására.

A kormányváltással egyidejűleg az MGYOSZ a gazdaságpolitika 12 területére fogalmazott meg elvárásokat az új kormánnyal szemben. Az anyagot a választásokat követően átadtuk a miniszterelnöknek és kinevezésük után több miniszternek is. (Ld. 3. melléklet)

Az új Kormány programjáról, az azzal kapcsolatos javaslatokról véleményt kértünk tagszervezeteinktől. A beérkezett – sajnos kis számú – vélemény összesítése jelenleg folyik.

Az adórendszerrel kapcsolatos tevékenységünk

1. Az új kormány programjában jelentős teret kapott a vállalkozói terhek csökkentése. (egyösszegű egészségügyi hozzájárulás eltörlése, SZJA sávhatárok és kulcsok csökkentése, egységes vállalkozói adó bevezetése stb.) A program az adórendszer átalakítása során kiemelten kezeli a versenyképesség szempontjait. Ezekkel a célkitűzésekkel egyetértünk és támogatjuk megvalósításukat.
   
2. A Parlament az adócsökkentés első lépéseként elfogadta a -minimálbér adójóváírással történő adómentessé tételét. Ez a lépés, jóllehet a vállalkozók terheit közvetlenül nem csökkenti, de a bruttó és nettó bérek közötti „olló” záródása munkaadói szempontból is kedvező. A minimálbér adómentessé tételét az MGYOSZ már 2000. év őszén, a minimálbér emelés kapcsán, az emelés alternatívájaként felvetette.
   
3. A kormányprogram célkitűzéseinek gyakorlatba történő átültetése után tudjuk majd megítélni, hogy ténylegesen csökkennek-e a vállalkozói terhek (pl. milyen fokozatokban szüntetik meg az egészségügyi hozzájárulást és ennek alternatívájaként nem emelkedik-e más teher, pl. balesetbiztosítás bevezetése).
   

Európai Uniós csatlakozással összefüggő tevékenységünk

1.        Az MGYOSZ a csatlakozási tárgyalások kezdetétől részt vett a magyar gazdaság ágazati mélységig terjedő helyzetfelmérésében. Az ország EU csatlakozását szövetségünk támogatta és változatlanul támogatja, mivel más, a gazdasági fejlődést elősegítő alternatíva nem létezik. Véleményünk szerint Magyarország helye az első körben csatlakozó országok között van.
2.        Az MGYOSZ mindazokkal a hazai (Parlament EU Integrációs Bizottsága, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága, a szociális partnereket tömörítő Integrációs Tanács, NGO-k, stb.), és külföldi szervezetekkel, amelyek az EU gazdaságpolitikáját érintő témákkal foglalkoznak, fenntartja és ápolja kapcsolatait. Minden fórumot felhasználunk véleményünk nyilvánosságra hozására.
3.        Tovább folytatjuk munkánkat az EU projektekben. Ennek keretében
részt veszünk a GM által indított "A mikro-, kis- és középvállalkozások EU integrációs felkészítésének koordinációs tevékenységé"-ben.
Folytatjuk munkánkat a Gazdasági Minisztérium által menedzselt és dán szakértők által vezetett PHARE projektben is, ami a magyar gazdaság munkaügyi kapcsolatainak fejlesztését szolgálja a szociális párbeszédben résztvevő ágazati bizottságok kialakításával.
4.        Szövetségünk folyamatosan szélesíti és erősíti kapcsolatait a munkaadói érdekeket képviselő nemzetközi szervezetekkel és az európai szintű munkaadói szervezettel, a UNICE-vel. Tagságunk révén számos, EU szinten napirenden levő kérdésben, vitában, szabályozandó témakörben az európai munkaadók véleményét kifejtő anyagokat kapunk. Tagságunk felkészítése során ezeket is felhasználjuk.
5.        Állandó brüsszeli képviselőnk első kézből származó európai uniós információkat közvetít, támogatja tagszervezeteink uniós és UNICE-beli kapcsolatait és segítséget nyújt nekik az őket érintő szakmai ügyekben.
6.        Szövetségünk alelnöke részt vesz az EU-Hungary Joint Committee (EU-Magyarország Vegyesbizottság) munkájában, a munkaadók képviseletében. A vegyesbizottság sorra egyezteti a főtárgyalások témáit és egyfajta kontrollt biztosít az egyeztetésekhez a szociális partnerek részéről.
7.        Ha az Európai Integrációs Tanács szervezete fennmarad, továbbra is képviselni kívánjuk az MGYOSZ-t és résztveszünk munkájában.
8.        Az EU-s ismeretek bővítése a csatlakozás közeledtével elengedhetetlenné válik, ezért a tagság és az apparátus köréből többen részt vesznek „A szociális partnerek felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra” programban, ahol megismerkedhetnek az Unió munkaügyi szabályozásával, a szociális párbeszéd rendszerével, foglalkoztatáspolitikával és az Európai Szociális Alap pályázati lehetőségeivel. A program továbbfejlesztésére kuratóriumi képviselőnk révén befolyást gyakorolunk.
9.        Európai Uniós információk megszerzését szolgálják az uniós témaköröket felölelő konferenciák és szemináriumok.

Környezetvédelem

Szervezetünk a beszámolási időszakban a korábbi évek gyakorlatának megfelelően aktív részt vállalt a környezetvédelmi problémák csökkentésében.
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértői közreműködnek:

• az Országos Környezetvédelmi Tanács,
• a Környezetvédelmi Termékdíj Tárcaközi Bizottság:
• Csomagolóanyag Környezetvédelmi Termékdíj Bizottság,
• a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottság,
• a Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottság,
• a KöM Hulladékértékelő Bizottság,
• az ICC Hungary Nemzeti Biz. Környezetvédelmi és Biztosítási Szakbiz.
• a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság,
• a KöM Környezetünkért Díj Bizottság,
• a KöM Fejezeti Monitoring Bizottság,
• a KöM Környezetvédelmi Kutatás - Fejlesztési Bizottság,
• a KöM PRTR Bizottság munkájában.

A megvitatásra kerülő előterjesztésektől függően képviselőink részt vesznek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ülésein is.

Az MGYOSZ kiemelten fontosnak és szükségesnek tartja a Környezetvédelmi Minisztérium vezetésével és munkatársaival évek folyamán kialakult együttműködés ápolását és fejlesztését, így erre való tekintettel találkozót kezdeményezett az új miniszter asszonnyal.
A megbeszélésen a környezetvédelmi területért és az európai jogharmonizációért felelős alelnökök, valamint a Környezetvédelmi Bizottság titkára vett részt.
A miniszter jelentősnek ítélte a minisztérium és a MGYOSZ együttműködését. A korábbi együttműködési megállapodást illetően kezdeményezte, hogy annak aktualizálására kerüljön sor. Javasolta, hogy megfelelő nyilvánossággal, ünnepélyes formában és a közeljövőben kerüljön sor az aláírásra.

Az eltelt időszakban 28 rendelet és törvény tervezete került a bizottság szakértői elé, ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak:

1. Kezdeményeztük a KöM vezetésénél a felszín alatti víz és földtani közeg állapotát érintő új jogi szabályok, valamint adatlapok átdolgozását.
   
2. Vízszennyező források kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól és a „használt és szennyvizek kibocsátásának mérési, ellenőrzési és adatszolgáltatási szabályairól, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól” készült miniszteri rendeletek tervezete.
   
3. Előterjesztés a Kormány részére a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.
   
4. A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról készült kormány-előterjesztés tervezete.
   
5. A hulladékjegyzékről szóló 16/2001. (VII.18) KöM rendelet módosításáról készített előterjesztés tervezete.
   
6. A „hulladékok külföldről történő behozatalának, az országból történő kivitelének és az ország területén történő átszállításának részletes szabályairól” készített előterjesztés tervezete.
   
7. Az EMAS és az IPPC összehangolása tárgyában az Európa Bizottság által készített anyag véleményezése.
   
8. BAT REF dokumentumok lektorálása.
   
9. A környezetvédelmi és természetvédelmi biztosítékadási kötelezettség szabályairól készült korm. rendelet tervezete.
   
10. „Kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályairól” készített előterjesztés tervezete.
    

A Környezetvédelmi Minisztériummal a kiegyensúlyozott kapcsolat és együttműködés érdekében rendszeres vezetői szintű találkozókat szerveztünk, melyek az alábbiak:

1. Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság tagjai közreműködésével kerekasztal megbeszélés a környezetvédelmi miniszterrel a környezetvédelmi szabályozási tevékenység során egyre szükségesebbé váló belső harmonizációs elképzelésekről és a csomagolási hulladékról szóló Korm. rendelet, valamint a vele összefüggő egyéb (hulladékbírság, hulladék export-import szabályozás, termékdíj tvr. módosítása) jogszabálytervezetek összhangjáról a működőképes gyakorlati alkalmazás érdekében.
   
2. Megbeszélés a KVM helyettes államtitkárával a környezetvédelmi harmonizációs feladatok és a csatlakozási tárgyalások kérdéskörében, valamint a visegrádi környezetvédelmi miniszterek találkozója alkalmából szervezett üzleti fórum tárgyában.
   
3. Megbeszélés a környezetvédelmi miniszterrel az MGYOSZ két alelnöke jelenlétében. Téma: a KVM és az MGYOSZ együttműködésének tartalma, formája (pl. rendszeres vezetői találkozások, pályázatok elbírálásában részvétel stb.), különös tekintettel a felgyorsuló EU jogharmonizációs szabályozási elképzelésekre (hulladékos jogszabály vhr-k, hulladékszállítás, biztosítékadás, stb. készítése)
   

Rendezvények:

Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága az Országos Környezetvédelmi Tanács Üzleti képviselőinek, tagjainak részvételével kerekasztal megbeszéléseket szervezett:

1) Megbeszélés a KGI KVI IPPC osztályvezetőjével az osztály feladatairól, tevékenységéről, céljáról, valamint (tekintettel az elfogadott Kormány- rendeletben foglaltak végrehajtására) az együttműködés elképzeléseiről a gazdaság képviseletében szakértői munkába bekapcsolódó szakemberekkel szemben támasztott elvárásokról, elvekről.

