3. sz. melléklet


A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének
gazdaságpolitikai javaslatai

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1994 és 1998 után - immár hagyománynak tekinthetően – ezúttal is elkészítette gazdaságpolitikai ajánlásait a 2002-ben megalakuló Kormány számára.

Érdekképviseleti szervezetként nem tartotta feladatának, hogy komplex gazdaságpolitikai programot dolgozzon ki. Az alábbiakban 12 területre fogalmaz meg célokat és javasol intézkedéseket. Ezek megvalósítását szükségesnek tartja a magyarországi vállalkozások, a magyar gazdaság versenyképességének a javításához, ahhoz, hogy az elkövetkező években is fenntartható legyen a kiegyensúlyozott és dinamikus gazdasági növekedés.

Javaslataink összeállításánál messzemenően figyelembe vettük az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos követelményeket. Az MGYOSZ képviselői aktívan részt vesznek a UNICE szakmai bizottságainak munkájában. Szövetségünknek önálló képviselete van Brüsszelben. Az uniós országok gyáriparos szövetségeivel régóta fennálló kétoldalú kapcsolataink is jól szolgálják a csatlakozás előkészítését. Közel ötven szakmai szövetségünk többsége tagja valamely európai szintű szakmai szerveződésnek.
Az MGYOSZ hangsúlyozott véleménye, hogy a gazdasággal kapcsolatos kormányzati feladatok eredményes ellátása csak a reálszféra képviselőinek aktív közreműködésével lehetséges. Az MGYOSZ és annak tagszervezetei készek és képesek szakmai együttműködésre a gazdasági döntéshozatalban.
1. Kormányzati, közigazgatási struktúra, gazdasági érdekképviselet
Cél:

• Költségtakarékos, EU-konform kormányzati, közigazgatási struktúra kialakítása.
  
• Hatékony hazai és nemzetközi gazdasági érdekképviselet.
  

Intézkedések

• Mielőbb meg kell határozni az EU-konform, az uniós támogatások fogadására alkalmas régiókat és ki kell alakítani intézményrendszerüket.
• Helyre kell állítani a makroszintű érdekegyeztetés – a megszüntetett Érdekegyeztető Tanács - társadalmi rangját és szerepét. Ennek egyik feltétele, hogy a vállalkozói, munkáltatói érdekeket a versenyszféra valódi munkaadói szervezetei képviseljék. Az állami tulajdont - és ebből következően a mindenkori kormányzati érdekeket - képviselő szervezetnek, amilyen jelenleg a Stratosz, a tripartit rendszerű érdekegyeztetésben a kormányzati oldalon van a helye.
• Kormányzati együttműködés segítse, hogy a Magyar Gazdaság Háza mielőbb megkezdhesse működését az MGYOSZ Kossuth téri székházában, ezzel is javítva a magyarországi vállalkozások hazai és nemzetközi érdekképviseletének feltételeit.
• Ehhez érvényt kell szerezni a már két éve – a vonatkozó törvény alapján meghozott - KVI döntésnek, amely visszaállította az MGYOSZ tulajdonjogát az épület 60%-ára.
• A Magyar Gazdaság Házában működne az MGYOSZ által kezdeményezett a Magyar Gazdaság Föderatív Tanácsa, amely biztosítaná a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége –mint a legnagyobb magyarországi tulajdonosi és munkaadói érdekképviselet - feladat- és munkamegosztáson alapuló együttműködését, közös fellépését. Várható, hogy a megalakuló Tanácshoz a többi munkaadói szervezet is csatlakozik.

A Magyar Gazdaság Háza adna helyet a makroszintű érdekegyeztető fórumok és szakbizottságaik üléseinek is.

