Egész évben működő állásbörze. A nyár folyamán sem tétlenkedtek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrier KözPont dolgozói! A hallgatók és a cégek elvárásaihoz igazodva átalakították a honlapjukat. A site folyamatos fejlesztésével, továbbá a partnereink számára kialakított kedvező díjszabású szolgáltatási csomagokkal szeretnék elérni, hogy a végzős hallgatók minél több állásajánlat közül választhassák ki a Számukra leginkább megfelelőt. Tekintettel arra, hogy a műegyetemi diákság jelentős része gyakrabban használja az internetet, mint amilyen gyakran újságot, plakátokat vagy kiadványokat olvas –és ez a világháló gyors fejlődésével csak fokozódik– elengedhetetlen volt már, hogy egy olyan naprakész, interaktív honlappal rendelkezzen a Karrier KözPont, amelyen a szervezettel kapcsolatos információk mellett az odalátogatók a lehető legtöbb, az álláskeresést (esetleg a váltást) megkönnyítő információt megkapnak. Minden munkát kereső (hallgató) kialakíthatja a jelszóval védett személyes oldalát, folyamatosan önmaga frissítheti személyes és szakmai adatait, egy időre felfüggesztheti, majd újra aktiválhatja regisztrációját. Az állásajánlatok mellett a Karrier KözPont egyéb szolgáltatásairól (rendezvények, cégelőadások, gyárlátogatások, tréningek, stb) is folyamatosan e-mailben tájékozódhat, aki ezt kéri. A végzősök iránt érdeklődő cégek – az adatvédelmi szabályokat betartva – közvetlenül nem érhetik el a személyes adatokat, csak állásajánlatokat küldhetnek a rendszeren keresztül. Emellett a személyes tanácsadás, információszolgáltatás néhány eleme is elérhető már online módon, és további rovatok, szolgáltatások indítását tervezik. („a szakértő válaszol” rovat, nettó-bruttó fizetés, összefüggések, érdekességek, adatok, tendenciák stb.), de hasznos linkek is találhatóak a megújult www.karrier.bme.hu honlapon.

Tanulmányszemle – könyv- és folyóiratismertetés - az Ipargazdasági Kft. ajánlata:
Az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. vállalja tanulmányok, folyóiratok, könyvek szemlézését (érdeklődés esetén mintaként egy rövidített változatot küldünk) és/vagy témák szerinti szemlézést (pl. gazdaságstratégia, kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések stb.). A tájékoztatás körébe bevonható kiadványok (a teljesség igénye nélkül): MTA Világgazdasági Kutatóintézet sorozatai, KOPINT-DATORG Konjunktúrajelentések, MEH STRATEK Európai Tükör, MNB Műhelytanulmányok, Külgazdaság, Közgazdasági Szemle, KSH kiadványok, továbbá folyóiratok: Európa 2002, Figyelő, Gazdasági Értesítő, Harvard Business Review, Kritika, Külgazdaság, Munkaügyi Szemle, Supply Chain Management, Vezetéstudomány stb.
A szolgáltatás ára: 10.000,- Ft/hó, MGYOSZ tagok számára: 5.000,- Ft/hó
További információ: Domonkos Gabriella (Tel.: 204-2951, 204-2958/149.; Fax: 204-2953) e-mail. ipargazd@axelero.hu

Tagjaink figyelmébe ajánljuk: Business Travel Show, Budapesten

Idén ősszel, november 5-6-án, először lesz Magyarországon, a Budapest Kongresszusi Központban olyan rendezvény, ahol a vállalati (corporate) megrendelők a turisztikai ipar szolgáltatóinak teljes körével találkozhatnak. A hazai helyszín- és programgazdák, szállodák, légitársaságok, ki- és beutaztatók képet adnak mindazon lehetőségekről, amelyek a céges utazások, testületi ülések, tréningek stb. szempontjából érdekesek és újszerűek, ahol az érdeklődő biztosan talál új ajánlatokat, új helyszíneket, új utazási lehetőségeket. A látogatás ingyenes. Amennyiben látogatási szándékát jelzi, a rendező Turizmus Kft. (Tel. 476-0370, fax: 476-0371, E-mail: info@businesstravelshow.hu, Internet: www.businesstravelshow.hu) megküldi Önnek a további információkat. Egyúttal tájékoztatjuk, hogy ősszel megjelenik a Business Traveller Hungary Magazin, valamint megalakul az üzleti utazók klubja, amelyről a szervezők készséggel küldenek további részletes információt.