2.) Az egységes környezethasználati engedélyezési rendszer kiépítésével összefüggésben az iparági szintű BAT-al kapcsolatos EU szintű információcsere intézményeinek megismerése. MGYOSZ szakértők delegálása a hulladékégetés, öntödék, vágóhidak és állati melléktermékek, valamint a mobil telekommunikáció területén alakuló illetve már megalakult munkacsoportokba.

3.) Kezdeményeztük a KöM-nél a felszín alatti víz és földtani közeg állapotát érintő új jogi szabályok, valamint adatlapok anomáliáinak rendezését.
Levelünkben rávilágítottunk a 33/2000. (III.12.) kormányrendelet azon pontjaira amely más jogszabályokban és a gyakorlatban teljesíthetetlen elvárást jelent.

4.) Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága vendégül látta a környezetvédelmi minisztert.

5.) Kerekasztal megbeszélést szerveztünk a „fenntartható fejlődés” témájában.
Vitaindító előadást tartottak a KöM Fenntartható Fejlődés Bizottság, az Ökológiai Intézet és a Chinoin Rt. Sanofi-Synthelabo Group képviselői.

6.) 2002. február 25-én a Környezetvédelmi Minisztériumban került sor a norvég-magyar szemináriumra a „privát szektor környezeti beruházásainak monitoringjáról”.
A rendezvény célja volt: egyes direktíva-specifikus, nagy beruházást igénylő közösségi jogszabályok (veszélyes hulladékkezelés, nagy tüzelőberendezések, IPPC, Seveso direktíva) országos és helyi szintű végrehajtására vonatkozó norvég tapasztalatok megismerése és összevetése a magyar gyakorlattal.
A nemzetgazdaságot érintő kérdésekre tekintettel bizottságunk szakértői aktívan közreműködtek a fórum munkájában.

7) „Együttműködés ipari eredetű szennyezések megelőzésében és ellenőrzésében” címmel az ÖKO Rt. műhelymegbeszélést szervezett, melyet a holland és a magyar környezetvédelmi minisztérium is támogatott.
Vitaindító előadást tartott a KöM Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály vezetője, a Holland Környezetvédelmi Minisztérium képviselője és az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság titkára.
A műhelymegbeszélés során élénk vita alakult ki a Hollandiában gyakorlatban bevált önkéntes megállapodások rendszere hazai bevezethetőségének kérdésében. Az MGYOSZ képviselője előadásában fontosnak ítélte e gyakorlat jogi háttere feltételeinek biztosítását, tekintettel az európai harmonizációs követelmények teljesítésére és a felügyelőségék leterheltségére. Kiemelte a jogszabályok belső harmonizálásának szükségességét és az adatszolgáltatási rendszer ésszerűsítését.

Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság munkájának elismertségét az alábbiak igazolják:

• A GM a Tárcaközi Bizottságokban képviselt állásfoglalásait az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértőinek véleményére, észrevételeire és javaslataira alapozva alakítja ki.
• Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága a jogszabály tervezetekkel kapcsolatban kialakított véleményét rendszeresen eljuttatja a Gazdasági Minisztérium érintett munkatársaihoz, valamint a fontosabb témák tárgyában tartandó egyeztetésekre –az együttgondolkodás érdekében- meghívja a GM érintett munkatársait.
• A KöM munkatársaival és vezetőivel kialakult jó együttműködésnek köszönhetően több esetben a szakmai koncepciók kidolgozása megkezdésekor konzultációt, egyeztetést folytat az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértőivel.

Elért eredmények:

• A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottsága új szervezetében az MGYOSZ alelnöke mint az OKT társelnöke (szavazati joggal), valamint az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága titkára állandó meghívott szakértőként működik közre.

Az év folyamán hatásvizsgálatok készítése témakörében 7db pályázatot nyújtottunk be a KöM megkeresésére. A pályázatokhoz külön-külön munkacsoportokat szerveztünk.


Konferenciák:

1.) 2002. március 21–én a visegrádi országok környezetvédelmi miniszteri találkozójához kapcsolódóan „A környezetvédelmi szabályozás fejlődése vállalkozói szempontból” címmel (a felszín-alatti vizek, fenntartható fejlődés valamint a hulladékos jogszabályok végrehajtása témakörében) 5 ország (Cseh-, Horvát-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia) vállalatainak részvételével az Esztergomi Vármúzeum lovagtermében a KöM felkérésére Üzleti Fórumot szerveztünk.
A fórum alkalmával az öt miniszter fenti témákhoz kapcsolódó előadása után vállalati hozzászólások és aktuális környezetvédelmi szakmai előadások hangzottak el. Olyan szakmai előadások, melyeknek tárgya mind az öt visegrádi országot érintette.

2.) 2002. április 11-én „Magyarország hosszútávú jövője a fenntartható fejlődés jegyében” címmel rendezett konferenciát a Fenntartható Fejlődés Bizottság, az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége. A Magyar Tudományos Akadémián tartott esemény záróakkordja volt egy vitafórum-sorozatnak, melynek során a hazai érdekképviseleti csoportok (tudósok, nők, üzleti élet, MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság, környezetvédő szervezetek, államigazgatásban dolgozók, önkormányzatok) képviselői mondhatták el gondolataikat, észrevételeiket a fenntartható fejlődés témakörében, kitérve az idén Johannesburgban rendezendő világtalálkozó és az EU-stratégia hazai alkalmazására való felkészülés kérdéseire is.
Az üzleti élet képviseletében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szólalt fel. Véleménye szerint korunk legfontosabb mozgatóereje a fenntartható fejlődés, melyhez a feltételeket a gazdasági növekedés szolgáltatja, mivel ez képes a környezetvédelmi kihívások megoldásának biztosítására. A vállalkozások kezdeményezőkészsége meghatározó, hiszen enélkül a környezetvédelmi feladatoknak nem lehet megfelelni, mivel a szükséges erőforrások birtokosa a gazdaság. A fenntartható fejlődés tehát olyan gazdasági szükségletkielégítés, mely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek saját igényeinek kielégítését.


Közlekedési, vízügyi és hírközlési szabályozással, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos tevékenységünk

A közlekedési, vízügyi és hírközlési szabályozás területén az előző évek gyakorlatához hasonlóan az MGYOSZ részt vesz a KöViM által szervezett Tárcaközi Bizottságok munkájában.

Az eltelt időszak alatt 31 rendelet és törvénytervezet véleményezésében vettünk részt.
A legjelentősebbek az alábbiak:

1. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT. rendelet módosítását tartalmazó kormányrendelet tervezetéről, valamint az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló új miniszteri rendelet tervezet.
   
2. A „nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról” szóló előterjesztés tervezete.
   
3. „A közúti járművek, valamint az azokba szerelhető és/vagy azokon használható tartozékok és alkatrészek műszaki világ-előírásainak kidolgozásáról szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről” készült előterjesztés tervezete.
   
4. A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő vízi kombinált (Ro-Ro) termináljának vámúttá nyilvánításáról szóló KöViM előterjesztés tervezete.
   
5. Az „M3 autópálya határtérségi nyomvonala és a magyar-ukrán határon kijelölendő határmetszéspont meghatározásáról” c. előterjesztés.
   
6. A Vasutak Együttműködési Szervezete (OSzZsD) 2002. június 11-14. között Vilniusban (Litvánia) megrendezésre kerülő miniszteri értekezlet XXX. ülésszakán való magyar részvételről és az OSzZsD alapszabályának aláírásáról készített előterjesztés.
   
7. A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) kihirdetéséről készült előterjesztés.
   

Elért eredmények:

- a KöViM TKB, valamint a konzultatív egyeztető fórumok elismert tagja az MGYOSZ.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás üzletág vonatkozásában az üzletágat szabályozó 58/1991. törvény alapján működik az un. Gépjármű Felelősségbiztosítási Bizottság. A Bizottság Biztosítotti Oldalának szervezését, titkári feladatait megalakulásától kezdve a Magyar Gazdasági Kamara, az MMSZ, majd a jogutódként megalakult MGYOSZ látja el. A bizottság üléseit az eredményelszámolás és a díjkalkuláció kidolgozása idején, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozása, átdolgozása során tartja.

A Biztosítotti Oldal feladata a gazdasági szervezetek érdekvédelme mellett a közúton közlekedők, gépjárművet üzemeltető jogi és természetes személyek érdekének képviselete.

A Biztosítotti Oldal az év folyamán az előző évekhez hasonlóan kezdeményezte a biztosítóintézetek által nyilvántartott közel 300 ezer "kötelezőt" nemfizetők körének csökkentése érdekében:

- a fokozott közúti ellenőrzések során a díjfizetés tényének ellenőrzését,
- megfelelő ORFK gépjármű és motorkerékpár nyilvántartási-ellenőrzési rendszer kialakítását és biztosítóintézeti nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását, a meglevő adatok aktualizálását,
- a biztosítási díjat nem fizetők körének szigorú szankcionálását,
- a személygépkocsikon a "matrica" ellenőrző rendszer bevezetését,
- a bónus-malus rendszer kiterjesztését a tehergépjárművek körére.

Az év folyamán a bizottság a liberalizált piac körülményeit is figyelembevevő „a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról” szóló törvény kialakításán dolgozott.
A Gépjármű - Felelősségbiztosítási Bizottság Biztosítotti Képviseleti Csoportja MGYOSZ-nál tartott ülésén a kötelező gépjármű felelősségbiztosításáról készült kormányrendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó előterjesztés tervezete tárgyában alakította ki állásfoglalását.

A Munka Törvénykönyv változásai

A vállalkozások, cégek működését alapvetően meghatározza a munka világának jogi szabályozása. Az MGYOSZ képviselőinek és szakértőinek az elmúlt évben ezért több aspektusból kellett foglalkoznia a Munka Törvénykönyvének változásával.

1. A Munka Törvénykönyve 2001. májusában alapvető változásokon ment keresztül. A törvénymódosítás teljes körű életbeléptetése november hónapban következett be. 2001-ben az MGYOSZ több felkészítő konferenciát tartott a vállalati szakemberek tájékoztatására.
   A jogalkalmazás problémái csak a 2002. évre váltak nyilvánvalóvá, ezért a gyakorlati alkalmazás kérdéseiről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége az Országos Kereskedelmi Szövetséggel közösen, áprilisban vitafórumot rendezett. A vállalati szakembereknek módjuk volt a jogalkotóval, vagyis a Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjével, és a munkajog reprezentánsával eszmecserét folytatni. A konferenciának nagy sikere volt.
   Mint ismeretes, a cégek mindennapi munkájához segítséget nyújtott az elmúlt évben megjelent kézikönyvünk, amely munkaadói értelmezéssel kiegészítve egységes szerkezetben jelent meg a 2001. évi Munka Törvénykönyv módosításáról. Továbbfejlesztve az információnyújtás lehetőségét, a KJK-KERSZÖV Kft-vel közösen CD-n is megjelentettük a munkajog „munkaadói értelmezéssel 2002” kiadványunkat. A kiadvány –hiánypótló jelleggel- az összes munkajogi szabályt és előírást tartalmazza, segítséget adva ezzel elsősorban a munkáltatóknak.
   
2. Az új Kormány megalakulásának időpontjában, önálló képviselői indítványként MSZP-s képviselői csoport javaslatot tett a Munka Törvénykönyvének módosítására.
   A javaslat több ponton hátrányosan érinti a munkáltatókat, ezért az MGYOSZ – a munkaadói oldal többi tagja véleményével egyezően - véleményezte a Parlament előtt lévő módosító javaslatokat, és azt továbbította a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek.
   Az írásos vélemény megküldésén túlmenően több találkozóra került sor az MGYOSZ elnöke, alelnöke, főtitkára és a miniszter, valamint a minisztérium politikai államtitkára között. Szakértői szinten is kísérletet tettünk a törvénymódosítás „finomítására”, csekély eredménnyel. A sikertelenség láttán az MGYOSZ június közepén sajtótájékoztatót tartott, és felhívta a figyelmet azokra a kérdésekre, melyek parlamenti elfogadása aránytalanul nehezíti a munkaadók helyzetét.
   A Parlament kevés módosítással elfogadta az önálló képviselői indítványt. Az MGYOSZ összeállította azokat a javaslatait, amelyeket a Munka Törvénykönyvének módosításai során képviselni akar. (Lásd 4. melléklet)
   

A Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát segíti, hogy a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tudományos ünnepi szakmai konferenciát tervez az alapjaiban módosított Munka Törvénykönyve 10 éves fennállása alkalmából. Az előadók sorában a munkajog világszerte elismert külföldi művelői, az Európai Unió illetékes bizottságának főmunkatársa, a törvényt alkotó vezető közigazgatási szakemberek, munkaadói szövetségek és a szakszervezetek képviselői, továbbá munkaügyi bírák, ügyvédek, a hazai tudományos élet reprezentánsai vesznek részt.
A konferencia megtartásában, szervezésében, és alelnöki szinten előadóként az MGYOSZ is aktív részvételt vállalt.

Szűk körű szakértői bizottság – amelyben az MGYOSZ szakértője is részt vesz - foglalkozik a munkaügyi viták elvi, gyakorlati probléma-rendszerének kérdéseivel.

A Munka Törvénykönyve önálló részben szabályozza a munkaügyi vitákra vonatkozó főbb kérdéseket. Az egyes jogintézményekre vonatkozó rendelkezések számos speciális anyagi jogi és eljárási szabállyal egészítik ki a törvényt. A szabályozásnak ez a módja a munkaügyi viták egy olyan bonyolult rendszerét alakította ki, amely a jogalkalmazás során rendszeresen értelmezési kérdéseket vet fel.
A bizottság jelenleg az információgyűjtés szakaszában van, megoldási javaslat még nem született.

Bértárgyalások

A bértárgyalásoknak alapvetően két fő ága van. Egyrészt az országos minimálbérben történő megállapodás, másrészt a versenyszférára vonatkozóan a keresetek növelésére teendő ajánlás kialakítása.
Mindkét kérdésben a tárgyalások a 2001. évben már megkezdődtek, de befejezésük áthúzódott 2002.-re.

1. Az Országos Munkaügyi Tanács több menetben tárgyalta a 2002. évi minimálbér emelésének lehetőségét. A tárgyalásokon a munkaadói és munkavállalói oldal különböző javaslatokat tett. Végül a tárgyalások a kölcsönös kompromisszumok hatására eredménnyel zárultak. Ennek megfelelően a munkabér legkisebb összege 2002. év január elsejei hatállyal a gazdaságban egységesen 50.000 Ft havonta, a teljes munkaidő, a teljesítménybér százszázalékos teljesítése esetén a havibérben foglalkoztatottak számára. A megállapodást az MGYOSZ részéről alapos szakmai felkészülési folyamat előzte meg. Ennek során a szakmai szövetségek és a tagvállalatok kinyilvánították azon véleményüket, hogy az 50 ezer forint csak abban az esetben fogadható el, ha a magas élőmunka igényű vállalkozások megfelelő támogatásban részesülnek.
   Az érvek figyelembevételével a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete elfogadta, hogy a magas élőmunka igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatásához munkaerőpiaci program indítására van szükség, a normatívitás és rászorultság elvének figyelembevételével. A kompenzációra a Munkaerőpiaci Alapból 15 milliárd forint került elkülönítésre. Ezen felül rendelkezésre áll a munkahelymegőrzési támogatási forma, ami mint új aktív eszköz, további mintegy 4 milliárd forint támogatást jelent.
   Tapasztalataink szerint a minimálbér drasztikus emelése a versenyszféra azon ágazatait, vállalkozásait hozta kényszerhelyzetbe, ahol az átlagkereset szintje erősen a nemzetgazdasági szint alatt van (könnyűipar, vendéglátás, kiskereskedelem, stb.). Ezekben az ágazatokban a kereseti hierarchia visszaállítása, a megjelenő feszültségek feloldása idő és költségigényes. A lehetséges kompenzáció csak a minimálbér „ráállására” ad segítséget.
           
   A kompenzációt pályázat útján lehetett elnyerni, ami vissza nem térítendő, egy összegben folyósított támogatásnak minősül. Az MGYOSZ a honlapján, a hivatalos közzétételt megelőzve segítette a vállalakozásokat a megfelelő információval.
   A 2002. évi pályázati lehetőség lényeges eltérése az előző évhez képest, egyrészt abban rejlett, hogy a pályázható összeg mértéke sokszorosa az előző évinek. Másrészt bővült a pályázatba bevonhatók köre, nincs területi prioritás, a belföldi székhelyű vállalkozások valamennyi megyében, illetve a fővárosban pályázhattak.
   A pályázatban elnyerhető összeg nem biztosítja teljes egészében a többletköltséget, mert a Gazdasági Minisztérium által kidolgozott módszer ezt nem teszi lehetővé. Ennek ellenére a pályázati kiírás feltételeinek a meghatározásában dominált az MGYOSZ javaslata, amely szerint előnyt kell, hogy évezzenek a 20 fő feletti vállalkozások abban az esetben, ha magas az élőmunka igényességük és alacsony az átlagkereseti szintjük.
   Több mint 42 ezer pályázat érkezett, melyből 41 ezer feletti elfogadást nyert, 18 milliárdot meghaladó igénnyel. A 20 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások több mint 2600 sikeres pályázatot nyújtottak be a munkaügyi központokba, támogatási igényük, közel 9 milliárd forint. A támogatással érintetett létszám 354 ezer fő, ennek több mint 60 %-át a 20 fő feletti cégek igénye jelentette.
   Tekintettel arra, hogy a beérkezett összeg meghaladja a 15 milliárd forintot, ezért a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete - véleményünk megkérdezésével- megfelelő arányokat határozott meg.
   
2. A keresetek 2002. évre ajánlható mértékét nagyban befolyásolta a minimálbér 2001- 2002 évi kiemelt mértékű növelése, az infláció várható alakulása, a vállalkozások gazdasági helyzete. Mindezek figyelembe vételével az Országos Munkaügyi Tanács megállapodott abban, hogy a 2002. évre 8-10,5 százalékos átlagkereset-növelési mértéket ajánl a versenyszférában. Az ajánlás megfelelt az MGYOSZ szakmai szövetségei és tagvállalatai által kialakított mértéknek.
   
