Közgyűlések
3. sz. melléklet
gazdaságpolitikai javaslatai
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1994 és 1998 után - immár hagyománynak tekinthetően – ezúttal is elkészítette gazdaságpolitikai ajánlásait a 2002-ben megalakuló Kormány számára.
Érdekképviseleti szervezetként nem tartotta feladatának, hogy komplex gazdaságpolitikai programot dolgozzon ki. Az alábbiakban 12 területre fogalmaz meg célokat és javasol intézkedéseket. Ezek megvalósítását szükségesnek tartja a magyarországi vállalkozások, a magyar gazdaság versenyképességének a javításához, ahhoz, hogy az elkövetkező években is fenntartható legyen a kiegyensúlyozott és dinamikus gazdasági növekedés.
Javaslataink összeállításánál messzemenően figyelembe vettük az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos követelményeket. Az MGYOSZ képviselői aktívan részt vesznek a UNICE szakmai bizottságainak munkájában. Szövetségünknek önálló képviselete van Brüsszelben. Az uniós országok gyáriparos szövetségeivel régóta fennálló kétoldalú kapcsolataink is jól szolgálják a csatlakozás előkészítését. Közel ötven szakmai szövetségünk többsége tagja valamely európai szintű szakmai szerveződésnek.
Az MGYOSZ hangsúlyozott véleménye, hogy a gazdasággal kapcsolatos kormányzati feladatok eredményes ellátása csak a reálszféra képviselőinek aktív közreműködésével lehetséges. Az MGYOSZ és annak tagszervezetei készek és képesek szakmai együttműködésre a gazdasági döntéshozatalban.
1. Kormányzati, közigazgatási struktúra, gazdasági érdekképviselet
Cél:
- Költségtakarékos, EU-konform kormányzati, közigazgatási struktúra kialakítása.
- Hatékony hazai és nemzetközi gazdasági érdekképviselet.
Intézkedések
- Listát kell készíteni a decentralizálható – régiókhoz, területi önkormányzatokhoz, területi közigazgatási hatóságokhoz - telepíthető állami feladatokról. Fel kell gyorsítani a feladatellátás decentralizálását.
- A közigazgatásban be kell vezetni a költségszámítást. Benchmarking módszerrel kell elemezni a közigazgatás létszámát és szolgáltatásait.
- Legyen kötelező a törvények és rendeletek várható hatásainak felmérése és bemutatása.
- A Miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok mellett statutumokkal rendelkező tanácsadó testületeket kell létrehozni és működtetni. Ezekbe a testületekbe be kell vonni a gazdaság meghatározó szervezeteinek képviselőit.
- A területi önkormányzatok - növekvő gazdasági feladataik megfelelő ellátásához - a helyi vállalkozások bevonásával működtessenek gazdaságfejlesztési szakértői bizottságokat.
- átlátható, kiszámítható, a teljesítményelvet és a szolidaritási elvet egyaránt követő nyugdíjrendszer;
- a magyar lakosság egészségügyi helyzetének, egészségügyi ellátásának javítására képes, hatékony, költségérzékeny egészségügyi rendszer kialakítása;
- a vállalkozások élő munka terheinek a csökkentése.
- kiszámítható, stabil elveken alapuló, minél kevesebb adminisztrációs terhet jelentő adózási szabályok;
- a hazai vállalkozások versenyképességének a javítása érdekében a vállalkozások és a munkavállalók közterheinek a csökkentése;
- az állam jövedelemcentralizációs és jövedelem újraelosztó szerepének további mérséklése.
- Az adóalkotmányosság biztosítása, az adóellenőrzések politikai fegyverként történő felhasználásának megakadályozása érdekében az adóellenőrzésre történő kiválasztás átlátható szabályozására van szükség.
- Az adóalkotmányosság biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az adóügyi ombudsman intézményének felállítását.
- A reálgazdaság ismeretének hiányából fakadó hibák elkerülése érdekében az APEH mellett a gazdaság képviselőinek bevonásával társadalmi döntőbizottság működtetésére van szükség.
- Az adó- és járulékrendszer tervezett változtatásairól mielőbb meg kell hozni a parlamenti ciklus teljes idejére érvényes döntéseket. Így több évre szólóan kiszámítható elvonási feltételekkel kalkulálhatna a vállalkozói szektor.
- Az adórendszer tervezett változtatásairól a kormányzat folytasson érdemi egyeztető vitát a szociális partnerekkel.
- Fel kell gyorsítani az adórendszer EU jogharmonizációját, ezen belül az ÁFA felső kulcsának mérséklését.
- A vállalkozások közterheinek alakulását együttesen kell figyelembe venni. A helyi adók szerepének növekedése nem jelentheti a vállalkozások összes adóterhelésének a növekedését.
- Bővíteni kell az átalányadózásra jogosult egyéni és társas vállalkozások körét. Az árbevétel-határt évenként valorizálni kell.
- A személyi jövedelemadó-sávok rendszeres valorizációjával mérsékelni kell a bruttó- és nettó béremelés közötti növekedési ütemkülönbséget.