• Listát kell készíteni a decentralizálható – régiókhoz, területi önkormányzatokhoz, területi közigazgatási hatóságokhoz - telepíthető állami feladatokról. Fel kell gyorsítani a feladatellátás decentralizálását.
• A közigazgatásban be kell vezetni a költségszámítást. Benchmarking módszerrel kell elemezni a közigazgatás létszámát és szolgáltatásait.
• Legyen kötelező a törvények és rendeletek várható hatásainak felmérése és bemutatása.
• A Miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok mellett statutumokkal rendelkező tanácsadó testületeket kell létrehozni és működtetni. Ezekbe a testületekbe be kell vonni a gazdaság meghatározó szervezeteinek képviselőit.
• A területi önkormányzatok - növekvő gazdasági feladataik megfelelő ellátásához - a helyi vállalkozások bevonásával működtessenek gazdaságfejlesztési szakértői bizottságokat.

2. Társadalombiztosítási rendszer
Cél:

• átlátható, kiszámítható, a teljesítményelvet és a szolidaritási elvet egyaránt követő nyugdíjrendszer;
• a magyar lakosság egészségügyi helyzetének, egészségügyi ellátásának javítására képes, hatékony, költségérzékeny egészségügyi rendszer kialakítása;
• a vállalkozások élő munka terheinek a csökkentése.

Intézkedések:

• Folytatni kell az 1997-ben életbe lépett – a szociális partnerek által is elfogadott – nyugdíjreformot. Keresni kell a lehetőséget a magánnyugdíj-pénztári befizetések befagyasztása miatti veszteségek legalább részbeni pótlására.
• Már a kormányzati ciklus első évében el kell fogadtatni az egészségügyi reform átfogó koncepcióját és megkezdeni annak megvalósítását. (A ciklus második felében ez már nehezen megvalósítható.)
• Az MGYOSZ az egészségügyi rendszer olyan irányú fokozatos átalakításával ért egyet, amelynek eredményeként mind a finanszírozás, mind az ellátás egy többszintű biztosítási rendszer alapján történik. Az egészségügyi intézményrendszert, annak tulajdonviszonyait a biztosítási rendszernek megfelelően kell átalakítani.
• Meg kell oldani a több százezer őstermelő bekapcsolását a társadalombiztosítási rendszerbe. (Ennek elmulasztása előbb-utóbb más területeken kényszeríti ki – a TB alapok finanszírozhatóságához - a járulékok emelését.)
• A járulékrendszerben meg kell szüntetni - az MGYOSZ által bevezetésétől ellenzett - tételes egészségügyi hozzájárulást.

3. Adórendszer
Cél:

• kiszámítható, stabil elveken alapuló, minél kevesebb adminisztrációs terhet jelentő adózási szabályok;
• a hazai vállalkozások versenyképességének a javítása érdekében a vállalkozások és a munkavállalók közterheinek a csökkentése;
• az állam jövedelemcentralizációs és jövedelem újraelosztó szerepének további mérséklése.

Intézkedések:

• Az adóalkotmányosság biztosítása, az adóellenőrzések politikai fegyverként történő felhasználásának megakadályozása érdekében az adóellenőrzésre történő kiválasztás átlátható szabályozására van szükség.
• Az adóalkotmányosság biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az adóügyi ombudsman intézményének felállítását.
• A reálgazdaság ismeretének hiányából fakadó hibák elkerülése érdekében az APEH mellett a gazdaság képviselőinek bevonásával társadalmi döntőbizottság működtetésére van szükség.
• Az adó- és járulékrendszer tervezett változtatásairól mielőbb meg kell hozni a parlamenti ciklus teljes idejére érvényes döntéseket. Így több évre szólóan kiszámítható elvonási feltételekkel kalkulálhatna a vállalkozói szektor.
• Az adórendszer tervezett változtatásairól a kormányzat folytasson érdemi egyeztető vitát a szociális partnerekkel.
• Fel kell gyorsítani az adórendszer EU jogharmonizációját, ezen belül az ÁFA felső kulcsának mérséklését.
• A vállalkozások közterheinek alakulását együttesen kell figyelembe venni. A helyi adók szerepének növekedése nem jelentheti a vállalkozások összes adóterhelésének a növekedését.
• Bővíteni kell az átalányadózásra jogosult egyéni és társas vállalkozások körét. Az árbevétel-határt évenként valorizálni kell.
• A személyi jövedelemadó-sávok rendszeres valorizációjával mérsékelni kell a bruttó- és nettó béremelés közötti növekedési ütemkülönbséget.
• A bér közterheinek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott feladatok körét. Az Alap eredeti céljaitól idegen – szociális, a határon túli magyarokat támogató, stb. – valójában költségvetési feladatok átadásával lehetővé válna mind a munkaadói, mind a munkavállalói járulékok csökkentése.
• Kamat- és adópolitikai eszközökkel is ösztönözni kell a növekedés belső forrásait jelentő lakossági megtakarításokat, el kell érni a háztartások nettó megtakarítási hajlandóságának a növekedését.
• Minél sürgősebben vissza kell vonni a részvények árfolyamnyereségének megadóztatását előíró jogszabályt.

4. Gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés
Cél:

• az állam aktív részvétele a gazdaság versenyképességének javítását, az EU-normákhoz történő felzárkózást elősegítő programokban, a fejlődési esélykülönbség mérséklése a különböző méretű, tulajdonú vállalkozások illetve az ország különböző területei között.
• A magyar vállalkozói kör – ezen belül elsősorban a magyar tulajdonú nagyvállalatok - megerősödése.
• A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése az országos érdekképviseletek aktív közreműködésével.
• Az MGYOSZ – szakmai szövetségeinek bevonásával - már korábban elkészítette javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A megalakuló Magyar Gazdaság Föderatív Tanácsa meghatározó szerepet vállalhat a Terv kidolgozásában.

Intézkedések:

• Átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni a gazdaságfejlesztési programokra fordított költségvetési források felhasználását. Az állami támogatások megítélésénél vissza kell állítani a normativitás elvét. (Az egyedi elbírálások a korrupció melegágyát jelentik és bizalomvesztéshez vezetnek.)
• A Széchenyi-terv folytatásánál a fejlesztési céloknak és a költségvetési ráfordításoknak - a vállalkozások érdekképviseleteinek a bevonásával történő - meghatározásánál fokozottan figyelembe kell venni a csatlakozással igénybe vehető uniós támogatások prioritásait és társfinanszírozási igényét.
• Legyen összehangolt, átlátható és ellenőrizhető az állami tulajdonú bankon (bankokon) keresztül történő finanszírozás. Indokolt, hogy a gazdaságfejlesztésben közvetlenül érintett állami tulajdonú bankok (MFB, Eximbank, MEHIB, Corvin Bank) irányító testületeiben (IT, FB) helyet kapjanak a vállalkozások érdekképviseletei.
• Szűkíteni kell a közbeszerzések kikerülésének lehetőségeit, a közbeszerzési eljárás legyen a valódi verseny támogatója. A törvény alóli kibúvókat meg kell szüntetni, az erre irányuló nyilvánvaló kísérletet a Közbeszerzési Tanácsnak jogában álljon vétójával megakadályoznia.
• Javítani kell a magyarországi vállalkozások – ezen belül a magyar nagyvállalatok – pozícióit a közbeszerzéseknél. Ahhoz, hogy a magyarországi vállalkozások számára a közbeszerzési törvényben biztosított árelőny valóban realizálható legyen, az ajánlatkérőket kompenzálni kell. Az MGYOSZ erre a célra 10 milliárd Ft elkülönítését tartja szükségesnek a költségvetésben.
• A gazdaságpolitikának átlátható viszonyokat kell teremteni az állami vagyon működéséből származó pénzek allokálásánál.
• Erősíteni kell a vállalkozások jogbiztonságát. A cégeket ellenőrző hatóságok tevékenységét pontosan követhető jogszabályoknak kell behatárolniuk.
• Elő kell segíteni, hogy a gazdaság hazai szereplői is aktív szerephez jussanak a multinacionális cégek világméretű – és magyarországi - térhódításának fő területein: az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztésében, az „új gazdaság” keretei között kiépülő ún. e-rendszerek kialakításában.
• Tekintettel a magyar vállalkozási szféra méret szerinti megoszlására, fontos feladat a jelenlegi közép- illetve nagyvállalatok megerősítése, fejlődési lehetőségeik javítása. Elő kell segíteni, hogy növekedjen a kizárólagos vagy többségi tulajdonú magyar nagyvállalatok szerepe a gazdaság horizontális és vertikális integrálódásában azzal, hogy közvetítői-integrátori szerepet játszanak a beszállítói kapcsolatokban a kis- és közepes méretű hazai cégek és a külföldi nagyvállalatok között. A kis- és középvállalkozások megerősítését célzó kormányzati intézkedések eredményességéhez a gazdaságpolitikának elő kell segítenie, hogy a nagyvállalatok erre a „lokomotív” szerepre alkalmasak legyenek, illetve ösztönöznie kell, hogy be is töltsék ezt a szerepet.
• Az MGYOSZ a magyar gazdaság elemi érdekének tartja, hogy a megtelepült külföldi tőke ne hagyja el az országot, szűnjön meg szigetszerű működése és szervesen épüljön be a gazdaság szerkezetébe. Ehhez a külföldi tőkebefektetők bizalmát erősítő gazdaságpolitikára van szükség, amely egyben a hazai tőke fejlődésének is generálója. Az MGYOSZ-ban jelenleg folyik a multinacionális cégek magyarországi közérzetének javítását szolgáló eszközök – széles felmérésen alapuló – kidolgozása.
• A magyar vállalkozói szféra megerősödése érdekében az MGYOSZ olyan kockázati tőkealap létrehozását kezdeményezte, amelyet magyar magántőkések finanszíroznak és működtetnek. Az állam az Alapban kisebbségi részesedéssel (támogatás illetve garanciavállalás formájában) venne részt. Az Alap elsősorban a hazai komparatív előnyök kihasználását célzó befektetések (pl. turisztikai-, gyógyvíz-, élelmiszeripari projektek) megvalósítását segítené. Az MGYOSZ a konkrét javaslatot ez év őszére készíti el.
• Időben ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyek a tőzsde élénkülése esetén segítik a magyar vállalatok tőzsdére lépését: adókedvezmény a menedzsment részvényeknél, a részvényeladást sújtó terhek csökkentése, támogatás a tőzsdére lépés költségeihez.

5. Regionális politika
Cél:

• az ország különböző területei közötti fejlődési potenciál-különbségek mérséklése;
• a területi fejlesztési tervek kidolgozására és az EU-támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer létrehozása.

Intézkedések:

• A regionális fejlesztési politika előtt álló feladatok jelentősége és jellege alapján az MGYOSZ szükségesnek tartja a regionális politika kormányzati intézményrendszerének megerősítését, e feladatnak a Gazdasági Minisztériumhoz telepítését. Több ország gyakorlata alapján külön regionális minisztérium létesítése is elképzelhető.
• Javasolja az MGYOSZ, hogy a regionális politika – szemben az eddigiekkel – tárgya legyen az országos szintű szociális párbeszédnek. Javasolja, hogy a Gazdasági Tanács mellett létesüljön Regionális Szakértői Tanács.
• Az MGYOSZ elengedhetetlennek tartja a Területfejlesztési Törvény mielőbbi módosítását, a munkaadói érdekképviseletek teljes jogú tagságának biztosítását a regionális fejlesztési tanácsokban.

6. Innováció, K+F
Cél:

• A kutatási fejlesztési tevékenység érdemi erősítése, finanszírozási helyzetének javítása.

Intézkedések:

• A GDP kutatás-fejlesztésre fordított részarányának emelése az EU országok 1,5-2 %-os átlagára.
• Helyre kell állítani a műszaki fejlesztési tevékenység országos koordinálásának és finanszírozásának szerepét és jelentőségét. Szervezetileg, szakmailag és finanszírozásában is meg kell erősíteni az e tevékenységgel foglalkozó kormányzati szervezetet.
• Magyarország térszerkezetének modernizálásához, a regionális versenyképesség fejlesztéséhez ki kell dolgozni a kutatás és fejlesztés regionális koncepcióját, törekedni kell a K+F tevékenységek területi decentralizálására.
• Az ipari parkok, vállalkozói inkubátorok központi támogatási rendszerét alkalmassá kell tenni a technológiai inkubátorok (K+F inkubátorok, innovációs parkok, technológiai centrumok) működtetésének támogatására.
• A K+F tevékenységet ki kell emelni az ÁFA köteles körből.
• A nagyvállalatok rendkívül alacsony szintre visszaesett műszaki-fejlesztő tevékenységének erősítése érdekében az állam vegyen részt és anyagilag is támogassa a referencia termékek fejlesztését. A költségvetés K+F ráfordításainak ez lehetne az egyik legkifizetődőbb területe.

7. Eu-csatlakozás, globalizáció
Cél:

• a magyar gazdaság minél több előnnyel és minél kevesebb veszteséggel járó csatlakozása az Európai Unióhoz;
• a magyarországi vállalkozások sikeres kapcsolódása a globalizációs folyamathoz,
• a globalizáció negatív társadalmi és gazdasági hatásainak mérséklése.

Intézkedések

• A gazdaságpolitikának törekednie kell Magyarországnak az EU-n belüli peremterületi elhelyezkedéséből fakadó hátrányok csökkentésére azzal, hogy a fejlesztési célok meghatározásakor fontos szempontként kezeli Magyarország regionális központtá válásának elősegítését. A regionális központtá válás koncepcióját, az ehhez szükséges konkrét fejlesztési javaslatokat az MGYOSZ 1994-ben kidolgozta, és vállalkozik annak „korszerűsítésére” is.
• Az MGYOSZ szükségesnek tartja - uniós csatlakozásunk mellett - a keleti gazdasági kapcsolatok bővítését, és ennek érdekében az eddigieknél sokkal aktívabb külgazdasági diplomáciát vár a Kormánytól.
• A gazdaságdiplomácia eszközeivel, a kockázatok mérséklésével támogatni kell a kizárólagos vagy többségi magyar tulajdonú vállalatok működő tőke exportját, ami már az elmúlt években is kiemelkedő szerepet játszott a szomszédos országokba irányuló magyar kivitel dinamizálásában és áruszerkezetének korszerűsítésében.
• A magyar tőke regionális szerepének erősítése érdekében az MGYOSZ megfontolandónak tartja – még EU-csatlakozásunkat megelőzően - határon átnyúló gazdasági övezetek, regionális vámszabad területek létrehozását, amelyeknek a működését kormányközi megállapodások, közös garanciák tennék biztonságossá.
• Ösztönözni és támogatni kell a magyar vállalatok részvételét az EU tagállamok állami-közületi szektorában kiírt tendereken, elősegítve ezzel EU-orientáltságuk erősödését.
• Az állami feladatokat a globalizációs folyamat követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Erősíteni kell az állam esélyteremtő szerepét mind a vállalkozások, mind a lakosság vonatkozásában, növelni kell az állami szerepvállalást a globalizáció okozta zavaró aránytalanságok mérséklésében, a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek javításában, a környezetvédelemben, az infokommunikációs gazdaság alapjainak kiépítésében, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, a tudástársadalom alapjainak bővítésében, a népegészségügyben, a szociális gondoskodásban és a nemzeti fejlesztési tervek kialakításában.

8. Közlekedés-infrastruktúra
Cél:

• A közlekedési infrastruktúra olyan irányú komplex fejlesztése, ami együtt szolgálja az európai folyosókhoz való kapcsolódást, az ország regionális központtá válását, az ország elmaradt területei számára a felzárkózás esélyének javítását, illetve a gazdaság szűk keresztmetszeteinek oldását.

Intézkedések:

• Az autópálya-építések (gyorsított) folytatása mellett meg kell valósítani a 4-es és 6-os főút autóúttá történő átépítését, és növelni kell a települések közti úthálózat kiépítésére, javítására fordított forrásokat.
• Fel kell gyorsítani a vasút – beleértve a vasúti pálya - rekonstrukciós programját. Out-sourcing technikák alkalmazásával fokozni kell a MÁV piacszerű működését.
• A belső és az áthaladó nemzetközi forgalom felgyorsítása érdekében szükség van új határátkelők és hidak építésére (M0-s északi híd, káposztásmegyeri híd, szekszárdi híd).
• Növelni kell a meglévő közutak és hidak teherbíró-képességét, hogy azok feleljenek meg az EU irányelveknek; útjaink használhatóságát csak így tudjuk megőrizni.
• Növelni kellene a vasúti és a folyami (kombinált és konténeres) áruszállítás részarányát.
• A meglévő logisztikai központokat működőképes rendszerré kell összekapcsolni. (A csepeli szabad-kikötő bekapcsolása.)

9. „e-Magyarország” - csatlakozás az „e-Európa programhoz”
Cél:

• Támaszkodva az ország szellemi és innovációs kapacitására, kihasználva a „későn jövők előnyét” - csatlakozás az „e-Európa”-programhoz, felzárkózás az EU országokhoz illetve több területen az élre törés.

Intézkedések:
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kidolgozott javaslatcsomagja az „eMagyarország” megteremtéséhez szükséges konkrét – időben is ütemezett – programot tartalmaz az alábbi területekre.

• a fiatalok beléptetése a digitális korszakba
• olcsó Internet hozzáférés
• az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
• intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
• kockázati tőke a high-tech kis- és középvállalatok számára
• a nemzetközi termelési, kereskedelmi kapcsolatoknál egyre inkább elengedhetetlen vállalatirányítási rendszer-softwarek megvásárlásának támogatása a magyar vállalkozásoknál
• online egészségügyi szolgáltatások
• intelligens közlekedés, szállítás
• online kormányzás

10. Környezetvédelem
Cél:

• az emissziós terhelés csökkentése, környezetkímélő technológiák kidolgozása és elterjesztése, a hulladék-feldolgozás korszerű megoldásai, a megújítható energiaforrások felhasználásának a bővítése.

Intézkedések

• Az EU környezetvédelmi normáinak betarthatósága, hátrányunk mielőbbi ledolgozása érdekében a környezetvédelemre fordított források növelése a GDP 2,5-3 százalékára.
• A környezetvédelmi jogszabályok belső harmonizációja. A kötelező adatszolgáltatási rendszer felülvizsgálata. A környezetvédelmi felügyelőségek feladatainak ésszerű csökkentése, a felügyelőségek szakmai megerősítése.
• Az önkéntes megállapodások (EMAS) jogi feltételeinek megteremtése.
• A hulladékgazdálkodási törvény végrehajtási rendeleteinek elkészítése, lezárása.
• A szelektív hulladékbegyűjtés megszervezésére az önkormányzatok kapjanak külön támogatást.
• Át kell alakítani a környezetvédelmi termékdíjak felhasználásának jelenlegi rendszerét: az érintett szakmák képviselőinek bevonásával (piaci módszerekkel) biztosítani kell, hogy a termékdíjakból befolyó pénzek – rendeltetésüknek megfelelően - a díjköteles termékek által okozott környezeti károk mérséklését szolgálják.
• A közbeszerzési pályázatokon előnyben kell részesíteni a környezetvédelmi és minőségbiztonsági követelményeknek megfelelő vállalkozásokat azon cégekkel szemben, amelyek árajánlatait ezek a ráfordítások nem terhelik.

11. Bérek, munkaügyi kapcsolatok
Cél:

• a gazdaság teljesítményének felzárkózási folyamatával párhuzamosan – a gazdaság versenyképességének a javulása mellett - a bérek közelítése az EU béreihez, első lépésként fokozatos felzárkózás a legutóbb csatlakozott országok kereseti szintjéhez.
• A közép- és vállalati szintű kollektív megállapodások szerepének növelése a bérek és a munkahelyi viszonyok alakításában, a munkabéke biztosításában.

Intézkedések:

• Az MGYOSZ egyetért azzal, hogy a rendelkezésre álló jövedelem-többletekből a munkavállalók az eddiginél nagyobb arányban részesedjenek. Nem tud támogatni azonban olyan gazdaságpolitikát, amely a 2006-ig terjedő kormányzati ciklusban a GDP ütemével azonos reálbér-emelkedést céloz meg. Az MGYOSZ olyan bérpolitikára tesz ajánlatot, amely a reálkeresetek emelkedését a nemzetgazdasági termelékenység növekedéséhez, annak 60 százalékához köti. Ez az eddigieknél magasabb reálkereset-emelkedést tesz lehetővé, ám béroldalról nem veszélyezteti sem a versenyképességet, sem az antiinflációs politika sikerességét.
• A középszintű (szakmai) kollektív megállapodások elterjesztése érdekében a kormányzat vállalja – az EU-országok munkaügyi kapcsolataiban jelentős szerepet játszó – ágazati paritásos bizottságok felállításának és működtetésének költségeit.
• A középszintű és a vállalati kollektív szerződéskötések feltételeinek javításával, a munkaadók és a munkavállalók kölcsönös érdekeltségének megteremtésével el kell érni, hogy a munkavégzés feltételeinek az alakításában az érdekeltek megállapodása játsszon meghatározó szerepet. Ezzel elkerülhető a Munka Törvénykönyv gyakori változtatásának eddigi gyakorlata.

12. Társadalmi párbeszéd
Cél:

• Az európai normáknak és a hazai követelményeknek megfelelő folyamatos és intenzív párbeszéd a Kormány és a gazdaság szereplői között mind az országos szintű, mind az egyes szakmákat érintő középszintű, mind az egyre nagyobb jelentőségű területi fórumokon.

Intézkedések:

• Érdemivé kell tenni a társadalmi párbeszéd makroszintű intézményeinek érdekegyeztető tevékenységét, biztosítva a kapcsolódást a gazdasági és munkaügyi fórumok között.
• Vissza kell állítani az érdekegyeztetést a költségvetésről, az adókról és illetékekről, a gazdaságfejlesztési koncepciókról. Ehhez vissza kell állítani és rendszeresen működtetni az e témákban illetékes szakértői bizottságokat. Biztosítani kell az érdemi érdekegyeztetés feltételeit a makroszintű érdekegyeztetés plenáris fórumain.
• Felül kell vizsgálni azokat a kormányrendeleteket, megállapodásokat, amelyek – ellentétesen a kamarai törvény szellemével és sértve a magyarországi vállalkozások tényleges képviseleti arányait – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára kiemelt, mintegy privilegizált helyet biztosítanak a kormányzattal folytatott párbeszédben.
• A kormánynak nyilvánosságra kell hoznia és különböző szakértői fórumokon vitára kell bocsátania középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseit, azon belül az egyes nemzetgazdasági ágakkal, a területfejlesztéssel, a foglalkoztatással, az infrastruktúrával, a külföldi tőkével, a privatizációval, a jövedelemelosztás arányainak alakításával kapcsolatos koncepcionális elgondolásait.
• Szükség van a reálgazdaság képviselőinek bevonásával a gazdasági folyamatok folyamatos értékelésére, a kedvezőtlen jelenségek, folyamatok okainak szakmailag alapos, politika-mentes vizsgálatára. A helyzet nyílt feltárása, a szándékolt lépések irányának megismerése egyrészt bizalomerősítő, másrészt lehetőséget ad a reálszférának az alkalmazkodásra.
• A kormányzat tekintse nemzeti értéknek a szakmai szövetségeknél felhalmozott szakmai ismereteket, széleskörű nemzetközi és hazai kapcsolataikat. Részvételük elengedhetetlen mind a Nemzeti Fejlesztési Terv, mind a regionális fejlesztési tervek kidolgozásában és megvalósításában. Csak ezek a szövetségek képesek az EU országokban általánosan alkalmazott rafinált, szakma-specifikus piacvédelmi eszközök kidolgozására. Nagyrészt rajtuk múlik a középszintű kollektív megállapodások elterjedése is. A szakmai szövetségek megerősítése érdekében az MGYOSZ javasolja, hogy a Gazdasági Minisztérium írjon ki e kör számára pályázatot részvételükre a regionális fejlesztési tervek, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában.
• A munkaadói érdekek hatékonyabb hazai és nemzetközi képviselete érdekében a kormány támogassa a munkaadói szervezetek jelenleginél koncentráltabb együttműködését és fellépését. Támogassa a Magyar Gazdaság Háza létrehozásának ügyét, tekintse együttműködő partnernek a megalakuló Magyar Gazdaság Föderatív Tanácsát.