   

Középszintű munkaügyi kapcsolatok kialakítása

Elkészültek az ágazati tényfeltáró tanulmányok, melyek a PHARE projekt keretében létrejött „Az autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” című program megvalósítását segítik elő.
Az MGYOSZ 6 ágazatban (könnyűipar, vegyipar, gépipar, kohászat, élelmiszeripar, vízellátás és helyi közüzemi szolgáltatás) volt felelőse az összefoglaló tanulmányok elkészítésének, de a többi ágazatban is – amelyekért más munkaadói szervezetek voltak a felelősök - kifejthették véleményüket szakmai szövetségeink.
A tényfeltáró tanulmányokban ágazatonként pontosan meghatározták a különböző szakmák struktúráját. A szociális párbeszéd helyzetének ismertetésén túlmenően részletes elemzést készítettek az MGYOSZ-hoz tartozó szakmai szövetségek vezetői az ágazat gazdasági helyzetéről, az EU-csatlakozásban való érintettségéről.
A tényfeltáró tanulmányok leadását követően nem indult meg a tervezett program, mert a magyar kormánynak kötelezettséget kellett volna vállalnia arra, hogy a projekt időtartamának lejárta után fedezi az un. Paritásos Bizottságok felállásának és működési költségeinek egy részét.
A kormányváltással egyidejűleg megtörtént "Az autonóm társadalmi párbeszéd" c. PHARE program aláírása, amely egyúttal azt is jelenti, hogy minden akadály elhárult annak megindulása elől. A projekt csúszása miatt a dán konzorcium fel kívánja gyorsítani az előkészületi munkálatokat, így 2002. végére sűrűsödnek a feladatok.
A legjelentősebb feladat a középszintű párbeszéd intézményi alapjának megteremtése, az ún. ágazati párbeszéd bizottságok felállítása. Az MGYOSZ képviselője részese az országos Operativ Bizottság szűk körű irányító testületének, amely szervezi e feladat végrehajtását.
Jelenleg aktuális feladat a programban szereplő nyitókonferencia megszervezése, amelyre az ágazatok képviselői is meghívást kapnak. A szakmai szövetségektől úgy kértük a jelölést, hogy lehetőleg azok a személyek kerüljenek kiválasztásra ágazatonként (szakmánként), akikre a felállítandó ágazati bizottságok munkájában is számítanak. (Az MGYOSZ jelölőiről ld. 5. melléklet.)

A középszintű munkaügyi kapcsolatok egyik fontos tényezője a kollektív szerződések megléte.
A kollektív szerződések regisztrációja az Európai Unió mindegyik tagállamában ismert, tapasztalataik felhasználásával alakult ki a magyar nyilvántartási rendszer.
A versenyszférában több mint egy millió foglalkoztatott dolgozik olyan munkahelyen, ahol érvényben lévő kollektív szerződés van. Ezt az értékelést kevés kivétellel az MGYOSZ érdekeltségi körébe tartozónak lehet minősíteni.
A hatályos kollektív szerződések háromnegyede munkahelyi szintű megállapodásnak minősül, azaz egy munkáltatóra vonatkozik.
Szakmai szintű, munkaadói érdekképviseletek által kötött kollektív szerződés 17 területen van, több mint 170 ezer munkavállalóra vonatkozóan. Az előző évekhez képest kis mérvű növekedés tapasztalható. Kiterjesztett kollektív szerződés 3 szakmában van. (sütőipar, villamosenergia ipar, idegenforgalom)
A kollektív szerződéskötés és nyilvántartás munkaadói tapasztalatait, a munkáltatók érdekeltségét, szakértőnk Németországban (Szászország) és Franciaországban tanulmányozta.

Szociálpolitika

Az Európai Szociális Karta első Országjelentésének elkészítése – a szociális partnereken kívül álló okok miatt – jelentős módosulásokat és bizonyos mértékű késedelmet szenvedett.
A 2001. nyarán meghozott kormányzati döntés alapján Magyarország – ellentétben a Európa Tanács Szociális Bizottságának ajánlásával – csak a már ratifikált cikkelyekre és számozott bekezdésekre vonatkozó válaszokat adta meg.
Az országjelentés elkészítése során az OMT munkaadói oldala számos konkrét észrevételt tett, amelyeket a szerkesztők maradéktalanul elfogadtak és az elkészült anyagba beépítettek.
Ezzel szemben a munkavállalói oldal az Országjelentés vitája során részben új igényekkel lépett fel, amelyek az eljárási rend miatt nem voltak figyelembe vehetők. Emiatt a munkavállalói oldal az OMT plenáris ülésén az Országjelentést nem fogadta el és álláspontjuk különvéleményként kerül csatolásra.
Az Európai Szociális Karta Tárcaközi Bizottság további feladatait a ratifikációs folyamat folytatása jelenti.
Munkavédelem

A MGYOSZ 2000. évi közgyűlésén kapott felhatalmazás szerint megoldódott a rákkeltő anyagokról szóló hatályos jogszabály gyakorlati ellentmondásainak feloldása.
Az érintett szakmai szövetségek bevonásával kiadásra kész a hatályos egészségügyi miniszteri rendelet módosítása, amelynek során a jogalkotó a munkaadói oldal valamennyi észrevételét figyelembe vette .
A jogszabálymódosítás eredményeként a faiparban és a vegyiparban megszűnnek azok a gyakorlati akadályok, amelyek az ellentmondásos hazai jogalkotás miatt jelentősen megnövelték az önköltséget anélkül, hogy a munkabiztonsági helyzetet érdemben javították volna.

A Munkavédelem Országos Programjának végrehajtására Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság jött létre, amelynek állandó meghívott tagjai a szociális partnerek képviselői is.
A Munkavédelmi Bizottság vonatkozó ülésén úgy döntött, hogy a Tárcaközi Bizottság tagjaiként a munkáltatói és munkavállalói oldal ügyvivőit jelöli.
Kormányhatározat alapján ez a Bizottság jogosult összehangolni a balesetbiztosítási ágazat előkészítésével kapcsolatos teendőket is.
A Tárcaközi Bizottság ügyrendje alapján a program kiemelt feladataihoz szakmai albizottságokat hozott létre, amelyekbe a szociális partnerek 2-2 fő szakértő delegálására is lehetőséget kaptak.
Ennek megfelelően a Munkavédelmi Bizottság munkaadói ügyvivője a területen jelenleg is működő szakértőket és képviselőket az albizottságokba delegálta.
A szakmai munka és kapcsolattartás rendjét az érintettek alakítják ki.


Balesetbiztosítás

A Munkavédelem Országos Programjának kiemelten fontos kérdése a harmadik, un. balesetbiztosítási ágazat létrehozása.
A balesetbiztosítás célja kettős: a munkáltató közvetlen anyagi ösztönzésének eszköze a munkakörülmények állandó és folyamatos javításával a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok csökkentése vagy megszüntetése érdekében;
Egyidejűleg az ellátásra jogosult munkavállalók teljes körű kárpótlása és rehabilitációja azért, hogy az időlegesen vagy véglegesen megváltozott munkaképességükkel is képesek legyenek társadalmilag hasznos tevékenységeket végezni, ezzel ne növekedjen az aktív korú ellátottak száma.
A balesetbiztosítás lényege: a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények kialakításában és fenntartásában fennálló feltétel nélküli és korlátlan felelőssége alapján minden, a munkavégzéssel összefüggő baleset vagy foglalkozási megbetegedés kapcsán a jogosult teljes körű (természetbeni és pénzbeni) ellátása, ideértve a foglalkozási rehabilitációt is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaképessége ideiglenesen vagy véglegesen megváltozik.
Fontos cél emellett a munkavégzéssel összefüggő balesetek és/vagy foglalkozási megbetegedések megelőzése a munkahelyi kockázatok csökkentésével vagy megszüntetésével.

A munkahelyi kockázatok folyamatos felmérése és kezelése több, mint egy évtizede általános európai gyakorlat azért, mert 1989 óta hatályban van a 89/391/EK irányelv „a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását szorgalmazó intézkedések bevezetéséről”.
Az irányelv részletezi a munkahelyi kockázatokat, azok kezelésének és monitorozásának, valamint csökkentésének kötelezettségét.
Az irányelv honosítása a munkavédelmi törvény 1997 évi módosításával megtörtént.
A törvény 2001. évi módosítása szerint a működő gazdálkodó szervezetek esetén a kockázatkezelést 2002. december 31-ig el kell végezni, az újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek esetében pedig tevékenységük megkezdését követő egy éven belül kell elvégezni.

A kockázat kezelésnek a balesetbiztosítás szempontjából azért van kiemelkedő jelentősége, mert:

• a kockázatkezelési dokumentáció alapján sorolja a biztosító adott kockázati osztályba a gazdálkodó szervezetet, továbbá
• a kockázati besorolástól függő járulék (díj) mértéke bonus-malus elv szerint változik.

A balesetbiztosítással kapcsolatos további alapvető munkáltatói igény – amelyet jelenlegi ismereteink szerint a jogalkotó is elfogadott - hogy az új ágazat létrejöttével az élőmunka munkáltatói terhei tovább nem növelhetők.

A balesetbiztosítási ágazat hatálya elsősorban azokra a foglalkoztatottakra terjed ki, akikre jelenleg a munkavédelmi törvény előírásai is vonatkoznak.
Az önfoglalkoztatók, valamint a mezőgazdasági családi gazdaságok részvétele önkéntes, de távlatában – a munkavédelmi jogszabályok tervezett módosítása után – kiterjedhet erre a gazdálkodói csoportra is.

Az új ágazat létrehozása nem jelent egyidejűleg strukturális változásokat a társadalombiztosítás szervezetében - ismereteink szerint az új ágazat működtetésének feladatait az egészségbiztosítási apparátus – jelentéktelen átalakítással – képes ellátni.

Tekintettel arra, hogy az ágazat koncepciójának kidolgozása 2002. év őszére várható, további folyamatos tájékoztatást a már ismert módokon – a MGYOSZ valamennyi fórumán - adunk a tagszervezetek és a gazdálkodó szervezetek számára.

Munkavédelmi nemzetközi tevékenység:
Az Európai Unió a tagjelölt államok számára is megindította a Munkabiztonsági Ügynökség (Bilbao) un. fókuszpont projektjét.
A fókuszpont lényege, hogy a résztvevő államok kijelölt, három oldalú testülete folyamatosan és közvetlenül hozzájut az Unió munkabiztonsággal kapcsolatos
valamennyi információjához, beleértve a kapcsolódó pályázatok lehetőségét is.

A svéd kormány támogatásával PHARE pályázat van folyamatban valamennyi tagjelölt állam javára a legfontosabb munkavédelmi feladatok megoldásának elősegítésére.
A szociális partnerekkel történt egyeztetés alapján ennek a projektnek a keretében is segítséget kívánunk nyújtani – különösen kis- és középvállalkozások számára – a kockázatkezelés megfelelő metodikájának kidolgozásához.
A projekt ütemezése szerint várható, hogy még az év vége előtt főként a mezőgazdasági és építőipari vállalkozások számára alkalmas, modulrendszerű kockázatkezelési metodikák széles körben elérhetők lesznek.

Várható feladatok:
A balesetbiztosítási ágazat koncepciójának és működésének kidolgozásában – a vonatkozó országgyűlési-és kormány határozatok szerint is – a szociális partnerek folyamatosan részt vesznek.
Szakértőink kiválasztása és képzése folyamatos.
Tekintettel arra, hogy az új társadalombiztosítási ágazat kialakítása hatásában túlterjed a munkavédelem kompetenciáján, a kapcsolódó területek szakértőinek folyamatos bevonása nélkülözhetetlen.
A koncepció ismeretében a megoldási javaslatok ismertetését az eddigi gyakorlat szerint tervezzük (konferenciák, szakmai kerek-asztal megbeszélések, írott és elektronikus kommunikáció stb.)

Oktatás, képzés, kutatásfejlesztés

A beszámolási időszakban az oktatás-képzés területével összefüggő tevékenységek közül a hagyományos szakmai anyagok készítése mellett előtérbe került a különböző testületekben folyó képviseletek szervezése, a tagokkal való információcsere, a szakértői munka, projekt feladatok ellátása, szakmai továbbképzés szervezése, illetve továbbképzéseken való részvétel.

Szakmai anyagok véleményezése, belső egyeztetés:
Az év első felében a véleményezésre hozzánk érkezett témákban egyeztetéseket tartottunk. Az egyeztetések az időkorlát miatt szűkebb körben, a szakbizottságok tagjainak bevonásával, telefonon, elektronikus úton és az Oktatási és Kutatási Testület (OKT) elnökségének összehívásával történtek.
A kormányváltás miatt kialakult átmeneti bizonytalanság miatt a szakképzésnek és felnőttképzésnek az MGYOSZ-t érintő területeiről az év első felében kevés anyag érkezett véleményezésre, munkaadói állásfoglalás kialakítására. Néhány ezek közül:
Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülését tartalmazó Nemzeti jelentés véleményezése. EU előírás szerint ehhez a szociális partnerek észrevételeit is csatolni kell. A magyar fél által ratifikált cikkelyek közül a szakképzést érintő részekről továbbítottuk álláspontunkat az OMT munkaadói oldali egyeztetésekhez.
A Gazdasági Minisztérium által előterjesztett befektetést ösztönző csomaghoz javaslatokat tettünk többek között az új befektetőknek is problémát okozó munkaerő gondok enyhítésére szolgáló képzések, átképzések támogatására, és a gyakorlati képzés feltételrendszerének javítását célzó intézkedésekre. Az egyeztetések során a minisztériumi szakemberekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel közösen áttekintettük a szakképzésnek a gazdálkodó szervezeteket legjobban érintő és változtatásra szoruló területeit is.

A kormányzati munkaterv szerint az oktatást, képzést, felnőttképzést érintő jogszabályok módosítását sorban napirendre tűzik. Ennek előkészítéséhez már júniusban elkezdtük szakértőinktől a szakképzés helyzetére, a működést szabályzó jogi környezetre, az intézményrendszerre, a munkaerő felkészültségét befolyásoló gyakorlati képzésekre vonatkozó észrevételek, javaslatok összegyűjtését.

Az MGYOSZ állásfoglalást készít elő a kormányprogramról. Az oktatás-képzésre vonatkozóan szakbizottsági tagjainktól, vállalati szakemberektől érkező vélemények alapozzák meg a végső anyag elkészítését, az állásfoglalás kialakítását.

Több tanulmánykészítő, nemzetközi projektben résztvevő is kéréssel fordult hozzánk a munkaadók képzésre vonatkozó igényének, észrevételeinek, a képzésnek mint szolgáltatásnak a megismerésére. Kérésükre több tagunkat is bevonva, felmérést végeztünk, véleményt gyűjtöttünk. A munkaadói szempontokat is szem előtt tartva szakvéleményt adtunk új kísérletekről, kezdeményezésekről. Így például a magyar-szlovén együttműködés keretében zajló “Tanulás és munka integrációjához” indított 6 különböző szakterületen elindult munkálatokról.

Szakértőként meghívást kaptunk a Szakképzéssel Európába című holland koordináció mellett folyó projekt keretében szervezett workshopra. A téma a szociális partnerek szerepe, részvétele a szakképzésben, az oktatás-gazdaság kapcsolatának erősítése és egy nagyon új téma a kompetencia alapú szakképzés volt.

A külső egyeztetési tevékenységeket elősegítendő belső egyeztetésre is sor került az MGYOSZ Oktatási és Kutatási Testület vezetősége első félévben megtartott ülésén. A jelenlevők a helyzetértékelés után, az aktivitás fokozását, a munkaadói érdekek erősebb érvényesítéséhez, a kapcsolatok további szélesítéséhez szükséges stratégia kidolgozását határozták el.
Az ülésen a 3 szakbizottság helyzetének megvitatása és a delegált bizottsági tagok beszámolójának meghallgatása után szakmai témák is megvitatása kerültek. A szakképzéssel kapcsolatban több olyan kérdés merült fel, amelyeket az év során feltétlenül szélesebb kör bevonásával, szakértők meghívásával meg kell vitatni. Ezek az alábbiak.

• a szakképzés különböző szintjeinek fejlődése és a gazdaság igényeinek a diszharmóniája,
• a középfokú képzési formák háttérbe szorulása, változásának problémái,
• a szakmunkások hiányának a gazdaság részéről érkezett jelzései,
• a felnőttképzésben, a továbbképzésben az új törvény életbelépésével a munkaadók és azok érdekképviseleteinek feladatai, megváltozott szerepe,
• a jogszabályok alkalmazásának problémái.

A felsőoktatással összefüggésben kiemelésre került a gazdálkodó szervezetek és az oktatási intézmények, hallgatók közötti kapcsolatok alakulásának új lehetőségei, az érdekek összehangolásának kérdései.

Bizottsági tevékenység:
Az MGYOSZ érdekközvetítői feladatainak 2002 első félévében a néhány szakanyag véleményezésén kívül elsősorban az országos, regionális és szakmai fórumokon való részvétellel, a bizottságok munkájában kifejtett aktív közreműködéssel és belső egyeztetéssel tudott eleget tenni.

Szervezetünk elismertségét jelzi, hogy az elmúlt évben és most is új szerepekhez jutottunk. Az MGYOSZ, és az OMT képviselet esetén a munkaadói szervezetek számára is ezzel bővült az érdekérvényesítés lehetősége. Szakértőink azon kívül, hogy minden esetben kifejtették álláspontjukat, egyet nem értésüket, kevés érdemi változtatást tudtak a javaslattevő fórumokon elérni. Az elmúlt időszakban például az érdekegyeztető, szakmai és intézményi fórumok munkájában a felhasználói szféra képviseletének mértékében, érdembeli beleszólási lehetőségében is csak részben történt előrelépés. A szakképzés újonnan alakult testületeiben az Országos Felnőttképzési Tanácsnak és Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak /OFKT, RFKB/ minden munkáltatói szervezet jelöltje, ezzel szemben a felnőttképzés új testületeiben csak egy közös jelöltjük vehet részt. Szervezetünk számára azonban eredmény, hogy a testületekben mindenhol van MGYOSZ szakértő.

Az új testületek ebben az évben kezdték el az érdemi munkát. Az OFKT fő feladatai országos szinten a szakképzési alaprészbe befolyó összegek felhasználására és központi pályázatokra javaslattétel, felhasználási stratégia kialakítás, pályázatok kiértékelésében közreműködés.
Az MGYOSZ szakképzési felelőse folyamatos egyeztetést folytatott az országos testület képviselőjével. Az egyik legjelentősebb, szervezetünk szakértőit is bevonó akcióra ennek eredményeként került sor:
2OO1. év végétől a testület elé minisztériumi előterjesztésben olyan előkészített anyagok kerültek, amelyek között nem szerepelt munkaadóknál képzést folytatók támogatására vonatkozó javaslat.
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változásai hatására 2002-ben az új irányoknak megfelelően szinte kizárólagos dömping indult be az igények terén a felsőoktatás, a határon túli magyar szervezetek és az EU programok háttértámogatásaival kapcsolatban. Mindezek hatásárára nyilvánvalóvá vált, hogy az MGYOSZ és a munkáltatók által képviselt pályázatok csak akkor kerülhetnek be, ha a munkáltatói szervezetek ezeket kezdeményezik, mert a kormányzat részéről ilyen szándék és előkészítés nem volt. Ezért kezdeményezte az MGYOSZ, az MKIK és az IPOSZ az üzemek feletti tanműhelyek jövőjével kapcsolatban az un. technológiai képzőközpontok létrehozásával kapcsolatos pályázatot, amely az MGYOSZ tagvállalatai részéről sürgető igényként jelent meg. A pályázat a meglevő bázisok fejlesztéséhez, korszerű eszközök beszerzéséhez, ezekhez illeszkedő modern képzési programok kidolgozásához, és a jelenlegi helyzetet, igényt felmérő és feldolgozó kutatáshoz támogatás elnyerésére került benyújtásra. Mivel ennek napirendre tűzése hónapokig késett a minisztériumi sorolások miatt, így gyakorlatilag az OFKT utolsó ülésére került be.