- A bér közterheinek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott feladatok körét. Az Alap eredeti céljaitól idegen – szociális, a határon túli magyarokat támogató, stb. – valójában költségvetési feladatok átadásával lehetővé válna mind a munkaadói, mind a munkavállalói járulékok csökkentése.
- Kamat- és adópolitikai eszközökkel is ösztönözni kell a növekedés belső forrásait jelentő lakossági megtakarításokat, el kell érni a háztartások nettó megtakarítási hajlandóságának a növekedését.
- Minél sürgősebben vissza kell vonni a részvények árfolyamnyereségének megadóztatását előíró jogszabályt.
- az állam aktív részvétele a gazdaság versenyképességének javítását, az EU-normákhoz történő felzárkózást elősegítő programokban, a fejlődési esélykülönbség mérséklése a különböző méretű, tulajdonú vállalkozások illetve az ország különböző területei között.
- A magyar vállalkozói kör – ezen belül elsősorban a magyar tulajdonú nagyvállalatok - megerősödése.
- A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése az országos érdekképviseletek aktív közreműködésével.
- Az MGYOSZ – szakmai szövetségeinek bevonásával - már korábban elkészítette javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A megalakuló Magyar Gazdaság Föderatív Tanácsa meghatározó szerepet vállalhat a Terv kidolgozásában.
5. Regionális politika
- az ország különböző területei közötti fejlődési potenciál-különbségek mérséklése;
- a területi fejlesztési tervek kidolgozására és az EU-támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer létrehozása.
Intézkedések:
- A regionális fejlesztési politika előtt álló feladatok jelentősége és jellege alapján az MGYOSZ szükségesnek tartja a regionális politika kormányzati intézményrendszerének megerősítését, e feladatnak a Gazdasági Minisztériumhoz telepítését. Több ország gyakorlata alapján külön regionális minisztérium létesítése is elképzelhető.
- Javasolja az MGYOSZ, hogy a regionális politika – szemben az eddigiekkel – tárgya legyen az országos szintű szociális párbeszédnek. Javasolja, hogy a Gazdasági Tanács mellett létesüljön Regionális Szakértői Tanács.
- Az MGYOSZ elengedhetetlennek tartja a Területfejlesztési Törvény mielőbbi módosítását, a munkaadói érdekképviseletek teljes jogú tagságának biztosítását a regionális fejlesztési tanácsokban.
6. Innováció, K+F
- A kutatási fejlesztési tevékenység érdemi erősítése, finanszírozási helyzetének javítása.
Intézkedések:
- a magyar gazdaság minél több előnnyel és minél kevesebb veszteséggel járó csatlakozása az Európai Unióhoz;
- a magyarországi vállalkozások sikeres kapcsolódása a globalizációs folyamathoz,
- a globalizáció negatív társadalmi és gazdasági hatásainak mérséklése.
Intézkedések
- A gazdaságpolitikának törekednie kell Magyarországnak az EU-n belüli peremterületi elhelyezkedéséből fakadó hátrányok csökkentésére azzal, hogy a fejlesztési célok meghatározásakor fontos szempontként kezeli Magyarország regionális központtá válásának elősegítését. A regionális központtá válás koncepcióját, az ehhez szükséges konkrét fejlesztési javaslatokat az MGYOSZ 1994-ben kidolgozta, és vállalkozik annak „korszerűsítésére” is.
- Az MGYOSZ szükségesnek tartja - uniós csatlakozásunk mellett - a keleti gazdasági kapcsolatok bővítését, és ennek érdekében az eddigieknél sokkal aktívabb külgazdasági diplomáciát vár a Kormánytól.
- A gazdaságdiplomácia eszközeivel, a kockázatok mérséklésével támogatni kell a kizárólagos vagy többségi magyar tulajdonú vállalatok működő tőke exportját, ami már az elmúlt években is kiemelkedő szerepet játszott a szomszédos országokba irányuló magyar kivitel dinamizálásában és áruszerkezetének korszerűsítésében.
- A magyar tőke regionális szerepének erősítése érdekében az MGYOSZ megfontolandónak tartja – még EU-csatlakozásunkat megelőzően - határon átnyúló gazdasági övezetek, regionális vámszabad területek létrehozását, amelyeknek a működését kormányközi megállapodások, közös garanciák tennék biztonságossá.
- Ösztönözni és támogatni kell a magyar vállalatok részvételét az EU tagállamok állami-közületi szektorában kiírt tendereken, elősegítve ezzel EU-orientáltságuk erősödését.
- Az állami feladatokat a globalizációs folyamat követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Erősíteni kell az állam esélyteremtő szerepét mind a vállalkozások, mind a lakosság vonatkozásában, növelni kell az állami szerepvállalást a globalizáció okozta zavaró aránytalanságok mérséklésében, a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek javításában, a környezetvédelemben, az infokommunikációs gazdaság alapjainak kiépítésében, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, a tudástársadalom alapjainak bővítésében, a népegészségügyben, a szociális gondoskodásban és a nemzeti fejlesztési tervek kialakításában.