MEGÚJULT A HONLAP. A www.jointventure.hu címen elérhető, a Joint Venture Szövetség megújult formában áll a rendelkezésre. Az átdolgozott oldalak azt a célt szolgálják, hogy még több hasznos információt tudjanak eljuttatni a szervezet jövőbeli tevékenységéről a vállalatok számára, a befektetői döntéseiket és tájékozódásukat elősegítő hírekről, eseményekről. Az újdonságok közé tartozik a HASZNOS INFORMÁCIÓK CSAK TAGOKNAK menüpont, ami felhasználónévvel és jelszóval működik.

EMLÉKLAP AZ MGYOSZ ZALA MEGYEI SZERVEZETÉNEK. A gazdasági és közlekedési miniszter június 23-án emléklapot adományozott az MGYOSZ Zala megyei Szervezete részére, amelyben a kistérségi európai uniós felkészítő országjárás kistérségi rendezvényein való szíves együttműködést ismerte el. A rendezvénysorozat a kis- és középvállalkozókat segíti a csatlakozásban.

OLASZ LAKBERENDEZÉSI VÁSÁR. A Fiera Milano International S.p.A. és ennek magyarországi leányvállalata Olasz Nemzetközi Lakberendezési Vásárt rendezett június 26-án, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara budapesti konferenciatermében.

Örülök annak, hogy azt a szerepet betölthetem, hogy egy ilyen kiváló személyekből álló konferencia megnyitója alkalmával néhány gondolatot megfogalmazhatok.

Köszöntöm a rendezőket és köszönöm azt, hogy ezt a témát felkarolták és próbálják Magyarországon sikerre juttatni, mert igazán szüksége van a szakképzési rendszerre ahhoz, hogy Magyarországon ilyen projektek elinduljanak és jussanak sikerrel befejeződjenek. Azt gondolom, hogy mindnyájan tudjuk, hogy a szakmai képzésnek de különösen az alapképzésnek alapvetően két küldetése, funkciója van, az egyik az előkészítő a másik a megőrző vagy áthagyományozó funkció, tehát a mesterektől megtanulni mindazt, amit már korábban tudtak. Ezzel nincs is baj, ez összességében rendben van, azt gondolom, hogy az előkészítő funkció, amely arra hivatott, hogy a fiatalokat a leendő szakmunkásokkal megtaníttassuk azt, amire nekik szükségük van később a munkahelyeken, ezekkel a feladatokkal nehezebb megbirkózni azért, mert azt gondolom, hogy azok a technikák, technológiák, amelyekre őket fel kellene készíteni ellentétben a korábbi időszakhoz képest, amikor ezeknek az időtartama 20-30, vagy akár 50 évet is elért, ezeknek a technológiáknak az élettartama a mostani időszakra én azt gondolom, hogy 5 évre, 10 évre korlátozódik és ezekhez kötődő munkakultúrák, az ezekhez kötődő kompetenciák azt gondolom, hogy szintén ilyen rövid időtartamra szólnak. Tehát hogy ha elmegy egy technológia, elmegy egy termék befejeződik az élettartama, akkor ezzel együtt befejeződik az ehhez a technológiához kötődő munkakultúra élettartalma, lejár az ő erkölcsi szavatossága, és azt gondolom, hogy a felnőtt képzésnek ezeket az előkészítő funkciókat kell alapvetően a szakmai alapképzéshez illeszkedően átvenni és folytatni, mert az életünk során ezeknek a technológiaváltásoknak, a technika váltásnak egy nagyon nagy gyakoriságát éljük meg, és ezt az előkészítő funkciót nem lehet ma már 25-30 évre szabni, hanem csak egy rövid időszakra és szükség van az élethosszan tartó tanulás keretében ezekhez a ciklusokhoz rendszerint visszatérni.

Én azt gondolom, hogy ezekhez persze erőforrások is kellenek, és hogyha megnézzük Magyarországon azokat a erőforrás térképeket, amelyeket mellé tudunk rendelni az egész életen át tartó tanuláshoz, akkor azt tapasztaljuk, hogy ma egy felnőttnek alapvetően a finanszírozási portfolióban kb. 25-30 %-ot kell még viselnie az ő szakmai képzését illetően. Kb. 40 % ma Magyarországon az az erőforrás, amelyet a vállalatok tudnak kitermelni ezen felnőttképzéshez, és a munkaerő-piaci képzéseknek a részaránya, amelyek kb. 97-ben még 60 %-os volt, ezt a részarány ma 25-28 %-ra szűkül. Azt lehet mondani, hogy ez a munkaerő-piaci támogatottság tendencia szinten tovább fog mérséklődni és az várható, ami Európában is jellemző, hogy a munkahelyek erőforrás támogatottságát kell a jelenlegi kb. 40 %-os arányhoz képest tovább erősíteni.

Európában azt tapasztaljuk, hogy szinte tanuló munkahelyek léteznek, Dániában 96 %-ban mondhatják el magukról a vállalatok, hogy ők támogatják munkavállalóik képzését.
Hollandiáéban, Finnországban ez az arány 80 %-ot meghaladó. A szomszédos Csehországban is 60-65 %. Magyarországon ez a tanuló munkahely, tehát a tekintetben, hogy milyen mértékben támogatja ma egy gazdálkodó szervezet az ő munkavállalóit, az európai átlagnál lényegesen alacsonyabb, kb. 38-40 %-a tekintetében mondható el, hogy hozzájárul a munkavállalói képzéséhez.
Hogy ha megnéznék azt a struktúrát amelyik a vállalatok nagyságára jellemző, akkor azt mondhatnánk, hogy igazából az ezer főnél többet foglalkoztató cégek esetében mutatható ki szigorú összefüggés a munkavállalók támogatottsága és a munkahely között, tehát magyarán a kis- és középvállalatok nagyon kis mértékben tudnak még részt venni a munkavállalóik képzésében. Ezzel azt gondolom, hogy azok az erőfeszítések, amelyek ehhez a projekthez fűződnek, azok az inputok, amelyeket beletettek ezekbe a projektbe, különösen a kis-középvállalatokat tekintve, nagyon hasznos és én befejezésül azzal a hipotézissel élek, hogy azt a végterméket amelyeket Önök megszültek ezen projekt keretében, ezeket minél többen megismerik a kis-középvállalatok körében, és azt gondolom, hogy egy után követésben ki fog derülni, hogy ez a termék, ami egy széles körben ismertek a kis-középvállalatoknál, ezek összességében hasznosnak is bizonyulnak. Ezzel a gondolattal zárom, hogy az a reménységem, hogy az a termék amely megszületett ezen projekt autputjaként, ezek a kis-középvállalkozások körében hasznosnak bizonyulnak majd a jövőben.

Köszönöm.

Tordai Péter

Hölgyeim és Uraim, nagy tisztelettel köszöntöm Önöket. Azt volt a felkérés, hogy röviden vázoljam fel mi a jelentősége a Leonárdo programnak. Egyrészt az európai szakképzés-politika, másrészt a Magyarország szempontjából nagyon röviden.
Amikor a programot 1994. végén létrehozták az európai unióban, akkor azt a világos célt tűzték ki maguk elé, hogy legyen a Leonárdó program az Európai Unió szakképzés-politikájának az eszköze.
Addig ilyenről nem beszélhettünk, hiszen a szakképzés is az oktatáshoz hasonlóan állami hatáskörben volt. Azonban úgy ítélték meg az unió tagállamai hogy valóban vannak olyan területe, ahol szükség lenne közös fellépésre is, azért, hogy a közös szakképzés-politika támogassa, kiegészítse a nemzeti szakképzési politikákat. Főként olyan területeken, ahol az
Közös fellépés, az együttes fellépés hatékonyabb lehet mint egy-egy tagállamnak az önálló fellépése.
Így elsősorban a szakképzés megújítása, az innováció támogatása állt kezdettől fogva a középpontban. További cél volt a foglalkoztathatóságnak a javítása és a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő képzési formák erősítése.
A program jelentőségét tovább fokozta az eu lisszaboni találkozója, talán a portugál vendégek miatt is meg kell emlékezni erről a helyszínről , ill. az unió jövője szempontjából meghatározó fontosságú döntésről.
Az ottani célkitűzések rendkívül nagyra törők. Azt tartalmazzák, hogy az európai kontinensnek, az eu-nak 10 éven belül a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudás alapú gazdaságává és társadalmává kell válnia,. Ez a célkitűzés teljesen új megközelítésbe helyezi az oktatást és főleg a szakképzést. Azt is mondhatnánk, hogy stratégiai eszközzé vált ez a terület. Hiszen ennek a nagyra törő célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz az oktatás, ill. a szakképzés lesz. Ezt követően az élethosszig tartó tanulásnak az új értelmezése az erről megjelentetett memorandum tovább fokozta ennek a területnek az elismertetését. Azt is mondhatnám, politikai támogatás is megérkezett erre a területre.
Ennek a folyamatnak egy újabb állomása volt a tavalyi esztendő, amikor a felsőoktatásban korábban megindult fokozott együttműködés folytatásaképpen a szakképzésben is egy fokozott együttműködésről beszélhetünk, amit aztán a múlt év végén egy ünnepélyen koppenhágai deklarációs is megtámogatott.
Miért fontos mindez? Azért mert innen kezdve még nagyobb a jelentősége a Leonárdo program egészének, ill. minden egyes projektnek is, amely közelebb visz a lisszaboni célok eléréséhez.
Külön kiemelném az informális tanulásnak és a munkahelyi tanulásnak a jelentőségét ebben az összefüggésben is, hiszen soha nem volt még annyira elismert ennek a két területnek az elismerése, mind éppen ebben az időszakban.
Mit jelent továbbá a Leonárdo program Magyarország számára?
Ahogy azt Igazgató Asszony elmondta, Magyarország 97 óta tehát immár a 6. esztendeje vesz részt a programban.
Mind máig arról beszélhettünk, hogy Leonárdó előkészítette Magyarország csatlakozását egy fontos és stratégiai területtel a szakképzés vonatkozásában. Azzal, hogy intézményi szintű elképzeléseket támogat a program, azt is mondhatnánk , hogy a csatlakozás az egyes intézmények szintjén 97 óta folyamatosan és több lépésben megtörtént. Vagyis az intézmények a hétköznapi együttműködések keretén belül tanulták meg Magyarországon az eu-s normákat, az eu-s szakképzési célkitűzéseket és prioritásokat, az eu-s projekt menedzsment elvárásait és az uniós pénzfelhasználási technikákat. A tanulási folyamat kölcsönös volt, hiszen a külföldi partnerek is tanulták Magyarországot, tanulták az itteni intézmények kompetenciáit tapasztalatait, együttműködési készségeit, azt gondolom, hogy kölcsönösen jó bizonyítványt állítottunk ki egymásról.
Ez a mai projekt is egy újabb fontos építő eleme ennek a kölcsönös tanulási folyamatnak.
Felmerül a kérdés, hogy mit adhat ehhez hozzá a jövő év májusában bekövetkező eu-s csatlakozás.
Én azt gondolom, hogy éppen azért, mert eddig sem az eu küszöbén ácsorogtunk pusztán, de legalábbis a szakképzés vonatkozásában az előszobába bebocsátattunk, vagyis egyenjogú partnerként vettünk részt ebben a programban. Nem lesz forradalmi változás 2004. májusa után sem. Legalábbis Magyarország szempontjából. Lesznek azonban további fontos, pozitív elemek melyek ezek?
Egyrészt bővülni fog a projekt volumene főként a külföldi szakmai gyakorlatok vonatkozásában, másfél-kétszeres bővülést prognosztizált számunkra az európai bizottság. Ez azt jelenti, hogy az évente szakmai gyakorlaton résztvevők száma elérheti az 1400-1500 főt is.
Fontos elem, hogy várhatóan az eddig is rendkívül jelentős fogadó készség tovább fog erősödni az eu intézményei részéről, tehát ennek nyomán még több együttműködésbe vonják be valószínűleg a magyar intézményeket, és ez megint rendkívül pozitív. Ezt fogja elősegíteni az, ha mi is uniós taggá válunk, a partnerséggel kapcsolatos korlátozások teljes mértékben elfognak tűnni.
És végül egy olyan terület volt, ahol eddig egyfajta különbségtétel volt érezhető a társult országos és az uniós országok között, ez pedig a döntéshozatal volt, hiszen alapvetően az unió programja volt, ahol talán érthető is volt, ahol a döntéshozatalban Magyarország és a többi társult ország közvetlenül nem vehetett részt. Ez meg fog változni. Ez egyrészt egy fokozott felelősséget jelent majd Magyarország számára és másrészt azonban talán tovább bővülő lehetőségeket.
Harmadikként arról szeretnék röviden szót ejteni, hogy a pályázati rendszer egészében van egyfajta torzított megközelítés. A program egésze alapvetően a főpályázókra figyel, a bírálati folyamat jellege, a szerződéskötés, a nyomon követés, alapvetően a főpályázó intézményekre összpontosul. Ez a programvariáció szempontjából talán érthető, azonban a dolog egészét nézve mégiscsak egy nem igazán szerencsés nézőpont. Miért?

Valamennyi lényege a nemzetközi együttműködés. Tehát valamennyi projektben a főpályázó mellett ott vannak a partnerek, hárman négyen, nyolcan, tízen. Igazán az együttműködésük, kiegészítő kompetenciájuk, egymásra épülő tapasztalataik viszik előre az egyes folyamatokat. Nagyon szerencsésnek gondolom tehát a mai alkalom hozzájárul ahhoz, hogy itt Magyarországon magyar partnerintézmények együttműködésre is rálátásunk lesz, több információt kapunk róluk. Azt gondolom, hogyha azt nézzük meg, hogy ilyen kisebb méretű ország, mint Magyarország esetében alig féltucatnyi főpályázós projektunk van egy évben, tavaly pl. 62 magyar intézmény vett részt partnerként mindenféle fejlesztő projektekben, akkor jól láthatjuk, hogy a tapasztalatok, a várható eredmények egy része nem a főpályázók, hanem a partnerek projektjeiben jelentkezik.
Alapvető célkitűzésünk tehát, hogy a hazai szakképzés vérkeringésébe minél jobban segítsünk beépíteni ezeket a partneri szereppel futó projekteket is .
Köszönöm a szervezőknek, hogy ezzel a rendezvénnyel is hozzájárul ehhez.

Az irodának magának is célja, az, hogy elősegítse ezt a folyamatot, mi azt gondoljuk, hogy mivel szerződéses viszonyban ezekkel az intézményekkel nem állunk, egy szolgáltató jellegű szemlélet lehet a helyes. Ennek megfelelően szemináriumokat rendezünk a partner intézmények számára, a honlapunkon elérhető termék adatbázisba felkérjük őket is, hogy vigyék be saját termékeiket, ezáltal is segítsük az eredmények terjesztését. És megpróbáljuk különböző fórumok, rendezvények révén hálózatos adást, idegen szóval a networking folyamatát.
Mégegyszer ismétlen külön ezért is örülök a mai eseménynek.
Végezetül a …………projekt témájáról.
Azt gondolom, hogy a kis és középvállalkozások képzési helyzete a szociális partnereknek a képzésben betöltött szerepe rendkívül fontos, és Magyarországon eddig nem túlzottan sikeres területe a szakképzésnek. A projekt már csak ezért is külön üdvözlendő Magyarországon. Azt gondolom, hogy az a heterogén intézményrendszer amit a projekt mögött látunk az igazán hatékony projektek tipikus záloga. Kíváncsian várom a projekt eredmények bemutatását ezzel kapcsolatban is.
És végül a projektnek a címe: Tanulás és munka, a Leonárdo program mottója is lehetne.
Hiszen egy olyan nagyon hatékony tanulási formáról van szó, ami éppen az elmúlt időszakban került újra reflektorfénybe.
Remélem, hogy főosztályvezető úr reményeihez csatlakozva azok a termékek, eredmények, amelyek a projekt keretében megszülettek nagyon gördülékennyé válnak a szakképzés gyakorlatában és hozzá fognak járulni ahhoz is, hogy Magyarországon is és természetesen a többi partner országban is fejlesztik ezt a területet.
Köszönöm szépen.

Közgyűlés és Fórum a Gundelban - A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 2003. június 19-n a fővárosi Gundel étteremben megtartotta hatodik, mérlegjóváhagyó közgyűlését, amely a határozatképesség megállapítása után egyhangúan elfogadta az elmúlt esztendőről készített Könyvvizsgálói jelentést, a Pénzügyi mérlegbeszámolót valamint a 2003. év pénzügyi tervét. A közgyűlés után tartott Fórumon részt vett Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter és Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Intézet tudományos főmunkatársa.

A külügyminisztérium felkérte a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét, tájékoztassa tagjait, hogy hamarosan helyettes államtitkári szinten több Európai Uniós tagállammal – Franciaország, Spanyolország, Svédország, Ausztria és Hollandia –külgazdasági konzultácikóra kerül sor. Ezeken a tanácskozáson hagyományosan a partnerek konkrét problémákat vetnek fel, olyan eseteket amelyek egyes vállalataik magyarországi tevékenységét véleményük szerint sértik, vagy más módon zavarják. A piaci tevékenységet érintő intézkedést is gyakran kérnek a magyar féltől. A minisztérium úgy véli, hogy érdekünkben áll felmérni, hogy a magyar vállalatok mennyiben kerülnek szembe piaci munkájukat akadályozó tényezőkkel más országokban. Kérjük, hogy az észrevételeket, gondokat közvetlenül az SzDalmadi@kum.hu címen, 2003. 06. 02-ig jelezzék.

A magyarországi munkaügyi kapcsolatok rendszerében új forma az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakulása.

Első lépésben az uniós gyakorlatnak megfelelően 18 szakmában (ágazatban, ill. alágazatban) jönnek létre a bipartit módon működő Ágazati Párbeszéd Bizottságok. Az ágazati bizottságok a szakma struktúrájának megfelelően további alágazati bizottságokra tagolódhatnak, akik ugyanolyan jogkörrel vesznek részt a munkában, mint az Ágazati Párbeszéd Bizottság. A szakmák (ágazatok) határait a TEAOR/KSH szerint határozták meg.
Az MGYOSZ-hoz tartozó szakmai szövetségek szakemberei a kezdettől fogva aktívan vesznek részt az új típusú érdekegyeztetés kialakításában.
A versenyszférát a következőkben felsorolt ágazatok (szakmák) érintik:

1. Könnyűipar (textil, bőr- és ruházati ipar)
   
2. Vendéglátás és idegenforgalom
   
3. Vegyipar
   
4. Villamosenergia-ipar, gáz-, gőz-, és melegvíz ellátás
   
5. Gépipar
   
6. Vasúti fuvarozás
   
7. Élelmiszeripar- sütőipar, a cukor- és konzervgyártás
   
8. Postai szolgáltatás és távközlés
   
9. Kereskedelem
   
10. Mezőgazdaság
    
11. Alapfémek gyártása (kohászat)
    
12. Építőipar
    
13. Szárazföldi fuvarozás
    
14. Vízellátás és más kommunális szolgáltatások
    
15. Légiközlekedés
    

Kaposváron megalakult az MGYOSZ újabb megyei szervezete. A Somogy megyei Gyáriparosok Szövetségét a megye húsz nagyvállalata nevében 2003. április huszonharmadikán, a kaposvári vármegye-háza címertermében alapították meg.
Az alakulkó ülésen Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke a szervezet magyar gazdaságban betöltött szerepéről beszélt, Dr Gyenesei Isztván a megyei közgyűlés elnöke pedig a gazdasági és munkaadói szövetség és a területi önkormányzat együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. A meghívottak között ott volt Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára és Kondor János az MGYOSZ nyugatmagyarországi regionális szervezetének elnöke is.
A résztvevők Dr. Bödő Imrét választották az új szervezet elnökévé és elfogadták az SMGYSZ alapszabályát.