Az év során elkezdődött az új regionális bizottsági képviselőkkel a folyamatos kapcsolattartás és az információcsere rendszerének kiépítése, és már rendelkezünk összesíthető információkkal. Megállapítható ezek alapján, hogy nem történt lényeges változás abban az irányban, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségből több jusson a befizetőknek. Többek között ennek oka az is, hogy a vállalkozások, vállalkozók nem nyújtanak be pályázatot, hiányosan adják be azokat, nem veszik igénybe saját munkavállaló részére a képzés elszámolhatóságát.

A felnőttképzési törvény értelmében májusban kezdte el működését, majd az új szakterületi miniszter által is megerősítve folytatta tevékenységét az Országos Felnőttképzési Tanács /OFKT/ és a Felnőttképzési Akkreditációs Testület /FAT/.
Az első fontosabb feladatként véleményezésre került a minisztérium által kidolgozott felnőttképzésre vonatkozó cselevési program, és kidolgozták az akkreditációs eljárások javaslatát.
A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) keretein belül létrehoztak a gazdasági élet különböző területeinek legmagasabb szintű képviselőiből álló Magyar Tanácsadó Testületet. Ennek célja, hogy véleményt formáljanak a felsőoktatás minőségéről és a megújítására vonatkozó kérdésekről. Például az u.n. Bolognai folyamatokról.

Kapcsolatépítés:
A különböző szakmai és érdekegyeztető fórumokra delegált képviselőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Az országos testületek tagjaival az Oktatási és Kutatási Tanács keretében kerül sor információcserére, vélemények megismerésére, közös álláspont kialakítására.
Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos karbantartására alakult szakmacsoporti bizottságok elkezdték munkájukat. A 21 bizottság közül 17-ben van képviselőnk. Az eddigi tapasztalatok jók. Tagjaink üdvözölték az új lehetőséget, reményt látnak arra, hogy ezzel gyakorlatközelibbek lesznek a képzésekre vonatkozó követelmények, elvárások.

Szolgáltatás:
A különböző újságokban, Magyar Gyáriparban, Munkaügyi Közlönyben rendszeres tájékoztató jelent meg a képzést érintő lebonyolított programokról, pályázatokról.

Szakmai továbbképző programokra részben az EU projekt keretében, illetve az OFA szervezésében került sor. Mind a kettőnek célja az EU csatlakozás előkészítése keretében ismeretbővítés és a munkaadói szerepvállalásra felkészítés.
Az EU projekt keretében megszervezett harmadik egyhetes németországi tanulmányúton tagszervezetek, vállalatok képviselői vettek részt. A résztvevők a munka világával kapcsolatosan a vállalkozásoknál a szociális partnerség működésével összefüggő témákkal, gyakorlattal foglalkoztak. A főbb témák a következők voltak: különböző méretű gazdálkodó szervezeteknél a kollektív szerződések, az üzemi tanácsok működése, személyzeti politika és a munkaügyi bíróságok gyakorlata.

A nemzetközi találkozók is lehetőséget nyújtottak ismeretbővítésre, kapcsolatépítésre. Ezekre sajnos - annak ellenére, hogy több tagszervezethez eljutott ennek lehetősége, - nem nagyon akadt jelentkező.
Még az elmúlt év végén a kollektív szerződéskötés és a projektmenedzsment központi témával két tanácsadási programot bonyolítottunk le. A négy napon 60 fő vett részt.

Pályázatok:
A félév során a legnagyobb feladatot új pályázatok előkészítése, és a két nemzetközi pályázat programjainak szervezése, a programok előkészületei, szakmai és pénzügyi köztes és záró beszámolóinak elkészítése jelentette.

• Kidolgoztuk de sikertelen volt az APPERTUS Közalapítványhoz az „Informatikai szakmacsoport e-tananyagrendszerének kidolgozása” címmel benyújtott pályázatunk.
• Német képzőintézmény, a partner KKE országok munkaadói szervezeteivel közösen június végén az Európai Unióhoz új, de kisebb volumenű, 3 nemzetközi konferencia megrendezéséhez nyújtandó támogatás elnyerésére pályázatot adott be.

Leonardo projekt:
A munka és tanulás integrációját elősegítő, a vállalkozások képzést érintő tevékenységét elősegítő szakmai anyag és képzéseket is tartalmazó Leonardo projekt a félidejéhez érkezett. Áprilisban elkészült a köztes beszámoló a végzett munkáról és a pénzügyi felhasználásról. A beszámolási időszakban a nemzeti projekt-találkozókon az elmúlt évben Lisszabonban, ebben az évben januárban Budapesten folytak az egyeztető megbeszélések a projekt bonyolításáról, feladatok összehangolásáról, az elkészült munkák kiértékeléséről, felhasználásának módjáról és az információs csatorna kiépítéséről.
A projektben résztvevő négy országban a munka megindulásához és az igények megismeréséhez kis- és közepes vállalkozásoknál végzett felmérésen alapuló résztanulmány, majd egy ezeket összesítő anyag került elfogadásra. Az MGYOSZ munkatársai a projektmenedzselési feladatok mellett szakértőként is bekapcsolódtak a munkákba. A projekt végeredményeképpen jövőre a vállalkozásoknál használható szakmai anyag készül el, és egy nemzetközi szakmai konferencia kerül megrendezésre.

EU projekt:
Az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért program keretében folyó, a munkaadói szövetségek támogatását és az EU csatlakozásra való felkészítését szolgáló nagyszabású, két és féléves projekt júliusban befejeződött. Ebben az évben Drezdában a szociális partnerség a vállatoknál témakörével foglakozó 1 hetes továbbképzés, (19fő+tomács), február 14-17 között Bukarestben, március 21-24. Szófiában (magyar részről 2 fő + tolmács) nemzetközi találkozó és június 26-28 között a projektet záró beszámolót kiértékelő projektmenedzseri záró értekezlet volt. A két multilaterális programon az adott ország munkaadói szervezetének megismerése mellett a munkaadói szövetségek regionális és az EU csatlakozási előkészületekben játszott és szükséges szerepvállalásával kapcsolatos kérdések és feladatok szerepeltek napirenden.
Májusban elkészült a projekt záró beszámolója. A szakmai tapasztalatszerzés, ismeret bővítés, új módszerek és gyakorlat megismerése mellett egyik legnagyobb eredmény, hogy 8 KKE ország munkaadói szervezetei közösen, az általuk fontosnak ítélt területeken folytattak hasznos eszmecserét, és a tervezett feladatokat sikeresen elvégezték.
A projekt a szervezeteknek a szakmai segítségnyújtás mellett jelentős anyagi eszközöket biztosított arra, hogy szakembereik felkészültségének, munkakörülményeinek javítását elősegítsék, a tagok részére a program révén szolgáltatást nyújthassanak, belső és külső kapcsolatokat építhessenek. A magyar fél számára a Magyarországon felmerülő költségek fedezéséhez 8,75 MFt EU támogatás állt rendelkezésre. Ebből finanszíroztuk a 2,45MFt-os informatikai eszközbeszerzést is. Minden programban résztvevő számára teljes mértékben támogatást élvezett a külföldi szállás, ellátás, közlekedés, képzéseken és találkozókon való részvétel. A programban előírt saját részt, amely projektrészenként eltérő mértékű, nagyrészt a végzett munka ellenértéke, az útiköltség és napidíj kifizetése, a tolmácsköltséghez való hozzájárulás és a beruházás 40%-os önrésze biztosította.

Innováció:
A Kormányprogram szerint a jövőben a termelési innováció elsőbbséget kap. Ehhez elsősorban a megfelelő szabályozási környezetet (kiemelten is a szellemi tulajdon védelmét erősítő) valamint a kis- és közepes vállalatok innovációs forrásait bővítő végrehajtási lépéseket kell kidolgozni. Szövetségünk fontosnak tartja és javasolja az alábbiak elfogadását:

• A gazdaságpolitika a következő években folyamatosan törekedjen az ország K+F ráfordításainak további jelentős emelésére, hogy ez 2004-2005-re érje el az EU átlagát (2 % a GDP-re vetítve). Ezen belül is fontosnak és kiemeltnek tartjuk az OTKA, a NKFP és a KMÜF súlyának és jelentőségének növelését.
• Az innováció-politikáért felelős intézmény a terület kiemelkedő fontosságához méltó – a helyettes államtitkárságénál magasabb – kormányzati besorolást kapjon (kényszert teremtve arra, hogy az oktatáspolitika és a gazdaságpolitika igazodjon a műszaki haladás követelményeihez).
• A tudomány- és a technológiapolitika prioritásait módosítani kell annak érdekében, hogy a ráfordítási struktúrában jelentősen emelkedjen az alkalmazott, ill. a piac közeli kutatások aránya. A törvényi szabályozásban már jelentősen megnövekedett hatáskörű OMFB szorosan hangolja össze döntéseit egy működő és a legfelsőbb vezetéshez tartozó Tudomány és Technológia-politikai Kollégiummal (esetleg kabinettel) és a Tudományos Tanácsadó Testülettel.
• Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tudomány- és technológiapolitika regionális célkitűzéseinek, a régiók fejlesztési törekvései összehangolásának, az EU-s csatlakozásunkban rejlő lehetőségek kiaknázásának.
• A kultúra, általában a humán terület tudományos életének növekvő támogatásával abból a meggyőződésből értünk egyet, hogy a tudástársadalom építésének aktuálissá vált időszakában a szellemi tulajdon védelem, a technológiai fejlődés, általában a társadalom korszerűsítése elképzelhetetlen az általános műveltség széles körben történő növelése nélkül.
• Az intézményfinanszírozás esetleges szűkítésével és a közbeszerzési eljárások javításával a K+F terén is tovább mérsékelhető a versenyfeltételek szektorális különbsége és a mindenkori politikától való függetlenség.
• A vállalkozások saját K+F ráfordításainak jelentős növelése csak a közvetett gazdaságpolitikai eszközök továbbfejlesztésével (az adókedvezmények további növelésével, a gyorsított amortizáció lehetőségének bővítésével, a személyi ösztönzés erősítésével, a beruházási tartalék-képzés lehetőségeinek megteremtésével stb.) biztosítható.
• Az innovációs folyamatok alapjait képező tudást közvetítő intézményrendszer (kutatóparkok, ipari parkok, innovációs központok stb.) további intenzív fejlesztését és támogatását országos és regionális szinten egyaránt koordinálni kell.
• Meg kell teremteni a spin off nemzeti rendszerét és a rendszerfelelősi feladatok, valamint az egységes nemzeti innovációs rendszer támogatására, koordinálására, a regionális innovációs stratégiák összehangolására egy nemzeti innovációs ügynökséget kell létrehozni.
• A nemzeti innovációs rendszer hatékony működését, biztonságát, finanszírozását, és koordinációját szavatoló jogszabályokat – hasonlóan a fejlett országok gyakorlatához – innovációs és kutatás-fejlesztési törvényben kell rögzíteni.
• Bővíteni kell a K+F és innovációs statisztikát (2004-ig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az OECD által e tárgykörben kért adatok teljes körűen rendelkezésre álljanak).

II. Az MGYOSZ nemzetközi tevékenysége


Az MGYOSZ nemzetközi tevékenysége központjába tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek az EU csatlakozási folyamatban való érvényre juttatását állítja. Ezért fontos, hogy aktív bilaterális kapcsolatot tartson fent az egyes országok nemzeti gyáriparos és munkaadói érdekképviseleti szervezeteivel.
Kiemelkedő jelentősége van az európai és más nemzetközi szervezetekkel való jó együttműködés kialakításának és fejlesztésének.
Ezen szervezetek közül a legfontosabb az UNICE - Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, az ILO - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az OECD - Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa, a BIAC, az európai fővárosok munkaadói és gyáriparos szövetségeit tömörítő OPCE és az ICC Nemzetközi Kereskedelmi Kamara.

Bilaterális kapcsolataink

Az MGYOSZ nak meg kell tartania és tovább kell fejlesztenie önálló bilaterlális kapcsolatait, elsősorban a kiemelt relációkban, úgymint az osztrák, a francia, az olasz, a német, a spanyol, a svéd, a norvég, az észt és az indiai munkaadói szervezetekkel. Az Európai Unió tagországainak munkaadói szervezetei mellett fejleszteni kell kapcsolatainkat a középkelet európai és az Európán kivüli partner szervezetekkel is.
A nemzetközi kapcsolatok eseményein rendszeresen résztvesznek az MGYOSZ szakmai és területi szervezetei és a tagvállalatok képviselői.

Az MGYOSZ és az Andalúz Gyáriparos Szövetség (CEA) között tavaly aláírt együttműködési megállapodás eredményeként a spanyolországi andalúz tartománybeli Cordoba város alpolgármestere, és a Cordoba Gyáriparos Szövetség elnöke valamint a cordobai Bútoripari Szövetség elnöke látogatást tett az MGYOSZ székházában. A találkozón lehetőség nyílt a két szövetség rövid bemutatására. A spanyol fél a látogatás alkalmából támogatásáról biztosította a szövetségeket a szakmai továbbképzésekben való együttműködésről.

Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság elnöke, az MGYOSZ alelnöke, az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottságának titkára és az MGYOSZ nemzetközi igazgatója fogadta az olasz Confindustria kisvállalatokért felelős alelnökét és a Pesaro székhelyű ASPES Multiservizi környezetvédelemmel foglalkozó cég képviselőjét. Részletes szakmai beszámoló hangzott el a magyar környezetvédelem helyzetéről és az olasz cégről, amely ivóvíztisztítással, szennyvíztisztítással és újrafelhasználással, valamint szilárd hulladék szállítással foglalkozik. A cég felajánlotta, hogy átadják a környezetkímélő eljárások területén szerzett több éves tapasztalatukat és további együttműködést kezdeményeztek az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottságával.

Az elmúlt tíz esztendő során jelentős lendületet kaptak az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok. Magyarország ma már az olasz befektetések egyik kedvelt célországa. Olaszország a hetedik helyet foglalja el a Magyarországon befektető országok sorában. A budapesti olasz nagykövetség kezdeményezésére észak-olasz lombardiai tartományból üzletember delegáció látogatott hazánkba. Az olasz üzletemberek aktív érdeklődést mutattak a kétoldalú befektetési és regionális együttműködési lehetőségek iránt, és kezdeményezik a magyar féllel a további kooperációs együttműködést.

Hazánkba látogatott a Dán Gyáriparosok (DI) és a Dán Szakszervezetek (CO Industri) delegációja. A bemutatkozó látogatás alkalmából az MGYOSZ székházában a delegációt fogadta az MGYOSZ főtitkára, közgazdasági igazgatója és nemzetközi igazgatója.
A dán szövetségek képviselői érdeklődtek a magyarországi szakképzés iránt, az ágazati kollektív szerződések és bérmegállapodások alakulásáról és hazánk csatlakozási felkészültségéről.
A dán fél a már kialakult együttműködést kiemelkedőnek tekinti az “Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” című PHARE projektben. A project célja, hogy megkönnyítse a szociális párbeszéd működő rendszerének kialakítását. Ennek eredményeként, az ágazati specifikus kérdések megoldása érdekében a jelenlegi háromoldalú szociális struktúrák kiegészülnek - az érintettek által és a legmegfelelőbb módon működtetett - kétoldalú szociális párbeszéd csatornákkal. Azon ágazatokban, ahol azt az érintettek közösen kérik, Ágazati Párbeszéd Bizottságokat hoznak létre. A bizottságok segítik a szociális partnereket egyrészt befolyásuk gyakorlásában a hazai társadalmi-gazdasági folyamatokra, másrészt az európai szintű, hasonló ágazati struktúrákban való részvételben. A dán delegáció tagjai ebben a projectben is további együttműködési lehetőségekben támogatásukról biztosították a magyar partnert.

Az MGYOSZ és svéd partnerszervezete a Svéd Gyáriparos Szövetség (Confederation of Swedish Enterprise) között bemutatkozó találkozóra került sor Budapesten.
A bemutatkozó előadáson a svéd munkaadói szövetség nemzetközi ügyekért felelős igazgatója és a svéd brüsszeli iroda igazgatója és munkatársa tájékoztatást tartottak a Svéd Gyáriparos Szövetség felépítéséről, működéséről és feladatairól a résztvevő magyar szakmai szövetségek képviselőinek.
A svéd brüsszeli iroda igazgatója tájékoztatást adott a svéd munkaadók felkészüléséről az EU tagságra, valamint a brüsszeli iroda tevékenységéről és a felkészülésben vállalt feladatairól.
A talákozón résztvett az MGYOSZ számos tagszövetségének és egyéni tagvállalatának képviselője.
A budapesti látogatást követően a Svéd Gyáriparos Szövetség Stockholmban szemináriumot szervezett, ahova meghívták az Európai Unióhoz csatlakozó országok gyáriparos szövetségeinek vezetőit. A magyar munkaadókat az MGYOSZ főtitkára és nemzetközi igazgatója valamint a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke képviselte. Stockholmban a házigazdák részletes tájékoztatást adtak Svédországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával kapcsolatos tapasztalatairól, a Svéd Gyáriparos Szövetség tevékenységéről, a svéd álláspontról az Európai Unió bővítését illetően, valamint Svédországnak az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozásáról.
A szövetség határozottan elkötelezett Svédországnak az Európai Monetáris Unióhoz történő mielőbbi csatlakozása mellett. A svéd szövetség vezetői kifejtették, hogy a svéd gazdaság és külpolitika elkötelezett az Európai Unió minél gyorsabb és sikeres bővítése iránt. Arra van szükség, hogy Európa mind a kereskedelem, mind pedig a migráció szempontjából nyisson az újonnan belépő országok felé. A Svéd Gyáriparos Szövetség szorgalmazza azt is, hogy az EU megállapodások olyan egyszerűsítésére kerüljön sor, amely lehetővé teszi azok könnyebb megértését az új tagok számára is.
A szeminárium során tapasztalhattuk azt is, hogy a svéd gazdasági élet intézményrendszere egységes és áttekinthető, amíg a térségünk országaiban működő munkaadói szövetségek mindegyike küszködik a jogi, intézményi rendszerének strukturális problémáival.

Brüsszelben a MEDEF (Mouvement des Entreprises de France)Francia Gyáriparos Szövetség és az UNICE-vel közösen szeminárium sorozatot szervezett az EU csatlakozásra váró országok munkaadói részére, azzal a céllal, hogy tájékoztassák és felkészítsék a jelölt országok munkaadóit a szociális párbeszédben betöltött feladataikra. Napirendre került a Közösségen belül lakhelyet változtató alkalmazottakra, önálló vállalkozókra, valamint ezek családtagjaira, vonatkozó 1612/68 és a 1408/71 rendeletek gyakorlati alkalmazása. A szemináriumon beszámoltak a munkaadókat érintő szociális biztonsági rendszerek hatásairól és gyakorlati példákkal illusztrálták a rendeletek jelentőségét.

Berlinben az Otto Brenner alapítvány szervezésében került megrendezésre az a 3. nemzetközi konferencia, amely- az EU bővítése és a belépő országok partnerségének a helyzetét (Shaping Social Europe EU Enlargement and its challenges for the social partners in the accession countries) elemezte.
A konferencián Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés humánpolitikai csoportvezetője az MGYOSZ képviseletében mutatta be a magyarországi - Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződéseket.
Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a jövőben hogyan alakul, változik az EU jogrendszerében az ágazati paritásos bizottságok szerepe.
A szociális párbeszéd a bővítésre váró országon belüli szintjeiről, a kollektív szerződések, a bérmegállapodások megkötéséről a belépő országoknak más-más a tapasztalatuk, a hagyományok alapján kialakult módszerük. Van olyan ország is, ahol a törvénykezés kialakítására egy-két éve került sor. A munkaadói és munkavállalói oldal képviselői, akik meghívást kaptunk a konferenciára, a másfél nap alatt hasznosítható tapasztalatokat szerezhettünk.

Az MGYOSZ szakmai tanulmányút keretében látogatást tett az Andalúz Gyáriparosok Szövetségénél azt követően, hogy előző évben Együttműködési Megállapodást írt alá a két szövetség elnöke Budapesten .
A sevillai találkozón megállapodás született az együttműködés további szélesítéséről és hamarosan megkezdődik egy CEA-MGYOSZ közös elektronikus adatbázis kiépítése, mely a tagvállalatok folyamatos tájékoztatását a kölcsönös gazdasági, üzleti lehetőségek feltárását célozza meg.

Nemzetközi szervezetek

Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország jövendő sorsát alapvetően meghatározó történelmi jelentőségü feladat. Így az MGYOSZ nemzetközi tevékenységében kiemelt hangsúlyt kap ennek elősegítése és tagszervezeteink felkészítése a csatlakozás során felmerülő kihívásokra.
Az UNICE-beli (Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége) tagságunk révén, közvetlen részt vehetünk a csatlakozással kapcsolatos döntések előkészítésében, ezek alakításában is.
Az UNICE-ben tag Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének (MMNSZ) az MGYOSZ, mint alapító szervezet aktív tagja. Szövetségünk nemzetközi alelnöke két év soros elnökséget követően jelenleg az MMNSZ tiszteletbeli elnöke.
Az MMNSZ-en keresztül szakértőinkkel képviseltetjük tagságunkat a brüsszeli UNICE különböző tanácsaiban és munkabizottsági üléseken, közvetlenül is részt veszünk az ott születő döntések, vélemények kialakításában.
Az elmúlt időszakban az MMNSZ elnökségében tisztséget viselő képviselőink által számos kritikai észrevételünk volt a közös szervezet működésével kapcsolatban. Az MGYOSZ szorgalmazta a résztvevő szervezetek érdekeinek kellő érvényesítését, az alapítói szándékoknak megfelelő egységes és hatékony működtetést.

Szövetségünk immár egy éve állandó brüsszeli képviselővel is erősíti jelenlétét az Európai Unió fővárosában állandó képviselettel rendelkező meghatározó nemzeti gyáriparos szövetségek és az uniós intézmények irányába

Az ILO - Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 90. ülésére a magyar munkaadói delegációt az MGYOSZ alelnöke, a Nemzeti ILO Tanács munkaadói alelnöke vezette és a munkaadói delegáció tagja volt szövetségünk nemzetközi igazgatója is. Az idei tripartit konferencia keretében az emberhez méltó munka világa keretében az informális gazdaságban felmerülő problémákat és ezek szabályozását vitatták meg a résztvevők.
Felülvizsgálták a foglalkozási balesetek és betegségek az ILO által korábban meghatározott listáját. Felkértek egy orvosokból álló szakértői tripartit csoportot, hogy vizsgálják meg a jelenleg érvényes listát és tegyenek javaslatot amennyiben szükséges a módosításáról .

Nemzetközi projektek:

1./ Az ACEON (Applicant Countries Employers' Organsations Network) jelölt országok munkaadói szervezetének hálózatán keresztül jelentkeztünk a BSP2 (Business Support Programme 2) az Európai Bizottság által kiírt pályázatára.
A pályázat célja:

• kiválasztott ipari ágazatok és az ezen ágazatokra vonatkozó acquis teljes körű megismertetése és az információ a tagvállalataik irányába történő továbbítása,
• a jelölt országok kiválasztott munkaadói ágazati szövetségeinek erősítése.

2./ Világbanki „Marshall Terv Training” pályázat keretében a CC. Consultatio kommunikáció és tanácsadó céggel közösen grúz közép- és felső vállalati vezetők szakmai továbbképzését segítjük elő magyar cégeknél. A tervezett iparágak, ahol a grúz üzletembereknek segítséget nyújtunk a magyarországi szakmai gyakorlatuk megszerzésében a következők: építőipar, feldolgozóipar, élelmiszer, gyógyszeripar, szállodaipar és szállítmányozás.


III. Az MGYOSZ Etikai Bizottsága


A bizottság az év során figyelemmel kísérte az MGYOSZ és tagjainak tevékenységét. A beszámolási időszakban az Etikai Kódex normáit sértő magatartást nem tapasztalt és a tagoktól a Kódexet érintő megkeresés nem érkezett.

IV. Szövetségünk pályázati tevékenysége

Az MGYOSZ törekszik kihasználni a hazai és a nemzetközi pályázási lehetőségeket. Célunk az, hogy fejlődjön a tagok informatikai rendszerekkel való ellátottsága, minél több hazai és EU-s információ jusson el a tagokhoz. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy kis- és közepes vállalkozások továbbképzési igényeit a lehetőségek keretei között kielégítsük.

A beszámolási időszakban több pályázatot nyújtottunk be a kiíró állami és alapítványi szervezetekhez.
A pályázati kiírások döntő többsége megkövetelte a saját erő hozzáadását, aminek meglétét hivatalos okmányokkal kellett igazolnunk. A pályázatok komolyságát hangsúlyozandó, valamennyi részvételünknél pályázati díjat kellett fizetnünk.

Benyújtott pályázataink az alábbiak voltak:

1. Kiíró: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
Zártkörű pályázat keretében a szociális partnerek munkaügyi, foglalkoztatási érdekegyeztetésben való részvételének megerősítését szolgáló támogatást nyertünk el 6,6 millió forint értékben. A pályázati összegből a Magyar Gyáripar c. MGYOSZ kiadvány éves költségeinek 70 %-át tudjuk fedezni. A beszámolási időszakban a Magyar Gyáripar öt száma jelent meg.

2. Kiíró: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
A régió tudásbázisának fejlesztésére kiírt tükörrégiós program keretében 6,8 millió forintos támogatást nyertünk el. Ebből az összegből olyan továbbképzési sorozatot tervezünk a régió ágazataiban működő vállalkozások számára, amely korszerű és konkrét módon képes segíteni a vállalkozásokat exporttevékenységük fokozásában. A továbbképzést együttműködő partnerként a Hitesy, Bartucz és Hollai Üzleti Tanácsadó Kft. végzi. Az őszi képzés előkészítéseként 300 budapesti és pest megyei céget kerestünk meg javaslatunkkal, amelynek eredményeként a képzésre jelentkezők száma majdnem megközelíti a kétszázat. Jelenleg a képzési anyagok összeállítása folyik.

3. Kiíró: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
A régió tudásbázisának fejlesztésére kiírt tükörrégiós program keretében annak folytatásaként további 3 millió forintos támogatást nyertünk el vezetőképzés tipusú tréningek megszervezésére a Központi Régióban működő gépipari és elektronikai vállalkozások számára. Ezzel a pályázattal lehetőségünk nyílik a korábbi továbbképzési program szerves folytatására. A támogatási szerződés aláírása jelenleg van folyamatban.

4. Kiíró: Gazdasági Minisztérium
Az MGYOSZ pályázatot nyújtott be a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programjának „Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülést szolgáló program”-jára (SZT-VE-4). A pályázat témája: – elsősorban kis- és középvállalkozóknak szóló – Európai Uniós csatlakozásra felkészítő információs brosúra kiadása. A pályázatot megnyertük, a támogatás összege 6 millió forint. Jelenleg folyik a kiadványsorozat publikálása. A pályázati támogatás első felének pénzügyi elszámolása is sikeresen lezajlott.        
Az alábbi témakörökben készültek el eddig kiadványok:        
I. Az Európai Unió intézményei és az EU jog alapjai        
II. Az euró – tudnivalók az európai közös valutáról        
III. A munkaegészségügy európai uniós jogharmonizációja (kockázatbecslés)
IV. Munkajog az Európai Unióban I. rész Munkavállalói jogok, munkafeltételek, atipikus foglalkoztatás
V. A kiteljesedő és elmélyülő EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD
VI. Európai regionális politika. Strukturális alapok.

5. Kiíró: Gazdasági Minisztérium
A GM kutatási témákra kiírt pályázatai közül az alábbi három témában pályáztunk sikeresen:
1.„A multinacionális cégek magyarországi gazdasági közérzetének javítását szolgáló eszközök kidolgozása”
2.„Javaslat a Magyar Venture Capital Alap létrehozására többségi magyar magántőke bevonásával, kisebbségi állami tőke, illetve garancia-hozzájárulással. A komparatív előnyökkel rendelkező magyarországi beruházások finanszírozása"
3. „A versenyképes hazai vállalkozások fejlesztését szolgáló pénzügyi támogatási eszköztárnak a szükséges állami garanciális elemekkel történő bővítése”
A pályázati témák kidolgozása – szakmai szövetségek, kutatók bevonásával – folyamatban van. A munka eredményei, a készülő javaslatok szövetségünk munkájában hosszabb távon is hasznosíthatóak lesznek.