8. Közlekedés-infrastruktúra
- A közlekedési infrastruktúra olyan irányú komplex fejlesztése, ami együtt szolgálja az európai folyosókhoz való kapcsolódást, az ország regionális központtá válását, az ország elmaradt területei számára a felzárkózás esélyének javítását, illetve a gazdaság szűk keresztmetszeteinek oldását.
Intézkedések:
- Az autópálya-építések (gyorsított) folytatása mellett meg kell valósítani a 4-es és 6-os főút autóúttá történő átépítését, és növelni kell a települések közti úthálózat kiépítésére, javítására fordított forrásokat.
- Fel kell gyorsítani a vasút – beleértve a vasúti pálya - rekonstrukciós programját. Out-sourcing technikák alkalmazásával fokozni kell a MÁV piacszerű működését.
- A belső és az áthaladó nemzetközi forgalom felgyorsítása érdekében szükség van új határátkelők és hidak építésére (M0-s északi híd, káposztásmegyeri híd, szekszárdi híd).
- Növelni kell a meglévő közutak és hidak teherbíró-képességét, hogy azok feleljenek meg az EU irányelveknek; útjaink használhatóságát csak így tudjuk megőrizni.
- Növelni kellene a vasúti és a folyami (kombinált és konténeres) áruszállítás részarányát.
- A meglévő logisztikai központokat működőképes rendszerré kell összekapcsolni. (A csepeli szabad-kikötő bekapcsolása.)
- Támaszkodva az ország szellemi és innovációs kapacitására, kihasználva a „későn jövők előnyét” - csatlakozás az „e-Európa”-programhoz, felzárkózás az EU országokhoz illetve több területen az élre törés.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kidolgozott javaslatcsomagja az „eMagyarország” megteremtéséhez szükséges konkrét – időben is ütemezett – programot tartalmaz az alábbi területekre.
- a fiatalok beléptetése a digitális korszakba
- olcsó Internet hozzáférés
- az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
- intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
- kockázati tőke a high-tech kis- és középvállalatok számára
- a nemzetközi termelési, kereskedelmi kapcsolatoknál egyre inkább elengedhetetlen vállalatirányítási rendszer-softwarek megvásárlásának támogatása a magyar vállalkozásoknál
- online egészségügyi szolgáltatások
- intelligens közlekedés, szállítás
- online kormányzás
10. Környezetvédelem
- az emissziós terhelés csökkentése, környezetkímélő technológiák kidolgozása és elterjesztése, a hulladék-feldolgozás korszerű megoldásai, a megújítható energiaforrások felhasználásának a bővítése.
Intézkedések
11. Bérek, munkaügyi kapcsolatok
- a gazdaság teljesítményének felzárkózási folyamatával párhuzamosan – a gazdaság versenyképességének a javulása mellett - a bérek közelítése az EU béreihez, első lépésként fokozatos felzárkózás a legutóbb csatlakozott országok kereseti szintjéhez.
- A közép- és vállalati szintű kollektív megállapodások szerepének növelése a bérek és a munkahelyi viszonyok alakításában, a munkabéke biztosításában.
Intézkedések:
- Az MGYOSZ egyetért azzal, hogy a rendelkezésre álló jövedelem-többletekből a munkavállalók az eddiginél nagyobb arányban részesedjenek. Nem tud támogatni azonban olyan gazdaságpolitikát, amely a 2006-ig terjedő kormányzati ciklusban a GDP ütemével azonos reálbér-emelkedést céloz meg. Az MGYOSZ olyan bérpolitikára tesz ajánlatot, amely a reálkeresetek emelkedését a nemzetgazdasági termelékenység növekedéséhez, annak 60 százalékához köti. Ez az eddigieknél magasabb reálkereset-emelkedést tesz lehetővé, ám béroldalról nem veszélyezteti sem a versenyképességet, sem az antiinflációs politika sikerességét.
- A középszintű (szakmai) kollektív megállapodások elterjesztése érdekében a kormányzat vállalja – az EU-országok munkaügyi kapcsolataiban jelentős szerepet játszó – ágazati paritásos bizottságok felállításának és működtetésének költségeit.
- A középszintű és a vállalati kollektív szerződéskötések feltételeinek javításával, a munkaadók és a munkavállalók kölcsönös érdekeltségének megteremtésével el kell érni, hogy a munkavégzés feltételeinek az alakításában az érdekeltek megállapodása játsszon meghatározó szerepet. Ezzel elkerülhető a Munka Törvénykönyv gyakori változtatásának eddigi gyakorlata.
12. Társadalmi párbeszéd
- Az európai normáknak és a hazai követelményeknek megfelelő folyamatos és intenzív párbeszéd a Kormány és a gazdaság szereplői között mind az országos szintű, mind az egyes szakmákat érintő középszintű, mind az egyre nagyobb jelentőségű területi fórumokon.
Intézkedések: