A Covid-19 járvány és az azt követő orosz invázió Ukrajnában alapvetően megváltoztatta a hagyományos európai nyitottság és gazdasági integráció dinamikáját. Ezek az események megmutatták, mennyire fontos az EU ellenállóképességének a megerősítése.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Munkáltatói Csoportja és a Centre for European Policy Studies elemezték ezeket a összefüggéseket, és ajánlásokat is megfogalmaztak.
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei, harmadik rendezvénye az ESG-ről szólt. A 2023. december 5-én, a Gundel Étteremben tartott eseményen a téma a fenntartható növekedés követelményei, illetve az új magyar ESG szabályozás részletei voltak. Az eseményt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadása indította, majd egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a résztvevők a törvénytervezetet.
A BusinessEurope Elnökök Tanácsának 2023. november 24-én kelt "Brüsszeli Nyilatkozata" az európai gazdaság megerősítésére összpontosít az EU soron következő belga elnöksége alatt.
A nyilatkozat a túlszabályozás csökkentése, az egységes piac megerősítése, valamint a biztonság és a gazdasági nyitottság egyensúlyának megteremtése mellett érvel, beleértve a globális partnerekkel való jobb kereskedelmi kapcsolatokat is.
A nyilatkozat továbbá azt is hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdasági növekedés támogatása érdekében a “Green deal”-t ki kell egészíteni egy, az iparra is fókuszáló megállapodással. Ezen intézkedések célja az EU versenyképességének megerősítése, és a geopolitikailag feszült környezetben jelentkező kihívások kezelése.
Az Elnökök Tanácsának ülésén részt vett az MGYOSZ társelnöke, főtitkára és brüsszeli képviselője is: Lakatos Péter, Wimmer István, Vadász Borbála.
MGYOSZ Csúcs, ÚJRA, december 5-én! A rendezvény témája: Alkalmazkodás az ESG szabályozáshoz.
Választ kaphat legújabb csúcstalálkozónkon az alábbi kérdésekre: Mi az ESG? Mik azok a környezetvédelemi, társadalmi és vállalatirányítási szempontok, követelmények, melyek figyelembe vétele a magyar vállaltok számára szükségessé teszi az új jogszabályi elvárásoknak való megfelelést?
A nyitóelőadást Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzet pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár tartja. Utána egy panelbeszélgetést tartunk, amin az államtitkár mellett résztvesz Lukács Ákos (Ernst&Young) és Gólya Szilvia (OTP). A beszélgetést követően a sajtó és a résztvevők feltehetik kérdéseiket is.
Helyszín: Budapest, Gundel Étterem
Időpont: 2023.12.05. 9:30-től
December 5-én találkozzunk a Gundel étteremben! A részvétel regisztrációhoz kötött.
Megszületett a munkaadók és a munkavállalók között a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), mely szerint december 1-től 15 százalékkal növekedik a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. Az egyeztetésen azonban a jövőre vonatkozó alapvető változtatásokról is szó esett.
A megállapodásról az egyik aláíró fél, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, dr. Rolek Ferencet kérdeztük, aki elárulta, hogy a november 20-án aláírt dokumentum hosszú tárgyalássorozat eredménye. A munkaadók nagyon jelentős engedményeket tettek, hogy kompromisszumra jussanak, de ezt egy olyan gazdasági és üzleti helyzetben tették meg, amikor úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság éppen kilábal a recessziós időszakból.
“A mutatók alapján bizakodóak lehetünk, hogy vége a recessziónak” - mondta Rolek. - “Azonban a kereset- és bérnövekedésben a vállalatoknak továbbra is óvatos politikát kell folytatniuk. Szociális megfontolásokból a legkisebb keresetűeknek jelentősebb engedményt tettünk, mert a minimálbéreket némileg fel kell zárkóztatni az átlagbérekhez, ezért 2023. december elsejétől a minimálbér 15 százalékkal, havi bruttó 266 800 forintra, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 10 százalékkal, 326 000 forintra emelkedik. A jövő évre prognosztizált infláció 6 százalék, ami azt jelenti, hogy ez egy jelentős, 9 százalékos reálértéknövekedést jelent a minimálbérnél, de a garantált bérminimumnál is 4 százalékos növekedést tesz lehetővé” - tette hozzá.
Az MGYOSZ alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szociális szempontú minimálbér-növekedés nem jelenthet referenciapontot vagy hivatkozási alapot a béremeléseknél, a jelenlegi gazdasági környezetben egy reális bérnövekedés valahol a jövő évre prognosztizált 6 százalékos infláció és a 10 százalék között van. Ez az a sáv, amiben a vállalatoknak érdemes gondolkodni, nyilván figyelembe véve a saját pénzügyi és üzleti helyzetüket, illetve a bérpiacon elfoglalt pozíciójukat is. A minimálbér emelése a korábbi években mindig január 1-jén lépett életbe, ami idén a tervezettnél magasabb infláció miatt változott. “Ez egyszeri dolog, nem tervezünk ebből rendszert csinálni” – hangsúlyozta az alelnök. - “Ez azonban nem azt jelenti, hogy a béremeléseket minden cégnél előre kell hozni. Ahol a dolgozók bére nem ebbe a két kategóriába esik, ott az emelés természetesen helyi döntés kell, hogy legyen.”
Rolek kitért a megállapodás 4. ponjtára is, mely azt vetíti előre, hogy a VKF-en belül a felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a mostani garantált bérminimum helyett egy ágazatonként vagy akár szakmák szerint differenciáltabb bértarifa rendszer irányába mozduljon el a jelenlegi struktúra. “Ennek az elveiről vagy a konkrét megvalósításról a jövő évben tárgyalásokat kezdünk. Ez egyelőre csak kezdeményezés, melyet megpróbálunk úgy kialakítani, hogy a munkavállalók érdekeit szolgálja. Ez egy nagyon komoly változás lesz, ami alapjaiban változtathatja meg a rendszert, és melynek nagyon sok feltétele van. Ez egy hosszú folyamat lesz, akár több évet is igénybe vehet. Mindenképp érdemes ezzel foglalkozni, de természetesen csak a vállalatok vezetőivel való egyeztetés után.”
A napokban Szövetségünk a Szingapúri Gyártószövetség (Singapore Manufacturing Federation - SMF https://www.linkedin.com/company/smfederation/) delegációját látta vendégül.
A Szingapúri Nagykövetség közreműködésével létrejött találkozón Horváth Miklós, az MGYOSZ elnökségi tagja fogadta az SMF elnökét, Lennon Tan urat, Ryan Chioh elnökhelyettest és az SMF vezető tisztviselőit. A megbeszélésen bemutattuk vendégeinknek a hazai munkaadói érdekképviseleti rendszert és a magyar üzleti-befektetési környezetet. A globálisan is kiemelkedően versenyképes szigetország vállalatait képviselő SMF nagy érdeklődést mutatott a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. A találkozó kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a jövőben szorosabban is együttműködjön a két szövetség, és szélesítsük az üzleti kapcsolatokat a két ország között.
Idén november elején indult el legújabb Európai Bizottság által támogatott projektünk, melynek során ezúttal a hazai ágazati szociális párbeszéd helyzetéről készítünk egy átfogó felmérést.
Az ágazati kollektív szerződések szerepét elemző kutatás során azt is megvizsgáljuk, hogy az utóbbi évek válságai hogyan hatottak bizonyos ágazatokban a szociális párbeszéd intézményére és milyen változásokra számíthatunk a jövőben.
Az MGYOSZ ez alkalommal is kelet-közép európai partnereivel együtt készíti el jelentését, a szlovák, szlovén, szerb, montenegrói és román szociális partnerek bevonásával.
A kutatást szakmai partnerünk, az ELTE munkatársai készítik.
#SEC-CEE project
#EuropeanCommission
#ZDS #NUE #Concordia #SAE #MEF #MGYOSZ #ELTE
Az MGYOSZ delegációja a múlt héten ellátogatott a rigai központú testvér-szövetségéhez.
A Lett Munkaadói Szövetség (LDDK - Latvijas Darba devēju konfederācija) főtitkára Kaspars Gorkss és Inese Stepina nemzetközi kapcsolatok igazgatója mellett a szervezet több szakértő munkatársa fogadta kollégáinkat. A találkozó során részletes tájékoztatást kaptunk a lett munkaügyi kapcsolatokról, a szociális párbeszéd helyzetéről, a szakképzési rendszerről, valamint a digitális és zöld átállás folyamatáról.
Köszönjük a kedves vendéglátást, az érdekes előadásokat és a kitűnő szervezést!
A látogatást az Európai Bizottság támogatta.
Dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, a magyar munkaadók képviseletében elmondta, hogy a gazdasági szereplők számos nehézséggel néztek szembe az elmúlt évben és jelenleg is komoly kihívások előtt állnak. Az egyre bonyolultabb geopolitikai környezet, az energiaellátás bizonytalanságai, a növekvő adminisztratív terhek mind-mind visszavetik vállalataink globális versenyképességét. Az EU előtt álló legégetőbb problémának a munkaerőhiányt jelölte meg, mely kiemelten érinti Magyarországot, melyet még a Nyugat-Európába irányuló képzett munkaerő elvándorlása is tovább súlyosbít.
- Az európai vízválság és hatásai
- Digitalizáció, ami segíti az egységes piacot
- Hogyan védjük az EU egységes piacát, vásárlóerejét?
A hírlevél már elérhető weboldalunkon is:
Az MGYOSZ delegációja a múlt héten Lisszabonban járt, ahol a Portugál Munkaadói Szövetség - CIP munkatársai fogadták Wimmer István főtitkárt és szakmai igazgatóit.
A megbeszélésen szó esett a portugál és a magyar gazdaság és szociális párbeszéd helyzetéről, sikeres szervezetépítési és kommunikációs startégiákról, és a szervezetekben zajló aktuális szakmai munkáról.
Köszönjük Carla Sequeira főtitkárnak, Nuno Biscaya szociális párbeszédért felelős igazgatónak, Joana Valente EU ügyekért felelős igazgatónak és Francisco Bessa nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadónak a kitűnő szervezésért!
Az MGYOSZ munkatársai ellátogattak egy lisszaboni szakképző intézménybe is, a CENFIM-hez, amely egy kohászati és fémfeldolgozó ipari szakképző központ. Itt a szakképzés digitalizálásáról és a szakma sikeres népszerűsítésébe kaptunk érdekes betekintést.
Köszönjük Vitor Dias képzési igazgatónak és Jose Fonseca projekt igazgatónak az előadást!
Az Unió helyzetéről szóló, 2023. szeptember 13-i beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelte, és körvonalazta, milyen kiemelt kezdeményezéseket tervez a Bizottság a következő évben.
Kulcsfontosságú a párbeszéd a munkáltató és a szakszervezetek/munkavállalók között abban az esetben is, amikor a vendégmunkások megnövekedett száma alkalmazkodást kíván a munkahelyeken.
Ez volt a munkaadók legfontosabb konklúziója abban a kerekasztalbeszélgetésben, melyben kolléganőnk, Bálint Adrienn is részt vett a Vasasszövetség Zalaegerszegen megrendezett 33. Nyári Egyetemén, július 29.-én. Az esemény fókuszában ezúttal a vendégmunkások foglalkoztatásának változásai és annak tapasztalatai álltak.
@Vasas Szakszervezeti Szövetség #szocialisparbeszed
“A várható nehéz politikai (háború) és gazdasági helyzet miatt reálisan azt a célt tűztük ki, hogy a minimálbér reálértéket őrizzük meg, így a megállapodás 16%-os emelés lett.
Ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt a megállapodás 4. pontja szerint, ha “a gazdasági folyamatok az előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023.évi átlagos infláció mértéke a 18%-ot várhatóan meghaladja), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában a felek a megállapodást újratágyalják.”
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnökének cikke a Portfolio oldalán:
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke tekinti át a kérdést a munkaadók szemszögéből.
Az éves minimálbértárgyalások és az ennek eredményeként létrejövő megállapodás jelentős mértékben az előttünk álló évre vonatkozó gazdasági előrejelzésekre épül. Ez önmagában is sok bizonytalanságot rejt. Számos esetben előfordult, hogy az előrejelzetthez képest az infláció alacsonyabb volt, illetve a Covid járvány kitörésének évében a várt gazdasági növekedés helyett jelentős visszaesés következett be, miközben az előrejelzésen alapuló megemelt minimálbért ki kellett fizetni, ami a vállalkozások egy részénél feszültséget okozott.
A 2023-RA VONATKOZÓ MINIMÁLBÉR MEGÁLLAPODÁS IS SOK BIZONYTALANSÁGOT REJTŐ ELŐREJELZÉKRE ALAPOZÓDOTT.
Munkáltatói szempontból a várható folyamatok részletes elemzése mellett 3 fő mutatószámot szoktunk kiemelni, melyek döntő mértékben meghatározzák, hogy a vállalkozások milyen többlet bérköltséget tudnak várhatóan kigazdálkodni. Ez a három mutató:
a termelékenység alakulása (ezt 2023-ra a GDP-vel helyettesítettük),
a fogyasztói infláció,
illetve az adó és járulék terhek alakulása.
A 2023-ra vonatkozó megállapodásnál abból indultunk ki (közösen a szakszervezetekkel), hogy a GDP várhatóan stagnál, az adó és járulékterhek lényegesen nem változnak, és a várható éves átlagos infláció 16% körül alakul.
A várható nehéz politikai (háború) és gazdasági helyzet miatt reálisan azt a célt tűztük ki, hogy a minimálbér reálértéket őrizzük meg, így a megállapodás 16%-os emelés lett.
Ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt a megállapodás 4. pontja szerint, ha “a gazdasági folyamatok az előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023.évi átlagos infláció mértéke a 18%-ot várhatóan meghaladja), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában a felek a megállapodást újratárgyalják.
Hogyan állunk most?
A féléves adatok még nem állnak rendelkezésre, ezekre még kb. egy hónapot várnunk kell.
A féléves tényadatok mellett fontos, hogy a 2. félévre vonatkozó előrejelzések hogyan módosulnak, hiszen a megállapodás éves, illetve éves átlagos adatokra alapozódik.
Az látható, hogy az inflációs előrejelzés abban pontos volt, hogy az infláció tetőzése március körül várható, azonban az ezt követő csökkenés üteme lassabb a várakozásoknál. Az még bizonytalannak tűnik, hogy a csökkenés ütemelassabb a várakozásoknál. Az még bizonytalannak tűnik, hogy a csökkenés üteme a 2. félévben hogyan alakul, és az éves átlagos infláció mértéke magasabb lesz-e 18%-nál.
Habár a vállalkozások helyzetére vonatkozó féléves adatok sem állnak még rendelkezésre, az világosan látszik, hogy a gazdasági eredményekben, legalább is az 1. félévben, visszaesés várható. Ezt erősítik a vállalatoktól és az MGYOSZ ágazati szövetségeitől kapott visszajelzések, illetve komoly aggodalomra ad okot a nemrég közölt adat az ipari termelés alakulásáról, mely 5%-os csökkenést mutat.
A FENTIEK ALAPJÁN AZ MÁR BIZTOSNAK TŰNIK, HOGY MINIMÁLBÉRRŐL TÁRGYALNUNK KELL.
Erre várhatóan legkorábban július végén kerülhet sor, amikor a féléves gazdasági mutatók mellett, már rendelkezésre állnak a Kormánynak, az ezeket figyelembe vevő módosított éves előrejelzései is. A tárgyalások során komoly dilemmát okozhat majd, ha az esetlegesen magasabb éves inflációt ellensúlyozandó, a szakszervezetek a minimálbér évközi további emelését követelik, míg a munkáltatók a gazdasági eredmények romlása miatt ennek a forrását nem tudják megteremteni.
A HELYZETET MÉG ÁRNYALJA, HOGY IDŐKÖZBEN MEGKEZDŐDTEK AZ EGYEZTETÉSEK AZ EU MINIMÁLBÉRRE VONATKOZÓ IRÁNYELVÉNEK HAZAI IMPLEMENTÁCIÓJÁRÓL IS.
Összefoglalóan egyelőre részadatok ismeretében inkább csak találgatunk, ezek alapján még komolyan megalapozott tárgyalási pozíciót nem lehet kialakítani, ami azonban biztos, hogy fontos és nehéz tárgyalások előtt állunk.
forrás: portfolio.hu
2023. június 2-án, a korábban beígért határidőhöz képest kétnapos késéssel jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősség díjtételeit meghatározó miniszteri rendelet. A néhány esetben majdnem tízszeres környezetvédelmi termékdíj emelés-, és ennek lehetséges hatásai miatt a miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és a kötelezettek bevonásával, érdemi adatok alapján újraszámításra van szükség. Tagszövetségünk, a CSAOSZ közleménye:
A Magyar Közlöny 81. számában, 2023. június 2-án, az ígért határidőhöz képest kétnapos késéssel jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősség díjtételeit meghatározó miniszteri rendelet.
A rendeletben megismert díjak közül a csomagolásokra vonatkozó tételekről megállapítható, hogy azok 1,17-9,79-szeres növekedést mutatnak a környezetvédelmi termékdíj törvényben meghatározott, mindeddig a környezetvédelmi célok teljesítését csupán részben szolgáló és csomagolószerekre alkalmazott díjtételekhez képest.
A NAV adatai szerint 2021-ben a csomagolószerek után befizetett 42,5 md Ft termékdíjból hasznosításra nettó 6,9 md Ft kiadással tervezett az állami költségvetés az OGyHT szerint.
Ezzel szemben a csomagoláskibocsátás után számított EPR díjfizetési kötelezettség éves szinten várhatóan a 240 md Ft-ot éri el.
A díjtételek megismerése alapján az alábbi megállapítások tehetők:
A 2012 óta részben állam által felügyelt és finanszírozott hulladékgazdálkodás valós költségeit a kormány nem ismeri, vagy ha ismeri, figyelmen kívül hagyja, máskülönben ilyen mértékű díjemelést nem hagyhatott volna jóvá;
A Kormány a környezetvédelmi termékdíj törvény 2022. évi módosításával azt sugallta a gazdasági szereplőknek, hogy a környezetvédelmi pénzügyi terhek nem emelkednek, miután az EPR díj levonható a termékdíjból. Igaz mellékszálként hozzátette, abban az esetben, ha az EPR mégis meghaladná a TD mértékét, a fizetendő tétel 0 Ft/kg.
Felmerül a kérdés, hogy a jogalkotó félrevezette a gazdasági szereplőket, vagy elvesztette az irányítási és ellenőrzési szerepét az EPR díjak meghatározása terén.
A rendelet alapján kijelenthető, hogy a csomagolások/csomagolószerek tekintetében a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás okafogyottá vált, fenntartása csupán adminisztratív tehernövelő tényező, mind a gazdaság, mint az adóhatóság számára.
Az egyébként nem EU konform koncessziós rendszer erőltetett ütemű bevezetése és ebből eredő előkészítettlensége okán a díjak nem ellenőrzött, auditált kiinduló adatokból kerültek meghatározásra.
Az EPR rendszer EU irányelvben rögzített minimumkövetelményei a hatékony hulladékgazdálkodás indokolt költségeinek felszámítását engedélyezi csak, ami nemzetközi összehasonlításban az akár 10-szeres díjtételeket semmiképpen nem indokolhatja
A csomagolás a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érinti, ezért ezen díjnövekmény be fog épülni a termékek árába, amely a magas inflációs környezetben és évközben bevezetésre kerülő rendelkezésként az év végi inflációs várakozásokat fel fogja borítani.
Ha elfogadjuk az Energiahivatal előzetesen kihirdetett költségkalkulációját, a gazdálkodókat terhelő, fél évre tervezett 120 md Ft EPR díjnak (és a rárakódó egyéb költségek, pl. ÁFA) a termékek árába beépülve, óvatosan számolva is 3%-os inflációs hatást gerjeszthet
A díjtételek nem tükrözik az anyagáramonként eddig elért gyűjtési teljesítményt.
A papír és a fém csomagolószerek esetében már 2020-ban teljesítésre kerültek a 2025-ös EU-s célok, a leváltandó rendszer finanszírozásával, akkor ezen anyagáramok esetében mi indokolja a legdurvább díjtétel emelést (19 Ft/kg-ról 173, illetve 186 Ft/kg-ra), figyelemmel arra, hogy a befizetett termékdíjak kb 16%-át fordították hulladékgazdálkodásra.
A Kormány számára 2018 óta világos, hogy EPR rendszert kell kidolgozzon (a környezetvédelmi termékdíjas rendszer csak nyomokban felel meg ezen elvárásoknak).
2019-ban az érintett szakmai szervezetek konszenzusos javaslatot tettek le az illetékes minisztériummal folytatott tárgyalássorozat keretében.
Mindezek után közel négy év késéssel jelent meg egy teljesen más az EPR rendszert szabályozó kormányrendelet tervezete.
A tervezet közzétételét követően (egyeztetésnek nehéz nevezni azt, amikor a beérkezett észrevételek megvitatására nincs mód) közel négy hónappal később jelent meg az a kormányrendelet, amely megismerésére, értelmezésére és üzleti folyamatba beépítésére alig több mint 3 hét áll rendelkezésre (vö. 2018-2019 óta a kormány rendelkezésére álló idővel).
Az EPR díjakra vonatkozó miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és az EPR díjak díjszámítási módjának közzétételét követően, a kötelezettek bevonásával, érdemi adatok alapján újraszámítására van szükség.
forrás: tradema
Az MGYOSZ-BusinessHungary június 20-án tartotta meg Csúcstalálkozó-sorozatának második eseményét. A téma most az építési vállalatok, illetve az építési beruházások jövője volt.
A kormány részéről Lánszki Regő építészeti államtitkár elmondta, a kormány célja az új törvénytervezettel, hogy helyzetbe hozza a magyar építőipari vállalkozásokat, míg Nyul Zoltán helyettes államtitkár az állami beruházási feladatok lebonyolításáról és az előkészítés fontosságáról beszélt.
Koji László, az MGYOSZ szakmai tagszervezetének, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felszólalásában kiemelte és üdvözölte, hogy a jogalkotási folyamat során a minisztérium bevonta a szakembereket az egyeztetésbe, így a szakma fontos javaslatai belekerültek a törvényjavaslatban
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei második rendezvénye az építési vállalatok, illetve az építési beruházások jövőjéről szólt. A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty termében tartott eseményen Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Nyul Zoltán, magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár, illetve Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke és az MGYOSZ-BusinessHungary alelnöke tartott előadást a magyar építészeti beruházások helyzetéről, illetve a beruházási kerettörvényről.
Helyzetbe hozza a kormány a magyar építőipari vállalkozásokat
Lánszki Regő építészeti államtitkár örömmel üdvözölte, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szakmai rendezvényén, az építőipar képviselői előtt adhat áttekintést az új beruházási kerettörvényről, melyben a kormány a magyar vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni. Felvázolta az állami építésberuházási stratégia elveit és tendenciáit, valamint ismertette azt a vezérlő elvet, ami a kormány munkáját meghatározta. A cél egy kiszámítható és átlátható beruházási rendszer létrehozása, ami megváltoztatja többek között az engedélyeztetés és a tendereztetés módját is. A jogszabály újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen, kivitelezésen át az üzemeltetésig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szemlélet elvére.
“Célunk, hogy az állami beruházásoknál olyan magyar cégeket részesítsük előnyben, melyek magyar munkaerőt alkalmaznak, magyar alapanyagokat használnak, így a haszon is magyar kézben marad.” - mondta az építészeti államtitkár, majd hozzátette, hogy nincs nemzeti kormányzás a magyar ipar támogatása nélkül.
Kiemelte, hogy az új tervezet ezen felül csökkenti a jogi és adminisztratív költségeket, illetve bevezetésre kerül a tervezők és a kivitelezők értékelése is. Ennek célja a magasabb minőség elérése, illetve a folyamat átláthatóságának és hatékonyságának növelése. Szigorítja a beépítési területek engedélyezését, és támogatja a barnamezős beruházásokat. A tervezet alapján csökkentik a szektor import kitettségét az építőipari alapanyagok területén, sőt, ha szükséges, akár kiviteli tilalmat is bevezethetnek a magyar építőipari alapanyagokra. A törvényjavaslat szabályozza az építési beruházások költségeinek nyomon követését, valamint különböző törekvésekkel támogatja a szakemberhiány csökkentését, az iparág automatizációját, digitalizációját és a gazdaság kifehérítését is. Az új törvény évtizedekre meghatározza az egész szektort azzal, hogy jelentős újításokat vezet be, illetve olyan építészeti alapelveket fektet le, amelyeket az egész beruházás folyamatára pozitív hatással lesznek.
Nyul Zoltán helyettes államtitkár az állami beruházási feladatok lebonyolításáról és az előkészítés fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy az építési és közlekedési minisztérium strukturális változása is azt a célt szolgálja, hogy kiaknázzák a szektorok közötti szinergiákat, illetve hogy mindenhol a legjobb gyakorlatot alkalmazzák a magasabb színvonalú projektvégrehajtás érdekében. “Ez nemcsak a szakmának, hanem az egész országnak jó” - tette hozzá a helyettes államtitkár.
“Köszönjük, hogy a minisztérium és a miniszter fontosnak tartotta szakemberek bevonását, és folyamatosan egyeztettek a szakmával a jogalkotás folyamata alatt” - mondta Koji László ÉVOSZ elnöke és MGYOSZ alelnöke. Üdvözölte, hogy a Lázár János vezette minisztérium partnerként tekint az MGYOSZ-ra és igazi érdekképviseleti minisztérium, így a szakma fontos javaslatai benne vannak a törvényjavaslatban.
Forrás: profitline.hu
A hét elején rendkívül tanulságos találkozót tartottunk öt külföldi munkaadói szövetség a német #BDA, az osztrák #IV, a román #Concordia, a lett #LDDK és a #MGYOSZ-BusinessHungary részvételével Budapesten.
Az MGYOSZ-BusinessHungary meghívására, a workshopon a kihívások mellett megoldási javaslatokat és jó gyakorlatokat is megosztottunk egymással.
Célunk, hogy az európai munkaadói szervezetek minél jobban hallhatóak és proaktívabbak legyenek, az aktuális társadalmi-gazdasági nehézségekre a legjobb megoldási javaslatokat tudják adni a döntéshozók számára, megőrizve a vállalatok versenyképességét, vonzó munkahelyeket biztosítva a jövő generáció számára.
Köszönjük Maxime Cerutti szociális igazgatónak #BusinessEurope és Iulia Drumea munkaadói oldal vezető tanácsadójának #ILO
Az esemény az Európai Bizottság társfinanszírozásával valósult meg.
Május 25-26-án rendezték meg Rijekában a Munkaadók és Gyáriparosok Közép - Kelet Európai (CEE) ülését.
Az ülést követően elfogadásra került a horvátok által előterjesztett állásfoglalás a munkaerő- és készséghiánnyal, a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabállyal (NZIA), a kritikus fontosságú nyersanyagokró szóló törvénnyel (CRMA) kapcsolatban.
Az EGSZB munkaadói csoportjának prioritásai
Versenyképességének, rezilienciájának és globális befolyásának növelése során az EU-nak a nyitott piacgazdaságra és a nyitott társadalmakra mint alapvető értékekre kell támaszkodnia, és tevékenysége súlypontját a jólét és a jóllét megteremtésének alapvető feltételeire kell áthelyeznie. A Munkáltatók csoportja ezért arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy fordítsanak jelentős erőfeszítéseket a következő alapvető célok megvalósítására…
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) május 18-án tartotta meg éves Közgyűlését.
Az idei Közgyűlés egyúttal jubileumot is jelölt, hiszen a Szövetség idén ünnepli létrejöttének 25. évfordulóját.
Az 1998-ban - két korábbi szervezet egyesülésével - létrejött Szövetség a hazai vállalatok érdekeinek legjelentősebb képviselője. Az MGYOSZ vezetése a Közgyűlésén beszámolt az elmúlt év legfontosabb eredményeiről és eseményeiről, elemezték hazánk gazdaság- és foglalkoztatás-politikai fejleményeit. Az eseményen az MGYOSZ szakmai szövetségei is bemutatták ágazatuk heyzetét és kilátásait.
Versenyképességének, rezilienciájának és globális befolyásának növelése során az EU-nak a nyitott piacgazdaságra és a nyitott társadalmakra mint alapvető értékekre kell támaszkodnia, és tevékenysége súlypontját a jólét és a jóllét megteremtésének alapvető feltételeire kell áthelyeznie.
A Munkáltatók csoportja ezért arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy fordítsanak jelentős erőfeszítéseket a következő alapvető célok megvalósítására…
Az MGYOSZ delegációja a múlt héten látogatást tett a EUROFOUND-nál Dublinban. A háromoldalú uniós ügynökség, az élet- és munkakörülmények javításában nyújt támogatást.
Az MGYOSZ munkatársai részletes tájékoztatást kaptak a látogatás során arról, hogy milyen aktuális témákban, milyen kutatásokat végez az intézmény és milyen eszközöket fejleszt az ismeretanyagok közvetítéséhez, melyek segítik a jobb szociális, foglalkoztatási és munkaügyi politikák kidolgozását.
A találkozón Ivailo Kalfin Főigazgató és munkatársai bemutatták legfrissebb kutatásaik eredményeit - az Európai Vállalati Felmérést és a Munkakörülményeket mérő telefonos felmérést - és a legújabb online eszközüket: az EU PolicyWatch adatbázist.
Az MGYOSZ delegációja a héten Dublinban járt az Ír Munkaadói Szövetségnél (#IBEC), hogy még jobban megismerjük testvérszervezetünk munkáját és szervezetét.
Látogatásunk során találkoztunk #Danny McCoy Főigazgatóval, #Pat Ivory EU és nemzetközi ügyekért felelős igazgatóval, Neil Willoughby uniós állandó képviselővel, valamint Nichola Harkin-nal és Aviné McNally-vel, akik a szociális párbeszéd aktuális fejleményeiről és a szövetség szolgáltatásairól érdekes és részletes tájékoztatást adtak az MGYOSZ munkatársainak.
“Tagszövetségeink mintegy 90%-a véli úgy, hogy az Európai Unió által nyújtott befektetési környezet az elmúlt 3 évben a globális versenytársakkal összehasonlítva kevésbé vonzóvá vált.”
Ez az egyik kulcsmondata a BusinessEurope által a napokban publikált 2023. évi Reform-barométernek. Az anyag Európa globális versenyképességi teljesítményét vizsgálja olyan mutatók alapján, mint az adózás, az államháztartás, az üzleti környezet, az innováció, a készségek, a finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi stabilitás.
Összefoglaló adatok + videó a felmérésről:
https://www.businesseurope.eu/publications/businesseurope-reform-barometer-2023-eus-global-competitiveness-under-threat
Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló CORE projektje keretében nagyszabású kutatási projektbe kezdünk, melynek célja felmérni hogy 10 éves távlatban hogyan alakulnak a vállalkozások regionális munkaerőpiacokkal kapcsolatos elvárásai. Milyen tényezők és trendek támogatják a pozitív forgatókönyvek megvalósulását az egyes régiókban, illetve hogyan valósítható meg a konvergencia az eltérő gazdasági helyzetben lévő vállalkozások között?
Az országos kutatás eredménye egy stratégiai előrejelzés lesz, melyet regionális workshopokon mutatunk majd be.
Amennyiben ön egy vállalatvezető, kérjük, segítse az átfogó kutatásunkat azzal, hogy kitölti az alábbi linken található kérdőívünket:
https://lnkd.in/dY_WU6pq
MGYOSZ Jegyzet címen új tájékoztató sorozat indul, mellyel célunk egy-egy téma részletes bemutatása és ajánlások megfogalmazása a döntéshozók számára. Ebben az első számban a munkaidőn kívüli online, munkavégzéssel töltött idő szabályozási törekvéseit mutatjuk be.
Az MGYOSZ az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló CORE projektje keretében nagyszabású kutatási projektbe kezd, melynek célja felmérni hogyan alakulnak a munkaerőpiaci szereplők (főként a vállalkozások) regionális munkaerőpiacokkal kapcsolatos elvárásai 10 éves távlatban. Milyen tényezők és trendek támogatják a pozitív forgatókönyvek megvalósulását az egyes régiókban, illetve hogyan valósítható meg a konvergencia az eltérő gazdasági helyzetben lévő vállalkozások között?
Csúcstalálkozót tartott az MGYOSZ az energetika jövőjéről
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei első rendezvénye az energia (politika) jövőjéről, illetve a jövő energiájáról szólt. A 2023. március 30-án, a Haris Park Rendezvényközpontban tartott eseményen Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és Dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektort érintő kihívásairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
Az MGYOSZ delegációja a héten Berlinben járt a Német Munkaadói Szövetségnél (BDA).
Kétnapos látogatásunk során találkoztunk Steffen Kampeter BDA Főtitkárral, Arne Franke EU ügyekért felelős igazgatóval, Natalia Stolz kollektív tárgyalásokért felelős főtanácsadóval, valamint Jan Dannenbring a #ZDH - a BDA egyik fontos tagszervezete - kollektív tárgyalásokért felelős igazgatóval, akik a szociális párbeszéd hagyományairól és aktuális fejleményeiről érdekes és részletes tájékoztatást adtak az MGYOSZ munkatársainak.
Fiete Starck köszönjük a szervezést és a vendéglátást!
Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter vezetésével, 2023. január 31-én megalakult és megtartotta első ülését a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működő Egyeztető Fórum.
Az alakuló ülésen három kamara és három országos érdekképviselet vett részt, az MGYOSZ-t dr. Futó Péter elnök képviselte. Az ülésen a résztvevők a legfontosabb kormányzati intézkedések mellett áttekintették Magyarország gazdasági helyzetét, valamint helyzetképet adtak a vállalkozásokat érő legnagyobb kihívásokról. A miniszter hangsúlyozta: a gazdaságpolitika legfőbb célkitűzése 2023-ban elkerülni a recessziót, ehhez stabil, versenyképes vállalkozásokra, beruházás- és exportvezérelt gazdaságra van szükség.
A rendszeresen ülésező Fórum célja, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a piaci szereplőktől származó információkkal és javaslatokkal segítse a kormányzatot, hozzájárulva a gazdaságpolitikai döntések megalapozottságához, a hatékony és gyors reakcióképesség fenntartásához.
Az Európai Bizottság a héten publikálta a szociális párbeszédről szóló kommunikációját, melynek célja a szociális párbeszéd megújítása európai és tagállami szinten egyaránt.
"Ez a dokumentum kifejezi erős elkötelezettségünket a szociális párbeszéd, mint az EU szociális piacgazdaságának és versenyképességének egyik alapvető pillére iránt."
"A kezdeményezés célja a szociális párbeszéd megerősítése, hogy alkalmazkodni tudjunk a munka változó világához és a munkaerő-piaci új trendekhez, segíteni tudja a digitális és klímasemleges gazdaságra való átállást az új foglalkoztatási formákban."
"A szociális párbeszéd kiemelt szerepet játszik a gyorsan változó gazdasági és társadalmi körülményekben és segíti azoknak a termelékenységi céloknak az elérését, amelyek szükségesek az európai vállalkozások versenyképességének erősítéséhez."
Egyúttal a Bizottság javaslatot fogalmaz meg, melynek célja a szociális párbeszéd tagállami szintű megerősítése.
Újabb MGYOSZ siker!
Január 20-án levélben kezdeményeztük Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkárnál a munkavállalók számára járó, az autóval való munkába járás adómentes költségtérítési határának megemelését.
Levelünkben hangsúlyoztuk, hogy az MGYOSZ számára a munkavállalók megtartása elsődleges cél, ezért a munkavállalók és a munkáltatók számára is kiemelten fontos, hogy az utazási költségtérítés pontosan tükrözze a valós piaci árakat.
"Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára duplájára, azaz 30 forintra fog nőni" - közölte Czomba Sándor.